Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz
* *>■■■ <■ .v- ■ rm Vasárnap, szeptember 10. A magyar nemzeti gondolat. Irta: Fleischmann Gyula dr. Az egész magyar nemzethez. IIL Kassa, szeptember 9. Társadalmi és osztályharcok korát éljük s az idő méhében egy uj gazdasági és világrend érlelődik. A kapitalizmus és szocializmus harca, világnézetek összecsapása, a demokratizmus utáni vágy — mindezek korunknak oly hatalmas jelenségei, amelyeket lekicsinyelni, amelyeket figyelembe nem venni önmagunk és nemzetünk elleni bűn volna. Nagy nemzetek sem vonhatják ki magukat ezeknek a társadalmat, gazdasági és politikai életünket átalakító hatásai alól. Annál kevésbé szabad nekünk ezek elől elzárkózni, népünket kinai fallal körülbástyázni a haladás, a fejlődés ellen. .-k.-ä;« „ fAüflHAchen. a haladásban ják elvakultságukban, hogy mágnást, geií- ryt, polgárt, földmivest, munkást egyaráit pusztulás fenyeget. Ezekben a szomorú, válságos időkben nen szabad és nem is lehet a hazától előnyöké, jutalmakat várni, ma mindenkinek áldozaó- kat, nagy, súlyos áldozatokat kell hozni a nemzetért. Mindenki olyan áldozatot hozzon, ami • t tud. A gazdagok áldozzák föl a vagyonuk, az okosak az eszüket, a szegények a keik munkáját. A magyar népnek vannak otan rétegei, akik már mindenüket feláldozna nemzetükért és vannak olyanok, akik »tg semmit sem áldoztak. Ne éhes tisztvisíjk- töl, lerongyolt munkásoktól várjunk keje- ményezést, hanem azoktól, akiknek a vagyon a kezükben van. A nemzeti újjászületés meglesz, ha lesz hozzá akaraterőnk és megtaláljuk r helyes utat. Rathenau, az egykori német küliigy-nnisz- ter mondotta egy 1917-ben tartott bedében a következőket: „Ha a német népnek van jövője, ak<or e: a jövő nem a harctéren, hanem a német nép szellemében biztosítható. A német szellem, a német gondolkozás ereje sorsdöntőbb a jövőre nézve, mint egy győzelem, vagy egy katasztrófa“. A magyar nép jövője is ,a magyar nemzeti gondolat erején és tisztaságán fog múlni. Amint egy győzelmes háború után egy erkölcsében. érzésében, gondolkozásában meg- Vomlott nép a pusztulás örvényébe kerülhet, éppúgy a vesztett háború életre kelthet egy nemzetet, ha a szenvedésekben, csapásokban megedzve, megtisztulva azonnal hozzá- iog a nemzetalkotó munkához. Marx mondja a „Kapital“ előszavában: „Az egyik nemzet tanuljon és tanulhat is a többitől.“ Nekünk, kis népnek, tanulnunk kell mindenkitől, önmagunktól és másoktól. Ki. a mai zűrzavarból s előre a világos jövő, világos célok felé! Tanuljunk a többi népektől s neveljük magunkat naggyá és ezzel tesszük nagy- (gyá nemzetünket is. i n ii mi, miiiu ■■■■■■■■■■»■■■■■■■■ni tsiiiha Sronfezcmlfte. Prága, szeptember 9. Inak a bonyodalmak. Az a lavina, melyet Selpet ipeurópai kérdést felszínre hozza, nem áll meg. A it s bár a nyilvánosságra kerülő hírek még zavarosán kombinációk, az az egy bizonyos, hogy a kisan- .íöz r rópai egyensúly természetes utat keres másság sunyi ellenségeinek müve, kik a nép- szövetségbe való felvételt akarják megakadályozni. Külföldi lapok a blokk tervével kapcsolatban erősen lanszirozzák azt a hirt, hogy Te- leky Pál gróf lesz a magyar külügyminiszter, aki Bukarestben tartózkodik és tárgyal a románokkal. A Vossischc Zeitungban Walter Burg vezércikkben foglalkozik a magyar— román közieledés tervével, sőt arról is tud, hogy Magyarországból és Romániáiból magyar részről dualisztikus monarkiát szeretnének létesíteni, mig a románok egy szövetséges birodalom tervét latolgatják. /-A Az erdélyi lapokat is foglalkoztatja ez a ]• érdes. A Brassói Lapok időszerűtlennek és a ok ieoiv ar fő 2k a tervbe, melynek elnöke Jorga lesz. Jorgát úgy ismerik, mint erős magyarbarát politikust s emellett bizonyít az is, hogy az Uni- versulban legutóbb érdekes cikket irt a román—magyar közeledés szükségességéről. Inog1 a kisaniant. Ezek a hírek mind arra vallanak, hogy Románia érzi azt, hogy a kisantaofban való részvétele nem természetes és szükséges politika. Nem maradt hatás nélkül Newton lordnak a bécsi interparlamentáris konferencián tett kijelentése, melyet erősen tárgyalnak s mely igy hangzik: Ahelyett, hogy Marienbadban a csehekkel és szerbekkel együtt a nemzeti kisebbségek ellen csinálnak frontot, a rojnánoknak itt iteliene az egész világgal frontot csinálni a nemzeti kisebbségek jogai mellett. Általában erősen kritizálják román, sőt jugoszláv politikai körök is Benesnek azt az ügyetlen sakkhuzását, hogy a bécsi konferenciától a kisantantot távoltartotta. Hogy a románok nincsenek elragadtatva Benes kon- ! cepciójától, azt beszédesen igazolja Mihail j Mircela román publicista most Bécsijén megjelent cikke is, mely a többiek között ezeket mondja: — Cseh-Szlovákiának még nem volt elég ideie. I hogy tradicionális politikáját erősen lehorgo- j nyozza. Románia ezzel szemben ezt egy fé! év- j század alatt keresztül tudta vinni. Abban a pil- j ianatban, mikor Bukarest megszűnt német „Hin- | terland“ lenni, Prága egy önálló államalakulat fővárosa lett. Ezen két esemény közös előidézője kapcsolja egymáshoz a két államot, amelyet ma formális szövetség köt egymáshoz. 5 szövetségnek alapja az a körülmény, hogy mindkét állam ellenzi a Mitteleuropa ismert politikai törekvésejt, annak olasz—magyar variánsaival együtt. Mindazonáltal igen merész volna a csehszlovák politika prognózisát hosszabb időre megállapítani, addig, amíg az orosz faktort ki kell kapcsolni belőle. Azt is nehezen tudom elképzelni, hogy Románia magát tartósan Németország legyőzőjének tekintse. — A szl^v problémának Románia részére egészen más 'jelentősége van, mint Cseh-Szlovákia számára, ifivel a német törekvések a cseheket inkább fenyegetik, mint a románokat. Éppen ezért a ' ó« barátság és szövetség alapjait Román’ '•> között nem máról holnat a két or- ' exlsz-^
