Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz
pourán Humanista idézni fogja a vil ágszab au- ságról mondott szavait és mély humanizmusát. A demokrata hangsúlyozni fogja, hogy 6 maga is a nép gyermeke, aki sohasem szakította meg a közösséget azzal a néppel, amelyből származott és programszerüleg a demokratikus elv gyökeréből növesztette ki népies költészetét, nemcsak a népről akart énekelni a nép hangján, hanem a népnek is és büszkén vindikálta magának a népköltő címét, melyet némely kritizáló kortársak kicsinylő jelzőül függesztettek rá. A szocialista Az aposto 1-ból fog idézni és azokat az eszméket fogja legfontossaibfoakul kiemelni, amelyek bizonyitékai lehetnek annak, hogy Petőfi volt az első magyar ember, akit komolyan megérintett a modern szociális gondolkodás és az első magyar iró, aki észrevette a proletárnak, mint olyannak, a létezését. A militarista Petőfi harci dalaiból fog szavalni, a pacifista pedig arra fog hivatkozni, hogy a harci erény dicsőítése nem müitarizmus Petőfinél, mert egy legfőbb cél, a világ szabadságáért (s ami ezzel egyet jelent, a világ békéjéért) való küzdelem szolgálatának van alája rendelve. Valóban, Petőfi olyan, mint a tükör, mindenki, aki belenéz, meglátja benne a saját gondolatainak az arcát. Olyan gazdag, hogy mindenkinek tud adni eszmét, érzést, ösztönzést Olyan sokrétű, hogy mindenki talál benne érintkezési pontot a maga gondolkodásával és mindenki bele tudja olvasni önmagát. De éppen ez azzal a veszedelemmel jár, hogy mindenki csak egy töredék-Petőfit lát meg, azt a részt belőle, amely rá van hangolva az ő saját szemléletére és észjárására. Kapunk majd egy sereg Petőfi-részle- tet, de ezek között elvész az egész Petőfi. A sok külön rész pedig kevesebb az egy egésznél, — vigyázni kell, hogy el ne szegé- nyitsük a költő csodás gazdagságát, mert önmagunkat szegényitjük meg vele. Meg kell őriznünk magunkban az egységet, amit Petőfi jelent, azt a szintézist, amelyben ő egyesitette az életnek minden látszólag ellentmondó oldalát, a gondolat mindenféle kisugárzását, az egyes ember és a társadalom minden törekvésének irányát. Mert konzervatív erkölcs és forradalmi ujitás vágya, szociális eszmék és nacionális hevüiések, szabadság-rajongás és katonás dicsőségvágy — mindaz a sok ellentétes vagy különböző lelki irány benne nem eklektikus módra keveredett, hogy felváltva, alkalmak szerint ris sé et, lyajanaK es Koneazeiench. v<*u iwiium. ^ telme és fontossága, nagyobb, mint talán v pe mely más költőé a világon. Nemcsak r mert szevedélyesen politizált. Nemcsak aí mert a maga korában nevezetes mótora1’ nemzete politikai fejlődésének. Azért csupán, mert politikai eszméinek szolgáK ban áldozta fel ifjú életét a csatatéren- A~ is és talán mindennél inkább azért, mer magyarság politikai öntudatának olyan mei fejeződtek ki benne, amelyek addr tudat alatt szunnyadtak és ezzel telejese. tette, felfokozta az egész magyarság él érzését. Nemcsak annak van politikai érté hogy ő a szabadság dalnoka volt, hogy szabadságharcot úgyszólván intonálta és1 tüzelt legnagyobb vehemenciával a küzd lemre, hogy elesett a szabadságért a segí- vári síkon, hanem és elsősorban annak, hoj- Petőfi volt és olyan volt, amilyen és hoj meg tudta szólaltatni nemzete politikai - szociális lelkiismeretét. s Nincs igaza a szocialistának, ha azt mon~ ' ja: Petőfi szocialista volt, az én elveim osc. ' íályosa, tehát elsősorban az enyém. Ninn igaza a nacionalistának sem, aki benne k> j resi a maga nacionalizmusának az igazolásá- Senkinek sincs igaza, aki valami párt- vags világnézeti célra akarja magának lefoglak1 Petőfit. A politikusokban megvan a hajlandó ság arra, hogy a maguk propagandisztiku 1 céljaikra használják fel a költőket és rendő szerint csak annyiban értékelik őket, amenyy nyiben erre alkalmasak. A politikusok azokban ezzel bűnt követnek el a költészet és költő ellen, visszaélnek a maguk pillanatnyö- aktuális céljaik érdekében azzal, ami örökaz kévaló és a maguk konjunktura-szinvonalá | ra sülyesztik azt* ami konjunkturátlan, mer a i időtlen. Petőfi nem lehet eszköze semmifél propagandának. Ami propaganda-értéke vafy" az nemzett poropaganda-érték a nemzet ösz,a" szeiorrasztására való, nem pedig pártolt vagy törekvések szerinti felbontására. Ak“1’ Petőfit szereti, aki hatását magába vette, a° ' mind testvér, részese egy egységnek és hi 0 vöje egy közös kultusznak. De bármi politikai fontosságot tulajdoni; Ur tunk is neki, ez mind másodrendű amelletizs- az egy mellett, hogy költő volt, Istennebzst gyermeke, akiben Isten kinyilatkoztatta enien- nek a világnak szépségét, hogy az emberelmá- gyönyörködjenek benne. Művész volt, aljgy- kotó, aki nagyobb részt kapott a Teremtsek? szelleméből, mint más, mert fel volt ruházvj
