Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 33-as doboz
A kertek alján károm öles ostorával nagyokat kongatva hajtja harangszavu kolompos ökrét a szerelmes kisbéréé, menetközben elfütyörészi, a mit érez és kimondani nem tud. Amott húzzák deresre a gazembert, a ki azt ordítja, hogy ő „nemes“, tehát nines joga senkinek megütni. Kecskemét városa siralomházában két legény sóhajt a szeretőjéhez; egyik azért, mert angyala volt, másik azért, mert ördöge volt. Nyirkos börtönében szabadságért harcolt ifjú csörteti a vasat. Kint a mezőn sápadoz a honvédek sorában egy halovány katona, a kinek az arca csak ellenség vérétől szokott kipirulni. Egy tőből sarjadt vele Péter bátyja, a ki nem csatába indult fiát, hanem roskatag magát siratja, hogy tétlenül kell néznie ezt a szent nagy munkát. Egy másik idős magyar, a ki az olasz forradalom kitörésekor Pesten járt, megátkozza falujában még azt is, a ki beáll a fekete-sárga zászló alá s itt hasrvja háromszinü lobogónkat. Mikor fölhasad a nagy piros hajnal, mind elviszik a legények elejét, csak egy csám- pás marad itthon, a kinek aztán kedvében járnak a lányok, mert más nincs! Távol a harcok zajától, falusi kosta-lakban tanítja az ábécét a jó tanító, a kinek kolbászát, sonkáját lelopják tanítványai s azt viszik neki ajándékba. Ősi kúriájának tornácán, lusta agarai körében, nőteti máját a magyar nemes; nem ir, nem olvas, csak eszik, iszik és pipázik, mig mennybe nem viszik az angyalok. Odakint faragják már nemességének a koporsóját. Közeli rokonságban áll vele Pató Pál ur, a kinek ősi jelszava minden újításra, minden haladásra csak az, hogy: „Ejh, ráérünk arra még!“ A vidám szélhámosság és élősdiség lovagja: Pinty urfi is magyar földből sarjadt; egy fillére sincs, asztalt számára nem terítenek, ruhája másé, szállása kávéház és mégis él, virul, dicsekszik. Az uj idők proletárja. A nagyvárosi színházak színpadán csalogányként énekel a színésznő; a festett világban angyalt játszik, odahaza pedig szerelmét árulja jó pénzen, késői szerelme virágát ott őrzi valamelyik komor bérházban a fiatal feleségű öreg ur; unokaöcscsétől félti hitvesét, pedig az a szobalányát szereti. Amott táncol veszekedett jókedvében a derék Megyeri, a kinek csak egyetlen sárga kabátja volt, azt is tönkretette a zsebébe folyt üveg tinta.
