Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 33-as doboz

Petőfit nagyon szerette, s ennek több­ször kifejezést is adott. Midőn együtt sé­táltunk, fel-fel szólította: Sándor kedves! szavald el azt a szép verset, mit a na­pokban Írtál ; és Petőfiből eralött a tűz és láDg ; Puzdor arca pedig ragyogott az öröm és lelkesedéstől. De éjjeli zenére soha sem tudtuk elcsalni, azt mondta: „nem bolondultam meg, hogy a tele hold kinevessen . . . A sok csemege ritkaságok folyvást érkeztek Ajkáról, s társai szívesen látott vendégek voltak. Sajátságos, hogy olyan mély hangja volt, mintha minden szava valami üregből szállt volna fel; s ez meg is maradt Pápán léte alatt. Csendes ter­mészet, áldott jóság s mindenki szerette. Petőfivel sokszor volt együtt; sétáltak, olvastak, vitatkoztak s a halhatatlan is nagyon kedvelte; ha jól tudom, szüleihez is gyakran kirándult vele, hol természe­tesen tejben-vajban fürösztötték. Én is többször voltam Puzdornál; szo­bájának fala tele volt akkori költők arc­képeivel fekete rámában, melyeket Bara­bás rajzolt; igy Vörösm arty, Bajza, Tompa, Kerényi, Sárossy Gyula stb. Sok könyv, emléktárgyak, egész kis muzeum. Tehette, hiszen a gazdag család valósággal elhin­tette a szeretet aranyporával . . . Kijártunk sokszor a „Gróf rétre“, gróf Eszterházyak nagy külső parkja, hol a diákság játszott, szórakozott; a közeli úgy nevezett „Svájcerájban“, hol a tehenészet volt, ettük a jó friss vajat, tejet, sajtot. * Ez is feljegyzésre méltó; Ajkához közel van Ganna ; itt volt a pápai gróf Eszterházyaknak temetkezési remek sír­boltjuk, Mikor Petőfi, vagyis akkor még Petrovics ki-kiment Puzdorral Ajkára, átmentek négyes fogaton Gannára is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom