Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 33-as doboz

Nagyon könnyen irt, sokszor negyed óra alatt két költemény is készen volt törlés nélkül, s ezekből többet én is kiadtam az „Oltár“ c. lapbaD, mely az ifjúság lapja volt, s a fiatal leányok kézről- kézre adták. De irt a fővárosi szépirodalmi lapokba is, dr Kovács Pál lapjába, Győrbe ; hol saját neve ón pedig Labora név alatt írtam, s pedig sokat; egyszer egyik tanárom aztán lecke nem tudáskor igy szólt hozzám;

„Óra, labora, sie dabit tibi Deus ommia bona ! . . .“

Költeményei könnyen folytak, minden cikomya nélkül, különösen szerelmes dalai igen szépek voltak, szívhez szólók.

Ideálja egy pápai előkelő család virágszála volt; nem szép, de elragadó szellem és kedvességgel. Legtöbb költeménye Sz. K. J.-hoz szólt. (Szalmavári Kovács Juszti), kit a társaságokban is legjobban kitüntetett, s elhalmozta költemények, virág, éjji zenékkel. A Diákbandában én voltara a pikulás s többször nevetett bennünket a holdvilág, mikor az ablak alatt ráhúztuk a kisasszony kedvenc dalait, Puzdor meg ütötto a taktust.

A szülők nagy gondot fordítottak fiuk nevelésére, s nemcsak a tanárok adtak neki külön órákat, hanem Domanovszky Boldizsárt is megnyerték nevelőnek, ki már akkor is tudós számba ment és te* kintély volt. Szombaton déiután a szép négy ló már berobogott Ajkáról és Gyula nevelőjével kiment; hétfőn reggel meg be,

Mikor a költészet tanára a verselő néhány tanulót megbízta a ha'ottakrai búcsúztató írásával, — mint már egy helyen írtam is, — Puzdor többnyire hozzám jött s itt beszéltük meg az irányt, részleteket, s midőn készen voltunk, felolvastuk egymásnak, aztán vittük a tanárhoz.