Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 33-as doboz
A szobornál Mikor az óriási sokaság megérkezett a szobor elé és a körül elhelyezkedett, az általános munkásdalárda énekelte el a Fel, izmoskaru munkáshad .,. kezdetű nmnkásdalt. Ezután Rozs József elvtárs szavalta el igén hatásosan Csizmadia Sándor elvtárs „Március“-át. Ezután ismét az általános munkásdalúrda énekelte el a Proletárok, egyesüljetek... kezdetű dalt. Weltner elvtárs lépett ezután a szobor talap« zatára és ott a következő beszédeit tartotta. Tisztelt elvtársak! Még lobognak azok a zászlók, amelyek mellett 15-én egy nagy hazugságot ünnepeltek : a magyar szabadságot. A magyar politikai élet furcsaságai közé tartozik, hogy azok, akik az év 364 napján mindig azon dolgoznak, hogy a szabadságot legyilkolják, eltemessék, azok, akik ellen egy egész ország munkássága küzd áldozatkészségének és lelkesedésének egész hatalmas erejével, — hogy ezek a szabadsággyilkosok egy napon szétmernek az egész országban és öblös hangon dikcióz- nak a — magyar szabadságról... Azok, akik a parlamentben mindig megmutatják tudatlanságukat, fékevesztett szabadság-gyűlöletüket és azt, hogy ellenségei a szabadságnak, — ezek március 15-ét tartják annak az alkalmas napnak, mikor veszedelem nélkül lehet a „szabadságiról beszélni. Hasonlóak ' ezek a csataterek hullafosztogatóihoz, akik a csatától húzódoznak, csata után pedig ellenséget, jóbarátot egyaránt megfosztanak értékeitől, kincseitől. (Úgy van!) A magyar politikai életnek is vannak ilyen hnllafosztogatói, akik mások áldozataiból élnek és ezt kamatoztatják is a politikai életben. (Úgy van!) A magyar szabadságról beszélnek a reakció szennylapjai is. Akik ádáz gyűlölettel rontottak és rontanak a munkásságra, azok mondják, hogy (olvassa) : „joggal nevezhetjük ezt a napot a magyar szabadság ünnepének. Hiszen e napon temettük el a régi Magyarországot rendi alkotmányával, elavult hübérrendszerével, kiváltságaival, évszázados szabadalmaival és szabaddá tettük a földet, az emberi, a lelkiismeretet és a gondolatot! . .“ (Felkiáltások : Hazugság!) Ezek hirdetik azt, hogy a magyar szabadságot öl; adták meg, csak szabadságsze- retetllk lángoló hevétől ösztünöztetve, semmi veszedelemtől nem félve és senkitől nem kényszerítve ; hogy az ő saját érzésük volt az, ami szabaddá tette „a földet, az embert, a lelkiismeretet, a gondolatot.“ íme, önök talán nem is tudták, hogy ennyi szabadság van a mi országunkban . , . íme: szabad a föld, a lelkiüsmeret, az ember, a gondolat. (Derültség.) Mikor mi először eljöttünk ide — mert sokáig nem mertünk és nem akartunk eljönni a szoborhoz, mert úgy gondoltuk, hogy a mindig lejebb sülyedő hazafiak meggyalázták ezt a helyet — megmondottuk és azóta évről-évre többen és többen hangoztatják ezt Itt velünk együtt, hogy a
