Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 32-es doboz

vájjon mi lehetett ? Falon függő tarka tányér, japán váza, kínai porczellán, nászajándékba ka­pott fayence, vagy nagyanyáinkról maradt Alt- Wien nipp ? Járom az utczákat. Cserepek, cserepek minden­felé. Sok törik ilyenkor augusztus elején. És min­dig a legkedvesebb. Csak a drága emlék, csak az értékes csecsebecse, csak a szivünkhöz nőtt klenó- dinm olyan nagyon törékeny. Szomorúság fogja el az embert, a mikor fejte­geti az utcza rébuszait s keresgéli, mi lehetett az a valami, a mibe belelépett ? Csak az író az egyet­len, a ki kárörömet érez. ö neveti a törmeléket, még ha a saját szobrának a szemete is. — Úgy kell nektek, emberek — gondolja magában. — Úgy kell. Én is mindig a rongyok között és a legkellemetlenebb helyeken látom viszont legkedvesebb alkotásaimat. Vulpes. Kedd, 1910. augusztus 2. Harcz az otthonért. — Saját tudósítónktól. — Ezt a szép, nagy várost legjellemzőbben a hajléktalanok városának lehetne nevezni. Nem azért, mert nagy benne az olyan szegény­ség, a melynek még csak megvonuló odúja sincsen, hanem azért, mert kilenczszázezemyi lakosa között nincs benne igazi otthona nyolcz- száz egynéhány ezernek. A háziurakon kívül, máról-holnapra, ideiglenesen lakik ma min­denki Budapesten. Egy rettegés az élete a szegény bérben lakónak, negyedtől-negyedig. Minden reggeli posta, vagy az egyszerű ház­mesteri kurír meghozhatja a nagy pecsétes levelet; a háziuri ultimátumot: — A jövő negyedtől kezdve fizet ön száz koronával többet a lakásért, vagy költözködik ! És a szegény, zaklatott lakó vagy fizet, vagy költözködik. De többnyire fizet akadé­koskodások nélkül, mert tudja, hogy mi vár reá az uj lakáson. Ha ugyan kap egyáltalán. Mert Budapesten nincs lakás és ezért védte­len, kiszolgáltatott, tehetetlen itt mindenki, a ki idegen ember fedele alatt kell hogy meg­húzódjék. A haszonkereső mohóság végül is lehetet­len helyzetet teremtett. A lakáskérdés Buda­pest középsorsu és legszegényebb néposztá- íyarnak erisztencziális bázisát támadta meg. Az agyonsanyargatott tömeg tehát fegyver­hez nyúlt, hogy védekezzék. Előbb a bojkott, aztán a bérmegtagadás kényszereszköze kö­vetkezett. Ezt a kétélű fegyvert azonban az állami rend és a törvény kiszedte a szoronga- tottak kezéből. El kellett tehát következnie a tegnapi vasárnapnak, a melyen a százezres tömeg emelte fel szavát figyelmeztetve, hogy a törvény és a társadalom védelmére azoknak is joguk van, a kik külön-külön csak gondter­hes, szegény emberek, de százezren együtt ma­guk csinálnak törvényt és óriás tömegük maga is társadalom. (A tüntető körmenet.) A nemzetközi szocziáldemokrata-párt vezető­sége szervezte meg a vasárnap délutáni tüntető körmenetet, a melyen azonban nemcsak a mun­kásság, hanem a fővárosi kispolgárság is részt vett, hogy tiltakozzék az immár tarthatatlanná vált lakásdrágaság ellen. A tüntető menet résztvevői délután három órakor gyülekeztek a Hunyadi-téren, a hová min­denfelől csak úgy özönlött a nép, férfiak, asszonyok és gyermekek, mert a munkások családostól jöttek, az anyák még a csecsemőket is elhozták. A rende­zők a szörnyű forróságra való tekintettel nem halo­gatták az indulást. A menet, melyben a gyerekek­kel együtt ötvenezer ember vett részt, a Csengery- utczán, Andrássy-uton, a Körúton és a Rákóczi- uton át vonult a Garay-térre, a gyűlés színhelyére. Hasonló menetet még aligha látott a főváros kö­zönsége, sok nép is nézte, a merre csak elhaladt. Csoportonként osztályozták a tömeget. A kerületi pártszervezetek táblákat czipelve, egymás után haladtak. Egyes nagy munkás-bérkaszárnyák lakói ' í&külön-külön csoportokra alakultak, elöl a gyere­kekkel, a kik a maguk éles hangján kiáltozták a felnőttek jelszavait és kifakadásait a házbér uzsorá­sok ellen. A legnagyobb csoport volt a Párkány- utcza 1429. számú ház lakóié. A táblát, a melyre három piros léggömböt kötöttek, a gyerekek vitték. Ott bandukoltak a Lepsik-házcsoport összes lakói, utánuk a Fóti-ut 18. számú, aCsángó-utcza 3/A—B. számú és más bérkaszámyák lakói. A menet elszomorító látvány volt. Az asszo­nyok és leányok között alig akadt, a ki kalapot viselt volna. A gyerekek legnagyobb része mezítláb, nagyon is viseltes ruhácskában, a legtöbbje jól ismert trikó-ingben. A hőség tikkasztó volt. Fér­fiak és nők bágyadtan bandukoltak előre, a gyere­kekre is bizony rossz hatással volt az égető nap­sugár. A mentők két kocsival vonultak ki. össze­sen kilenczen lettek rosszul, hat felnőtt, három gyermek. Valamennyien a hőségtől. Egy munkás napszurást kapott s oly rosszul lett, hogy a kór­házba kellett vinni. A harczi kedvet és az elkeseredést azonban nem lankasztotta a hőség. A szegény emberek és főleg a gyerekek torkukszakadtából szidtak mindent és mindenkit, a mit s a kit csak a lakásnyomoruságért okolni lehet. A táblákon a felírás mind csupa pa. nasz, vád és szemrehányás. így például: — Le az uzsorásokkal 1 — Le a panamistákkal! — Rombolják le a baczillusok tanyáit! — Miért nem szól a hatóság a házbéruzsora ellen ? Mert Budapest törvényhatóságában lakbér­uzsorások vannak ! A legélénkebbek voltak persze a gyerkek, a kik tulsivitották a felnőtteket: — Le a poczakos háziurakkal! Közben sok gyerek rosszul lett. Nem bírta a járást. A pártvezetőség egyfogatu bérkocsikra ül­tette őket és igy vitte tovább. A menet, a melynek elején és végén lovasrend­őrök haladtak, esti hat óra felé ért a Garay-térre. Ott Szabados Zádor beszélt a lakásnyomoruságról s hirdette a harczot a mostani állapotok megvál­toztatására. Azután előterjesztette a budapesti ke­rületi szocziáldemokrata pártszervezetek memoran­dumát a polgármesterhez. A gyűlés egyhangúlag elfogadta a memoran­dumot, a melyben kijelentik, hogy az eddig tett intézkedések nem elegendők a lakásnyomoruság enyhítésére. A lakásnyomoruságnak két oka van, az aránytalan lakás drágítás és a túlzsúfoltság, vala­mint a lakáshiány. Ezért a főváros folytassa a kislakások és munkásszállók építését; a magán- épittetőknek harmincz éves adómentességet kell adni; az üres telkekre (főleg a belső területen) külön nagy adót kell kivetni s három év múlva a fővárosnak legyen joga az ilyen telket magához váltani; az építési szabályzatot meg kell változ­tatni ; községi téglagyárat kell építeni; a helyi és környékbeli közlekedést olcsóbbá kell tenni; a három közúti vasutat kötelezni kell, hogy nagyon olcsó, hónapi, heti és napi munkásjegyet adjon ki; a főváros váltsa meg az omnibusz-vállalatot és já­rasson motoros kocsikat és tegyen előkészületeket, hogy a városi villamos vasút átvétele után az uj vonalakat azonnal megépíthesse ; mondják ki, hogy a mostani lakásbérek három évig nem emelhetők; több irányban módosítani kell a lakásbérleti sza­bályzatot ; a főbérleti rendszert el kell törölui és végül községi lakáshivatalt kell felállítani. Ezek főbb pontjai a memorandumnak, a me­lyet a munkások küldöttsége fog átnyújtani Bárczy polgármesternek. A gyűlés népe alkonyattájban rendben oszlott szét. (A háziurak szervezkedése.) A lakók akcziójával szemben azonban a ház- tulajdonosok is cselekvésre szánták el magukat. A budapesti háztulajdonosok központi nyilvántartási irodája ugyanis a következő körlevelet küldötte j szét az érdekelt háztulajdonosoknak: __________AZ ÚJSÁG_________ 7 I gen tisztelt kartárs ur! A végrehajtási novella törvényes zálogjogunk gyakorlását olyannyira korlá­tozta, hogy reánk vonatkozó hátrányos rendelkezései folytan évenként teljes félévi házbérjö védelmünk veszélyben forog. A novella értelmében mi is épp oly hitelezők vagyunk, mint a fűszeres, szabó, stb. stb. és törvényes zálog- és visszatartási jogunk, mely a régi végrehaj­tási törvény értelmében a bérlemény területén talál­kozó összes butoisatra és ingóságokra kiterjed, a novella értelmében csupán a fölösleges bútorzatra és ingósá­gokra terjed ki. A novella ezen rendelkezése folytán a kisebb, vagy középnagyságú lakásokban semmi fedezetet sem találunk. A rendelkezésünkre álló adatok szerint a novella életbelépése óta több mint ötszáz lakó költözött ki a nélkül, hogy az utolsó negyedre eső házbér. ' »egyen­lítette volna és sajnos, de úgy van, hogy dról- negyedre megkétszereződik azoknak száma. J.t látva tehetetlenségünket, a nemfizetők gárdájába lépnek. Az itt elmondottak indítottak bennünket arra, hogy... stb. Következik a megalakulás szükségének fontos; ág1.. Majd folytatja: Ezen intézmény: a Budapesti Háztulajdonosok Központi Nyilvántartási Irodája a mai nappal, teljes titoktartás mellett, megkezdi működését. Nyilvántartási irodánk által lehetetlenné tesz- szűk, hogy a lakó, lakása felmondatván, a fel­mondott bémegyedre járó összeg kiegyenlitése előtt bárhol is lakást vehessen fel, mert a háztulajdonos, mielőtt a lakást kiadná, a nyilvántartási irodához fordul, hol a legmegbízhatóbb felvilágosítást kapja a jelentkező lakóról. Bérhátralékosoknak lakást kar­társaink egyike sem fog adni addig, mig előző lakásai­nak bérét ki nem fizette. így elejét veszszük a végre­hajtási novella káros rendelkezéseinek és igy kénysze- rithetjük lakóinkat, a végrehajtási és egyéb birói lé­pések igénybevétele nélkül is kötelezettségük telje- sitésére. Ebből kifolyólag a bérlők béreiket sietve fogják kiegyenlíteni, hiszen a mig bérüket le nem fizették, lakást sehol sem kaphatnak. (Zavarok a városi építkezésekben.) A polgármester lakáspolitikájának végrehaj­tása körül némi nehézségek mutatkoznak, mely nehézségek éppen azokra a legszegényebb embe­rekre nehezednek, a kiken a polgármester első­sorban kívánt segiteni. A legutóbbi sztrájk miatt egy csomó földszintes kislakás nem készülhetett el augusztus elsejére. így a Harczos-uti lakáscsoport, melyet százhatvan lakásra terveztek, egészében csak 8—10 nap múlva lesz az uj lakóknak átadható. Kiküldött tudósitónk ma felkereste az u) lakáscsoportokat s konstatálta, hogy a Harczos- uton lévő lakások közül a városházáról jött tele- fonikus utasításra csak egyetlen egy lakást hoztak oly állapotba, hogy abba egy asszony az éj folya­mán behurczolkodhatott. Az építés vezetője el­mondta, hogy hét hét előtt kezdték a lakásokat építeni s ez az idő kevés volt arra, hogy a lakásokat augusztus elsejére megépíthessék. Ehhez járult a sztrájk is. Most azonban megfeszített erővel dol­goznak s azt hiszi, hogy szombatra a lakások na­gyobbik felével elkészülnek. A lakások legtöbbjén nincsenek sem ajtók, sem ablakok. A konyhákban nincs takaréktüzhely s még a padlózat is hiányos. Vannak házcsoportok, melyeken még födél sincs. Tudósitónk ama kérdésére, hogy az uj lakók nem jöttek-e ki követelni a lakásokat, az építés­vezető azt válaszolta, hogy a lakásokat épp a sztrájkra való tekintettel csak feltételesen adták ki. Ha a lakások augusztus elsejére elkészülnek, jó, ha nem, a szegény ember tűrni tartozik az ezzel járó összes kellemetlenségeket. Ez az elővigyázat mindenesetre okos dolog. De okosabb dolog lett volna minden áron biztosí­tani a házbémegyedre, a mikor a hurczolkodás ideje van, a legszegényebb lakók számára azt a százhatvan lakást. Csak két héttel hamarább fog­tak volna a munkához, akkor augusztus elsején minden lakást simán foglalhattak volna el a lakók. A kész kislakásokban természetesen nincs baj. Jöttek ut lakók, mentek régiek. Ezek az emberek örülnek, hogy fedél alatt lehetnek. Kétszáz koro­náért sehol másutt nem kapnak egy szobát, kony­hát. Ezért várnak türelemmel azok is, a kik még be nem hurczolkodhattak a harczos-uti laká­sokba. A városi bér házakban ninös baj. Az igaz, hogy például az Üllői-ut végén levő bérlakások­nak csak egy része készült el és sok lakásban hiányzik még az ablak, azért a lakók igen csendesek

Next

/
Oldalképek
Tartalom