Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 32-es doboz
12 AZ TTJSÁG Péntek, 1910. április 29, 1GAZSÁGSZOLGÁLTATÁS. § A Magyar Jogászegylet e hó 30-án, este hat órakor az ügyvédi kamara helyiségében teljes ülést tart, melynek napirendje a következő : 1. Irodalmi bemutatás, felolvassa Strasser Albert dr. 2. A motívumok a legújabb büntetőjavaslatokban, felolvassa Finkey Ferencz dr. § A bünfelderitő lovak. Simon Mátyás földmunkás Albertiirsán igen rossz életet folytatott nejével, Hefner Erzsébettel. A férfi iszákos, durva ember volt, a ki részeg állapotban mindennap ütötte-verte a feleségét és a gyermekeit. A szerencsétlen asszony 1907-ben otthagyta a férjét és három gyermekével együtt fivéréhez, Hefner Pálhoz költözködött. Hefner egy gazdaságban volt szolga és az anyját tartotta el. Simon Mátyás legidősebb fia, Mihály, a ki atyját szintén meg- gyülölte, eltávozott a községből és ide-oda kóborolt. Az elhagyott családfő ezek után szintén eljött a sógorához és ott javulást Ígért. Ez azonban csak üres Ígéret maradt, a durvaság csak úgy tombolt tovább is, mint azelőtt. Az asszony végre is arra kérte a fivérét, hogy a brutális Simont, a férjét tegye el láb alól. Hefner Pál sokáig habozott nővére kívánságát teljesíteni, de végre is elhatározta, hogy unokaöcscsével, Simon Mihály - lyal együtt elteszi láb alól a brutális embert. Hefner Pál 1908-ban május 11-én családjának tagjait eltávolította a lakásból és Simon Mihálylyal együtt várta Simon Mátyás visszatérését a korcsmából. Mikor Simon Mátyás hazatért, elsőnek a fia tett neki szemrehányást anyjának folytonos bántalmazása miatt és a mikor e miatt az öreg dühöngeni kezdett, a fia a földre dobta atyját és fojtogatni kezdte. Hefner Pál a sógora kezét lefogta, Simon Mihály pedig atyjának nyakára zsineget dobott és azt addig szorította a nyakára, a mig a szerencsétlen kiszenvedett. A holttestet előbb a sertésófban, később pedig a lóistállóban ásták el. A községben több embernek feltűnt, hogy Hefner lovai folyton toporzékolnak és egy bizonyos helyen semmiképpen sem akarták az abrakot elfogadni. Egyes emberek ennek oka után kutatni kezdtek és a jelzett helyen addig turkáltak, a mig a rejtélyes módon eltűntnek mondott Simon Mátyás holttestére bukkantak. A nyakán még rajta volt a zsineg, a zsebében pedig egy üveg pálinkát találtak. A csendőrök azonnal letartóztatták a meggyilkolt özvegyét és ennek fivérét, Hefnert, a kik csakhamar részletes vallomást tettek. Simon Mihály a leleplezés előtt eltűnt és azóta sem találták meg. A nyomozást a családnak még néhány férfi- és női tagja ellenében szintén megindították, de ezek ellen semmiféle terhelő adat nem mutatkozott és igy ezekkel szemben megszüntették a további eljárást. A pestvidéki esküdtbiróság ma tárgyalta Bánó táblai biró elnökletével a gyilkosság bűntettével vádolt Hefner Pál és a gyilkosság bűntettére való felbujtással vádolt özv. Simon Má- tyásné bünpörét. A vádhatóságot Bálint dr. ügyész, a védelmet Baumfeld Lajos dr. és Battlay Dezső dr. képviselték. Hefner kezdetben teljesen a tagadás álláspontjára helyezkedett. Később annyit ismert be, hogy nővérének unszolására ennek fia bűncselekményében segédekezett. Szemtanúja volt naponként nővére gyötrelmeinek. Ez a gyakori látvány teljesen elvette az eszét és a borzalmas helyzet késztette őt arra, hogy nővérének megszabadítása érdekében a fiú kezére játszszék. Simonná ellenben a leghatározottabban tagadta, hogy a gyilkosságról előzőleg tudomása volt és hogy ő kérte a fivérét arra, hogy férjétől mindenképpen szabadítsa meg. Arra a kérdésre, hogy a nyomozás alatt miért vallott egészen másképpen, azt felelte, hogy a mikor a csendőrök őt kihallgatták, ő annyira izgatott volt, hogy nem fontolta meg azt, a mit mond. Az orvosszakértők megállapították a vádlottak beszámithatóságát, azonban ellenállási képességüket csökkentnek véleményezték. A tanuk pedig beigazolták, hogy a meggyilkolt Simon Mátyás indulatos, részeges és verekedő természetű ember volt. Az esküdtek bűnösnek mondták ki Simon Mátyásnét mint fölbujtót és Hefner Pált mint tettest a szándékos emberölés bűntettében, a mely verdikt alapján a bíróság mindkét vádlottat tiz-tiz évi fegyházra, ítélte. Az Ítéletben az ügyész megnyugodott, a két vádlott és a védők semmiségi panaszt jelentetlek be. § Az izgató beszéd. Stark Lajos könyvkiadó a múlt évben a »Földalatti Magyarországi czimmel füzet alakjában kiadta azt a beszédet, a melyet Weltner Jakab szocziálista pártvezér 1909. Január 21-én egy népgyülésen tartott a bányamunkások helyzetéről. A budapesti esküdtbiróság az ügyészség vádja folytán á könyvkiadót, a ki azzal védekezett, hogy magáért a beszédért a bíróság nem vonta felelősségre a szónokot, az esküdtek verdiktje alapján, izgatás sajtóvétségeért három havi állam- fogházra és ezer korona pénzbüntetésre ítélte. A Curia ma Vavrik Béla elnökletével, Vajkó Pál biró referálása után a semmiségi panaszok elutasításával az esküdtbiróság Ítéletét megerősítette. § Ügyvédek egymás ellen. Boros Mór dr. újpesti ügyvéd a budapesti ügyészségen egy pörös ügyből kifolyólag hosszas viszálykodás után hamis tanuzás és okirathamisitás miatt feljelentést tett Aradi Béla dr. ujpesli ügyvéd és irodavezetője Engel Márton dr. ügyvédjelölt ellen. Midőn Boros dr. azt látta, hogy az ügyészség a vád képviseletét megtagadta, ő maga folytatta a port. De valamennyi fórum megszüntette az eljárást. Engel Márton dr. és Aradi Béla dr. a Jogerős megszüntetés alapj án hatóság előtt való rágalmazásért tettek panaszt Boros Mór dr. ellen a büntető járásbíróságon. Boros dr.-t a büntető Járásbíróság a sértettek ellen elkövetett vádaskodásért három hónapi fogházra ítélte. Ez ellen az ítélet ellen Boros dr. fölebbezett a törvényszék fölebbviteli tanácsához, mely ma tárgyalta az ügyet, MIadoniczky Nándor táblai biró elnökletével. Az ügyészséget Timkó dr. ügyész, a vádlott védelmét Pollák Illés dr. képviselte. A panaszosok jogi képviseletét Nagy György, Tompa Antal és Wenczel Árpád ügyvédek vállalták. A fölebbviteli bíróság fölmentette Boros Mór dr.-t a vád alól, mert feljelentését nem találta rosszhiszeműnek. Az Ítélet jogerős. § A nagy kamat. Aradról jelentik : Az arad- megyei nagyhalmágyi járásban a múlt évben a lakosság részéről több panaszt nyújtottak be egyes pénzkölcsönzők ellen, a kiket uzsora vétségével vádoltak. Az aradi törvényszék tavaly ezer korona pénzbüntetésre Ítélte Budufgan Miklós román papot 64 rendbeli uzsoravétségért és társaira fogházbüntetést mondott ki. A nagyváradi tábla ma leküldte az Ítéletet, a mely a papot felmenti, a bűntársaira kimondott ítéletet ellenben helybenhagyta. ’ § A vetélytárs. Nagy József kovácsmester felesége a felett való elkeseredésében, hogy Varga Ilona cselédleány folyton a férje körül legyeskedik, a leány arczát vitriollal öntötte le. A vitriol a leány egyik szemét kiégette. A budapesti törvényszék ma Nagynét Aczél dr. ügyész vádja után súlyos testi sértésért két havi fogházra Ítélte. § A vád és védelem szocziológiája czimen a Budapesti Ügyvédi Körben felolvasást tartott ma Balog N. Imre dr. budapesti ügyvéd. Társadalom- tudományi alapon mutatta ki a vádnak és a védelemnek fejlődését és hatását a különböző társadalmakra és megállapította ez alapon, hogy a vád az államhatalom tényleges birtoklásában részes érdekek konzerváló közege, a védelem pedig a társadalom fejlődési tendencziáinak a szerve. TUDOMÁNY. IRODALOM. (-) Uj akadémikusok. A Magyar Tudományos Akadémia ma délután Berzeviczy Albert v. b. t. t. elnök vezetésével tagválasztó nagygyűlést tartott. Elnökké egyhangúlag újból Berzeviczy Albertet választotta a nagygyűlés. Másodelnök egyhangúlag Beöthy Zsolt lett. Igazgatósági tagul a nagygyűlés König Gyulát választotta meg 28 szóval. Tiszteletbeli tagok lettek: Baksay Sándor ref. püspök (40 igen, 4 nem), Benczúr Gyula festőművész (42—2), Mikszáth Kálmán a jubiláns iró (37—3), Tisza István gróf miniszterelnök (39—4), Rónai Horváth Jenő altábornagy (40—1). Az I. osztály rendes tagjaivá választották Némethy Gézát (40—4), Munkácsy Bernátot (34—12), Hegedűs Istvánt (40—5), Herezeg Ferenczet (37—5), Radios Fe- renczet (41—3). Levelező tagokká: Bleyer Jakabot (40—3), Gárdonyi Gézát (37—5) és Vojnovich Gézát (41—6). Külső tagokká. Schmidt Erichet, a berlini egyetem rektorát (31—3) és Ross E. Denisont, a kalkuttai főiskola igazgatóját (32—1). Vikár Béla ajánlott levelező tag 37 szavazattal 18 ellenében nem nyerte el az abszolút többséget. A II.' osztály rendes tagjává Matlekovits Sándort választották (36—3 szavazattal). Levelező tagok lettek : Pauler Ákos (36—2) és Hodinka Antal (36—2). Külső tagok: Bőr bury John B. cambridgei egyetemi tanár (33 igen, egyhangúlag) és Wach Adolf dr. lipcsei egyetemi tanár (34—1). A III. osztály rendes tagjai lettek: Daday Jenő dr. (34—2), Méhely Lajos (35—2) és Tangl Ferencz (36—2). Levelező tagok lettek: Szarvasy Imre (35—3), ifj. Entz Géza (32—3), Barabás Samu (38—2), Fekete Lajos (34), Hutyra Ferencz (31—2) és Kertész Kálmán dr. (25—7). (-) A Petőfi-Társaság Vigyázó-pályázata. A Petőfi-Társaság a gróf Vigyázó-pályázatra beérkezett 158 lírai költeményről tegnap döntött a Petőfi- Ház könyvtári termében tartott ülésén. A bírálóbizottság tagjai voltak : Sas Ede, Lőrinczy György és Harsányi Kálmán. A bizottság egyhangúlag úgy határozott, hogy a dijat a Vág ritmusai czimü (jeligéje : Mesélnek a vizek.) dalcziklus szerzőjének adja ki. A szerző nevét rejtő zárt levél felbontatván, kitűnt, hogy a dalcziklus szerzője Sik Sándor kegyesrendi szerzetes, tanárjelölt a piaristák budapesti rendházában. Volt a pályaművek közt több, figyelmet keltő költemény is, melyek közül a bírálók dicséretre méltatták az Örök élet czimüt, jeligéje : Az én zsoltárom, A hetedik szoba czimüt, jeligéje : Semper idem és Nézem a kezem czimüt, jeligéje : Ágnes. A bizottság elhatározta, hogy a dicséretet nyert müveket is felolvastatja a társaság ülésén, ha szerzőik levélben jelentkeznek Kéry Gyulánál, a Petőfi-Társaság titkáránál (Budapest, VI., Bajza-utcza 21. Petőfi-Ház.) (-) Az Akadémia uj külső tagjai. A Magyar Tudományos Akadémia plénuma a külföldi nagy- tudósok egész sorát iktatta be ma külső tagjai sorába. Ezek: Schmidt Erik egyetemi tanár, a porosz tudományos akadémia tagja, a berlini egyetem ezidő szerinti rektora. Neves irodalomtörténetiró. Munkái közül a legnevezetesebbek azok, a melyekben Goethe irodalmi működését méltatja. E. Denison Ross a kalkuttai főiskola tudós igazgatója, a ki a Magyar Tudományos Akadémia elismerésére azzal szolgált reá, hogy az Asiatic Society of Bengal körében Körösi Csorna Sándor emlékének hódol. Ez év január havában előadást tartott Csornáról és most foglalkozik azzal a tervvel, hogy az idegenben elhalt magyar tudósnak a társaság könyvtárában őrzött munkáit közreadja, Körösi Csorna müveinek bárom kötete fog legközelebb Kalkuttában megjelenni. Bury John B. a cambridgei egyetemen a történet tanára, Nevét Európaszerte igen jól ismerik azok, a kik a görög történelem iránt érdeklődnek. Különösen a bizánczi történet kutatása körül szerzett magának érdemeket. Főmüve: History of the later Roman Empire from Arcadius to Irene (395—800-ig) két kötotbeu. Legutolsó munkája 1909-ben jelent meg ilyen czimen: The ancien greek historians London. Wach Adolf dr. a lipcsei egyetem tanára, valóságos belső titkos tanácsos, a polgári perjog tudományának egyik megalapítója és elsőrangú művelője, a ki a büntetőjog és bűnvádi eljárás művelői között is kiváló helyet foglal el. Hazánk tudományos élete iránt is melegen érdeklődik és különösen a magyar polgári perrendtartás ismertetésével és méltatásával jogéletünknek e téren való fejlődésére felhívta a külföld figyelmét. Worms René a franczia szocziológusok között as első sorban áll. Az Institut international de sociologie főtitkára, Élénk érdeklődéssel viseltetik hazánk tudományos irodalma iránt és számos magyar tudóst felkért, hogy az Institut International kongresszusain résztvegyen és folyóiratán közreműködjék. Tizenkét önálló müve éa 68 kötete jelent meg. Legnevezetesebb munkái: Philosophie des sciences sociales. 3 kötet. Précis de Philosophie, szerkesztője a Revue Internationale des-Sociologies czimü folyóiratnak. (-) A Magyar Filozófiai Társaság április 30-án, szombaton, este 6 órakor a kir. Magyar Természettudományi Társulat (Esterházy-utcza 14—16. I. em.) üléstermében ülést tart, melynek tárgyai: Hornyánszky Gyula dr., a Magyar Tudományos Akadémia tagja, egyetemi magántanár, választmányi tag : A hippokratesi gyűjtemény ismerettana és logikája. Komis Gyula dr. főgimnáziumi tanár, tag : A psychologia és a paedagogia harcza. (-) Mit tanulhatnak a népek egymástól ? A Társadalomtudományi Társaság és az Institut International pour la diffusion des espériences sociales Paris (nemzetközi egyesület progresszív irányú tapasztalatok elterjesztésére Parisban) folyó hó 29-én, pénteken délután 6 órakor a Gutenberg-palota (Kölcsey-utcza 3.) félemeleti üléstermében közösen rendezett felolvasó ülést tart, melyen Prof. dr. Rudolf Broda, az Institut főtitkára tart németnyelvű előadást »Was die Völker von einander lemen können« czimen. Vendégeket szívesen látnak. A Társadalomtudományi Társaság uj helyiségei az Anker-palotá- ban május első napjaiban nyilnak meg. EGYLETEK. () A Bethlen Gábor-Kör irodalmi albizottsága folyó hó 29-én, pénteken, este %7 órakor a kör helyiségében (VIII., Szentkirályi-utcza 22. sz. I. emelet) irodalmi estélyt tart, a melynek műsora : 1. Baooni Albert: Hogyan védekezik a szervezet a fertőző betegségek ellen (szabad előadás). 2. Winkler Márta zongoraművésznő előadása. 3. Remetey Dezső: A mit otthon mesélnek (szabad- szállási néphagyományok Petőfiről). 4. Ormányi-Macskay Ilonka szavalata. Belépődíj nincs. ( ) A Szegediek Köre április 29-én, pénteken, este 8 órakor a Rezső-féle vendéglő külön termében (Rökk Szilárd-uteza és József-utcza sarok) alakuló-értekezletet tart, melyre ezúton is meghívja a szegedieket az előkészítő-bizottság. () A Budapesti Katolikus Kör igazgató választmánya ma este tartotta e havi rendes ülését Zsembery István dr. ügyvéd, alelnök vezetésével. Elnök az ülést megnyitva a jegyzőkönyv hitelesítésére Csiky József curiai biró és Gobbi Károly dr. választmányi tagokat kérte fel. Zsembery István alelnök bejelenti, hogy Hindy Zoltán igazgatóval együtt résztvett a Rómában április 16. és 17-én rendezett szent korona ünnepen. Ezután Hindy Zoltán igazgató és Becsk.y Arzén dr. titkár rendes havi jelentéseinek tudomásul vételével cs a folyó ügyek letárgyald- sával véget ért az ülés.
