Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 32-es doboz

ALKOTMÁNY. 95. szám. 11 Péntek, 1910, április 22, anyjára többször kést fogott, minden mesterétől megszökött, erőszakoskodott tegnap pedig tiz éves húga ellen merényletet követett el. Az iskolák fertőtlenítése és portalanítása a tüdővész terjedésének meggátlására kötelező miniszteri rendeletek alapján „Fónagy-féle Rustless“-szel történik. t= £ szert egyedül és kizárólag a ■= FóMBj'fóle Dustless'flyár Erdős József és Társa Budapest, VI., Sziv-ntca 29/a. sz. Telefon 177—77. alatt lehet megrendelni. Miniszteri rendeleteket és utasításokat kivánatra megküldünk. A rejtélyes vőlegény. — Saját tudósitónktól. — Különös ügy foglalkoztatja néhány nap óta a budapesti rendőrséget. Egy kolozsvári hivatal­noknő Conan Doyle tollára való rejtélyes törté­netet mondott el, melynek szálait mindezideig hiába bontogatták a legügyesebb detektívek. A leányt — saját ellenőrizhetetlen elbeszélése szerint — eljegyezte egy ügynök, aki későbben megbetegedett Budapesten. A leány. Budapestre jött beteg vőlegénye látogatására. Két állítólagos családtag várta a leányt a vasútnál, elvezették egy kórháznak kinevezett villába, ahol főorvos, alorvos és ápoló is szerepeltek. A beteg vőle­gény végrendelkezett és menyasszonyára hagyta mindenét — takarékpénztári könyvét is, melyet azonnal át is akart adni, de bátyja elvette, meg­őrzés végett. A leány visszautazott Kolozsvárra, ahol rövid idő múlva azt az értesítést kapta, hogy vőle­génye meghalt. A gyanús táviratot áz Erzsébet- szanatórium főorvosa küldötte. A leány azonnal Budapestre jött, ahol azután kisült, hogy a tör­ténetben szereplők közül senki sem létezik. Az Erzsébet-szanatőriumban nem halt meg a vőle­gény, a hírét sem hallották. A rendőrség pedig a legszigorúbb nyomozással sem tudott egyetlen egy olyan emberről hirt kapni, akik a rejtélyes történetben szerepeltek. Ilyen nevű emberek nem éltek és nem is élnek Budapesten, sem széles e hazában. A legrejtélyesebb ez ügyben az, hogy a leányt nem károsították meg és az, akinek a betegágyá­nál megjelent, tényleg a vőlegénye, akit ismert, akivel eljegyezte,magát, akit talán meg is csó­kolt, aki tehát — ha nem álmodott a leány — tényleg létezett: élt mozgott és akit a leány sú­lyos betegen is látott feküdni. Hová tűnt tehát az az ember, hová a szanatórium, amelyben fe­küdt s hová a hozzátartozói, akik a leányt a be­tegágyhoz kalauzolták. Ennek a rejtélyes ügynek tényleg.csak egyet­lenegy megoldása van. A tisztelt nyomozó ha­tóságnak figyelmébe ajánljuk a következőket: Vizsgáltassa meg néhány orvosszakértővel a feljelentést tevő leányt és tartson a lakásán ház­kutatást. Hogy az előbbi mily eredmónynyel vég­ződne, azt igazán nem tudhatjuk, de hogy a ház­kutatás nem lenne hiábavaló, arról bizonyosak vagyunk. A kisasszony házi könyvtárában való­színűleg szép számmal vannak képviselve a de- tektiv-regények: Nick Carter, Sherlock Holmes és társai. A kisasszony valószínűleg nagyon buzgón ol­vasta ezeket. A többi azután magától jön. Csak egy kevés fantáziára, meg némi hiszté­riára van szükség. Erről különben elég, mert az orvosszakértők dolgába találnánk avatkozni, mi­hez pedig kontárok vagyunk. De mindenesetre nem volna éppen rossz idea megfogadni a mi tanácsunkat, mert az esetben ez a furcsa história, melyet alább részletesen elmondunk, egyszerű kóresetre degradálódik és a sok drágán fizetett rendőri sereg nem lesz kénytelen nyomozni a rejtélyes vőlegényt, aki valószínűleg csak egy rendellenesen működő idegrendszernek köszönheti rövid életű létét. A rejtélyes eset, melyröi több reggeli lap a leg* vaskosabb tévedésekkel kapcsolatban emlékezett meg, a következő: Fleischer Szerén magánhivatalnoknő, aki Ko­lozsvárott a Deutsch és fiai cégnél volt alkalmazva, a kővetkező feljelentést tette: Még a múlt év elején Fleischer Szeréna megismerkedett Lukács Ernő bu­dapesti utazóval, aki a céggel összeköttetésben ál­lott. A fiatalember udvarolt neki, később nőül kérte, megtartották az eliegyzést és már az esküvő napját is kitűzték. Közben azonban Lukács Ernő megbete­gedett. Tüdőbajba esett és értesítette menyasszonyát, hogy nagy beteg, látni szeretné. Meghatározta az időt, mikor utazzék Budapesre, rokonai maid vár­ják a pályaudvaron. Junius 16-án Fleischer Szeréna Budapestre utazott, ahol a pályaudvaron várakoztak rá egy idősebb urinő, aki a vőlegény édes anyjának, dr. Lukács Lajosnénak mondotta magát és egy úri ember, aki vőlegénye bátyjaképp, dr. Lukács Sándor törvényszéki bíró néven szerepelt. Kocsiba ültek és elhajtattak. A leány még sohasem járt Budapesten, nem tudta merre jártak, csak azt látta, bogy a Lánc­hídon és az Alaguton mentek keresztül és az Alagút közelében egy villaszerű épület előtt megál­lották. — Ez az Erzsébet-szanatórium — mondották — itt fekszik Ernő. Bementek a villába. Ott egy ur főorvosképp, egy másik ur alorvosképp szerepelt. Egy szobában feküdt a vőlegénye. Mellette ápolónő ült, A vőlegény sírva fogadta a menyasszonyát. — Érzem, hogy közeledik a végem, de gondos­kodni akarok rólad. Ezzel a párnája alól kivett egy takarékpénztári könyvet. — Húszezer koronám van a Gazdasági Bankban. Itt a takarékpénztári könyv. Ezt neked adom. Ebben a pillanatban közbelépett az állítólagos törvényszéki bíró, elvette a beteg vőlegénytől a könyvet. — Ne izgasd magad! Úgy is gyenge vagy. Ezzel zsebretette a takarékpénztári könyvet. Lukács Ernő még közölte a leánynyal, hogy a lakásán levő bútorokat és ékszereket is'menyasszonyának aján­dékozza. Ezután érzékenyen elbúcsúztak. A leánynyal megint kocsiba ültek és visszahajtattak a pesti ol­dalra. Itt egy ház előtt állottak meg, amelyre azt mondották, hogy a Nagymező-utca 23. számú ház. felvezették egy elegánsan berendezett lakásba, meg­mutatták az ékszereket. — Ezek azok az ékszerek és bútorok, amelyeket magának adatott a fiam — mondotta az öreg asz- szony. A leányt ezután kikisérték a pályaudvarra és felültették a vonatra. Junius 19-én Kolozsvárott te­lefonon hilták Fleischer Szerénát és egy férfi hang jelentette: — Itten Erzsébet szanatórium főorvosa beszél 1 Értesítem, bogy a vőlegénye meghalt és már el is temettük. Az érlesitésre Fleischer Szeréna Budapestre uta­zott és az Erzsébet-szanaforiumba hajtatott. Ekkor látta, hogy a múltkor egészen más helyen járt. A szanatóriumban nem is ismerték Lukács Ernőt. Innen a leány a Nagymező-utca 32. számú házba ment. Ez a ház is más volt. Itt se ismertek Lukács- familiát. A különös dolgok Fleischer Szerónt egé­szen megzavarták. Még aznap hazautazott, hogy szülőivel megbeszélje a további leendőket. Otthon már egy névtelen levét várta. A. levélíró elmondja, hogy Lukács Ernő nem halt meg. Ö együtt elutazott vele. Az édes anyja és test­vére Bécsbe, onnan pedig Berlinbe vitték, de a fiatal ember «oly rossz bőrben volt, hogy aligha bírja ki a hosszú utat» Értesíti a levélíró a leányt, hogy a 20 ezer koronát a fiú anyja felvette és a család azon van, hogy Fleischer Szerénát becsapják. Erre a levélre Fleischer Szeréna feljelentést tett a rend­őrségen. A főkapitányság hat hónap óta nyomozott ez ügyben, de nem tudott megállapítani semmit. Egy Lukács Ernő ügynök és magánhivatalnok lakik csak Budapesten. Ez azonban nős és nem azonos Flei­scher Szeréna vőlegényével. Az összes Lukács-fami- liákat végig járta a rendőrség, de sehol semmi nyoma sem volt a titokzatos vőlegénynek. Bécsbe és Berlinbe is táviratoztak, de ott sem ismernek Lukács családot. Lukács Ernő nevű ember nem halt meg se Budapesten, so Bécsben, se Berlinben. , A rendőrség átiratot intézett a budapesti gazdasági bankhoz, de válasz még nem érkezett. A napokban azonban különös dolog történt, Lukács Szeréna leve­let irt a főkapitányságnak, hogy nem kívánja az el­járás folytatását, mert úgy sem vezet eredményre. SZÍNHÁZ iá MŰVÉSZET. * Ötezer előadás. Mióta a Vígszínház fel­épüli', ma este játszottak benne ötezredszer. Te­kintélyes, nagy szám ez, mely szinte provokál, hogy visszatekintsünk a színház eddig való működésére, ha ez a visszatekintés nem volna hálátlan, örömtelen munka. A Víg­színház tagadhatatlannl sikereket ért el a pénz­tári eredmények s a közönség színházi ér­deklődésének felébresztése körül, uj magyar írói neveket is hozott forgalomba, de azt a pro- grammot, melyet nevében ígért, be nem váltotta. Ehelyett évről-óvre elhozta erkölcscsel ismeret­len francia írók selejtes bohózatait, lelkeket s Ízlést rontott, botrányokat is okozott s a szín­pad szuggesztiv ereje révén bátorságot adott tollal dolgozó magyar embereknek oly léhasá­gok megírására, melyek csak akkor lehettek volna igazán hasznosak, ha meg nem Íród­nak. Szeretnők remélni, hogy a mai öteze- redik előadással a Vígszínháznak ez a kor­szaka lezáródott. A mai előadás különben, ün­nepi külsőségek nélkül, de a közönségnek a színházzal való lelkes együttérzésében folyt le. Spontán, őszinte tapsokban volt része az «Ördög» minden szereplőjének, Varsányi Irénnek, He- qedüsnek, Fenyvesinek, a Gazsi Mariskát he­lyettesítő Komlóssij Ilonának, Szerémynek s a többieknek is egytől-egyig. A véletlenül jelenlevő szerzőt, Molnár Ferencet minden felvonás után a rivaldák elé szólították. * Színházi műsorok. Nemzeti Színház. Szombaton: Szentivánéji álom. — Vasárnap dél­után : A botrány. Este: Papillon, a kőfaragó. Magyar Tár. Operaház. Szombaton: Elektra. Vasárnap: Istenek alkonya. Vígszínház. Szombaton: Az obsitos. — Vasár­nap délután: A kis cukros. Este: Theodor és társa. Király-Színház. Szombaton: Luxemburg grófja. — Vasárnap délután: Jánosba. Este'• Luxemburg grófja. Magyar Színház. Szombaton délután: Növendék­előadás. Este: A koncert. — Vasárnap délután: A kuruzsló. Este: A koncert. Fővárosi Városligeti Színház. Szombaton: A bőregér. — Vasárnap délután: A sárga csikó. Este: A bőregér. Z/ránia. Szombaton: Shakespeare-estély. TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. A Szent-István-Társulat ülései. Ma délután 5 órakor kezdődőleg egymásután ülést tartott a Szent-István-Társulat igazgató vá­lasztmánya s Tudományos és Irodalmi Osztálya. Az első gyűlésen gróf Zichy Nándor elnökölt s tárgyalásai főként a jövő heti közgyűlésre vo­natkoztak. Előterjesztette az elnök, hogy az idei közgyűlést nem csütörtökön, mint az rendesen történni szokott, hanem kedden fogják megtar­tani, mivel a hercegprímás képviseletében elnöklő Firczák Gyula munkácsi püspöknek csütörtökön más egyházi elfoglaltsága lesz. Részvéttel vettek tudomást Hummer Nándornak, a társulat volt titkárának elhuny tárói. A Szent-István-Társulatkét részvénytársaságának május 4-iki közgyűlésén az igazgató-választmányt Novák Lajos és dr. Concha Győző fogják képviselni. Elnök bejelenti, hogy a választmány két tevékeny tagját, Rada Istvánt és Demkó Györgyöt egyházi kitüntetés érte. Erdősi Károly igazgató tájékoztató adatokat sorol fel a két részvénytársaság működéséről s ezekből az igaz­gató-választmány meggyőződött a társulat örven­detes fejlődéséről, miért is őszinte elismerésének ad kifejezést Giesswein Sándor alelnök és Erdőst Károly igazgató kitartó és buzgó tevékenységéért, Erdősi Károly jelentése után folyó ügyeket in­tézték el. A Szent-István Társulat igazgató-választmá­nyának ülése után a Tud. és Irodalmi osztály ülésezett. Ezen Giesswein Sándorkfilnökölt. Elő­ször az osztály kiadványairól s az Egyháztörté­

Next

/
Oldalképek
Tartalom