Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 32-es doboz

ALKOTMÁNY. 95. szám.

11

Péntek, 1910, április 22,

anyjára többször kést fogott, minden mesterétől megszökött, erőszakoskodott tegnap pedig tiz éves húga ellen merényletet követett el.

Az iskolák

fertőtlenítése és portalanítása

a tüdővész terjedésének meggátlására kötelező miniszteri rendeletek alapján „Fónagy-féle Rustless“-szel történik. t= £ szert egyedül és kizárólag a ■=

FóMBj'fóle Dustless'flyár

Erdős József és Társa

Budapest, VI., Sziv-ntca 29/a. sz.

Telefon 177—77.

alatt lehet megrendelni.

Miniszteri rendeleteket és utasításokat kivánatra megküldünk.

A rejtélyes vőlegény.

— Saját tudósitónktól. —

Különös ügy foglalkoztatja néhány nap óta a budapesti rendőrséget. Egy kolozsvári hivatalnoknő Conan Doyle tollára való rejtélyes történetet mondott el, melynek szálait mindezideig hiába bontogatták a legügyesebb detektívek.

A leányt — saját ellenőrizhetetlen elbeszélése szerint — eljegyezte egy ügynök, aki későbben megbetegedett Budapesten. A leány. Budapestre jött beteg vőlegénye látogatására. Két állítólagos családtag várta a leányt a vasútnál, elvezették egy kórháznak kinevezett villába, ahol főorvos, alorvos és ápoló is szerepeltek. A beteg vőlegény végrendelkezett és menyasszonyára hagyta mindenét — takarékpénztári könyvét is, melyet azonnal át is akart adni, de bátyja elvette, megőrzés végett.

A leány visszautazott Kolozsvárra, ahol rövid idő múlva azt az értesítést kapta, hogy vőlegénye meghalt. A gyanús táviratot áz Erzsébet- szanatórium főorvosa küldötte. A leány azonnal Budapestre jött, ahol azután kisült, hogy a történetben szereplők közül senki sem létezik. Az Erzsébet-szanatőriumban nem halt meg a vőlegény, a hírét sem hallották. A rendőrség pedig a legszigorúbb nyomozással sem tudott egyetlen egy olyan emberről hirt kapni, akik a rejtélyes történetben szerepeltek. Ilyen nevű emberek nem éltek és nem is élnek Budapesten, sem széles e hazában.

A legrejtélyesebb ez ügyben az, hogy a leányt nem károsították meg és az, akinek a betegágyánál megjelent, tényleg a vőlegénye, akit ismert, akivel eljegyezte,magát, akit talán meg is csókolt, aki tehát — ha nem álmodott a leány — tényleg létezett: élt mozgott és akit a leány súlyos betegen is látott feküdni. Hová tűnt tehát az az ember, hová a szanatórium, amelyben feküdt s hová a hozzátartozói, akik a leányt a betegágyhoz kalauzolták.

Ennek a rejtélyes ügynek tényleg.csak egyetlenegy megoldása van. A tisztelt nyomozó hatóságnak figyelmébe ajánljuk a következőket:

Vizsgáltassa meg néhány orvosszakértővel a feljelentést tevő leányt és tartson a lakásán házkutatást.

Hogy az előbbi mily eredmónynyel végződne, azt igazán nem tudhatjuk, de hogy a házkutatás nem lenne hiábavaló, arról bizonyosak vagyunk. A kisasszony házi könyvtárában valószínűleg szép számmal vannak képviselve a de- tektiv-regények: Nick Carter, Sherlock Holmes és társai.

A kisasszony valószínűleg nagyon buzgón olvasta ezeket. A többi azután magától jön.

Csak egy kevés fantáziára, meg némi hisztériára van szükség. Erről különben elég, mert az orvosszakértők dolgába találnánk avatkozni, mihez pedig kontárok vagyunk.

De mindenesetre nem volna éppen rossz idea megfogadni a mi tanácsunkat, mert az esetben ez a furcsa história, melyet alább részletesen elmondunk, egyszerű kóresetre degradálódik és a sok drágán fizetett rendőri sereg nem lesz kénytelen nyomozni a rejtélyes vőlegényt, aki

valószínűleg csak egy rendellenesen működő idegrendszernek köszönheti rövid életű létét.

A rejtélyes eset, melyröi több reggeli lap a leg* vaskosabb tévedésekkel kapcsolatban emlékezett meg, a következő:

Fleischer Szerén magánhivatalnoknő, aki Kolozsvárott a Deutsch és fiai cégnél volt alkalmazva, a kővetkező feljelentést tette: Még a múlt év elején Fleischer Szeréna megismerkedett Lukács Ernő budapesti utazóval, aki a céggel összeköttetésben állott. A fiatalember udvarolt neki, később nőül kérte, megtartották az eliegyzést és már az esküvő napját is kitűzték. Közben azonban Lukács Ernő megbetegedett. Tüdőbajba esett és értesítette menyasszonyát, hogy nagy beteg, látni szeretné. Meghatározta az időt, mikor utazzék Budapesre, rokonai maid várják a pályaudvaron. Junius 16-án Fleischer Szeréna Budapestre utazott, ahol a pályaudvaron várakoztak rá egy idősebb urinő, aki a vőlegény édes anyjának, dr. Lukács Lajosnénak mondotta magát és egy úri ember, aki vőlegénye bátyjaképp, dr. Lukács Sándor törvényszéki bíró néven szerepelt. Kocsiba ültek és elhajtattak. A leány még sohasem járt Budapesten, nem tudta merre jártak, csak azt látta, bogy a Lánchídon és az Alaguton mentek keresztül és az Alagút közelében egy villaszerű épület előtt megállották.

— Ez az Erzsébet-szanatórium — mondották — itt fekszik Ernő.

Bementek a villába. Ott egy ur főorvosképp, egy másik ur alorvosképp szerepelt. Egy szobában feküdt a vőlegénye. Mellette ápolónő ült, A vőlegény sírva fogadta a menyasszonyát.

— Érzem, hogy közeledik a végem, de gondoskodni akarok rólad.

Ezzel a párnája alól kivett egy takarékpénztári könyvet.

— Húszezer koronám van a Gazdasági Bankban. Itt a takarékpénztári könyv. Ezt neked adom.

Ebben a pillanatban közbelépett az állítólagos törvényszéki bíró, elvette a beteg vőlegénytől a könyvet.

— Ne izgasd magad! Úgy is gyenge vagy.

Ezzel zsebretette a takarékpénztári könyvet. Lukács

Ernő még közölte a leánynyal, hogy a lakásán levő bútorokat és ékszereket is'menyasszonyának ajándékozza. Ezután érzékenyen elbúcsúztak. A leánynyal megint kocsiba ültek és visszahajtattak a pesti oldalra. Itt egy ház előtt állottak meg, amelyre azt mondották, hogy a Nagymező-utca 23. számú ház. felvezették egy elegánsan berendezett lakásba, megmutatták az ékszereket.

— Ezek azok az ékszerek és bútorok, amelyeket magának adatott a fiam — mondotta az öreg asz- szony.

A leányt ezután kikisérték a pályaudvarra és felültették a vonatra. Junius 19-én Kolozsvárott telefonon hilták Fleischer Szerénát és egy férfi hang jelentette:

— Itten Erzsébet szanatórium főorvosa beszél 1 Értesítem, bogy a vőlegénye meghalt és már el is temettük.

Az érlesitésre Fleischer Szeréna Budapestre utazott és az Erzsébet-szanaforiumba hajtatott. Ekkor látta, hogy a múltkor egészen más helyen járt. A szanatóriumban nem is ismerték Lukács Ernőt. Innen a leány a Nagymező-utca 32. számú házba ment. Ez a ház is más volt. Itt se ismertek Lukács- familiát. A különös dolgok Fleischer Szerónt egészen megzavarták. Még aznap hazautazott, hogy szülőivel megbeszélje a további leendőket. Otthon már egy névtelen levét várta.

A. levélíró elmondja, hogy Lukács Ernő nem halt meg. Ö együtt elutazott vele. Az édes anyja és testvére Bécsbe, onnan pedig Berlinbe vitték, de a fiatal ember «oly rossz bőrben volt, hogy aligha bírja ki a hosszú utat» Értesíti a levélíró a leányt, hogy a 20 ezer koronát a fiú anyja felvette és a család azon van, hogy Fleischer Szerénát becsapják. Erre a levélre Fleischer Szeréna feljelentést tett a rendőrségen. A főkapitányság hat hónap óta nyomozott ez ügyben, de nem tudott megállapítani semmit. Egy Lukács Ernő ügynök és magánhivatalnok lakik csak Budapesten. Ez azonban nős és nem azonos Fleischer Szeréna vőlegényével. Az összes Lukács-fami- liákat végig járta a rendőrség, de sehol semmi nyoma sem volt a titokzatos vőlegénynek. Bécsbe és Berlinbe is táviratoztak, de ott sem ismernek Lukács családot. Lukács Ernő nevű ember nem halt meg se Budapesten, so Bécsben, se Berlinben. , A rendőrség átiratot intézett a budapesti gazdasági

bankhoz, de válasz még nem érkezett. A napokban azonban különös dolog történt, Lukács Szeréna levelet irt a főkapitányságnak, hogy nem kívánja az eljárás folytatását, mert úgy sem vezet eredményre.

SZÍNHÁZ iá MŰVÉSZET.

* Ötezer előadás. Mióta a Vígszínház felépüli', ma este játszottak benne ötezredszer. Tekintélyes, nagy szám ez, mely szinte provokál, hogy visszatekintsünk a színház eddig való működésére, ha ez a visszatekintés nem volna hálátlan, örömtelen munka. A Vígszínház tagadhatatlannl sikereket ért el a pénztári eredmények s a közönség színházi érdeklődésének felébresztése körül, uj magyar írói neveket is hozott forgalomba, de azt a pro- grammot, melyet nevében ígért, be nem váltotta. Ehelyett évről-óvre elhozta erkölcscsel ismeretlen francia írók selejtes bohózatait, lelkeket s Ízlést rontott, botrányokat is okozott s a színpad szuggesztiv ereje révén bátorságot adott tollal dolgozó magyar embereknek oly léhaságok megírására, melyek csak akkor lehettek volna igazán hasznosak, ha meg nem Íródnak. Szeretnők remélni, hogy a mai öteze- redik előadással a Vígszínháznak ez a korszaka lezáródott. A mai előadás különben, ünnepi külsőségek nélkül, de a közönségnek a színházzal való lelkes együttérzésében folyt le. Spontán, őszinte tapsokban volt része az «Ördög» minden szereplőjének, Varsányi Irénnek, He- qedüsnek, Fenyvesinek, a Gazsi Mariskát helyettesítő Komlóssij Ilonának, Szerémynek s a többieknek is egytől-egyig. A véletlenül jelenlevő szerzőt, Molnár Ferencet minden felvonás után a rivaldák elé szólították.

* Színházi műsorok. Nemzeti Színház. Szombaton: Szentivánéji álom. — Vasárnap délután : A botrány. Este: Papillon, a kőfaragó.

Magyar Tár. Operaház. Szombaton: Elektra. Vasárnap: Istenek alkonya.

Vígszínház. Szombaton: Az obsitos. — Vasárnap délután: A kis cukros. Este: Theodor és társa.

Király-Színház. Szombaton: Luxemburg grófja. — Vasárnap délután: Jánosba. Este'• Luxemburg grófja.

Magyar Színház. Szombaton délután: Növendékelőadás. Este: A koncert. — Vasárnap délután: A kuruzsló. Este: A koncert.

Fővárosi Városligeti Színház. Szombaton: A bőregér. — Vasárnap délután: A sárga csikó. Este: A bőregér.

Z/ránia. Szombaton: Shakespeare-estély.

TUDOMÁNY ÉS IRODALOM.

A Szent-István-Társulat ülései.

Ma délután 5 órakor kezdődőleg egymásután ülést tartott a Szent-István-Társulat igazgató választmánya s Tudományos és Irodalmi Osztálya. Az első gyűlésen gróf Zichy Nándor elnökölt s tárgyalásai főként a jövő heti közgyűlésre vonatkoztak. Előterjesztette az elnök, hogy az idei közgyűlést nem csütörtökön, mint az rendesen történni szokott, hanem kedden fogják megtartani, mivel a hercegprímás képviseletében elnöklő Firczák Gyula munkácsi püspöknek csütörtökön más egyházi elfoglaltsága lesz. Részvéttel vettek tudomást Hummer Nándornak, a társulat volt titkárának elhuny tárói. A Szent-István-Társulatkét részvénytársaságának május 4-iki közgyűlésén az igazgató-választmányt Novák Lajos és dr. Concha Győző fogják képviselni. Elnök bejelenti, hogy a választmány két tevékeny tagját, Rada Istvánt és Demkó Györgyöt egyházi kitüntetés érte. Erdősi Károly igazgató tájékoztató adatokat sorol fel a két részvénytársaság működéséről s ezekből az igazgató-választmány meggyőződött a társulat örvendetes fejlődéséről, miért is őszinte elismerésének ad kifejezést Giesswein Sándor alelnök és Erdőst Károly igazgató kitartó és buzgó tevékenységéért, Erdősi Károly jelentése után folyó ügyeket intézték el.

A Szent-István Társulat igazgató-választmányának ülése után a Tud. és Irodalmi osztály ülésezett. Ezen Giesswein Sándorkfilnökölt. Először az osztály kiadványairól s az Egyháztörté