Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 32-es doboz

ALKOTMÁNY. 951 szám 12 Péntek, 1910. április 22. nelmi Emlékek a} kötetéről határoztak, majd dr. Vargha Damján cistercifa tanár felolvasta szék­foglaló értekezését: «Sense Henrik Amand a magyar codex-irodalomban», melynek tartalma röviden a következőkben foglalhatók össze. Theologiai, irodalmi, kortörténeti és művelődési szempontból egyaránt becsesek az egyes népek régi kéziratai, kódexei. így van ez a magyar kodex-iro- dalommal is. Nagyértékü kincs van felhalmozva ezen legrégibb magyar nyelvi szövegekben. Kó­dexeink tanulmányozása sajátságos világot tár elénk. Amit századok nagy szellemei Istenért élve és égve, vallásos lélekkel és tudományos értelemmel megal­kottak, az mind megtalálható kisebb-nagyobb mér­tékben. Sense Amend egyike azon világirodalom- történeti szellemeknek, akik korszakoknak alkották müveiket s akik boruk szellemét megértve, százak és ezrek szellemi és lelki világának lettek ki* alakítói. Sense Henrik Amand a legnagyobb theologiai igazságokat fejtegette, mélyen belátva és behatolva sz emberi élet, szív és lélek rejtekeibe. Hit és tu­dás, buzgalom és lelkesültség, szeretet és irodalmi értelem mind találkozik Sensében és müveiben, pá­rosulva még csodás költői, sőt esztétikai érzékkel. A népek és nemzetek nemes versenyre kelve fordítják le Sense korszakalkotó s mindenekfelett jellegzetes müveit: a francia 1383, angol 1482, németalföldi 1482, olasz 1494 és magyar nyelvre a XV. század utolsó negyedében. Nemzetünk szoros és benső ösz- szeköttetésben állott a külföldi kolostorokkal s azok szellemével. A magyar Margit-legenda hatott Seuse életére és ezt különösen meg kell becsülnünk, mint a magyar kolostori életnek irodalmi hatását kifelé. Kétségtelen adatok bizonyítják a Margit-legenda és Seuse életének egyezését. E példák szoros egyezését nem tudnánk másképpen értelmezni. Seuse müvei a XII. és XllT. század Krisztusért hevülő és forró szellemének a szülöttei. Téves a felfogás, mely sze­rint e misztika az érlelemfejlesztéssel nem foglalko­zott; bizonyos, hogy mély szkolasztikus bölcselet alapján építette fel lángoló lelkesedését. Ilyen nagy­értékü irodalmi termék a Horologium sapiantiae, melynek egyes fejezeteit I. könyv (III, IV., V., XV., XVI.) lefordítva a Nagyszombati kódex 1513-ban. E fordítás két forrásra vihető vissza, amennyiben maga a latin mii is Seusenek egy előbbi német nyelvű munkájából készült njabb anyagfelvétellel s más beosztással. A német munka címe: Das Büchlein der ewigen Weisheit. Ebben is megtaláljuk a Nagy- szombati kódex magyar szövegének több gondo­latát. Sense e két müvének egymáshoz való viszonya, illetőleg e viszony milyenségének el­bírálása európai nyilt irodalmi kérdés volt hosszú ideig, mig a tudós Fenifle, majd dr. Bihl- meyer Károly stuttgarti egyetemi tanár megoldották. A nagyszombati kódex (Nyelvemléktár III. köt.) 156 oldalon tehát másolatban ugyan, de hiven megőrizte a legnagyobb német misztikus Horologium sapientiae cimü müvének egyes fejezeteit szép magyar nyel­vünkön. És e fordítás mint magyar nyelvre átülte­tett szkolasztiko-misztikai fejtegetés kódexirodal­munk egyik legértékesebb és legkarakterisztikusabb része. A Discipnlus és Sapientia beszélgetésében lát­juk a kereszt alatt kesergő hivő lélek benső fájdal­mát, a bűn súlya alatt önmagát megalázó s önma­gára reflektáló középkori keresztényt, majd a Meg* váltó üdvözítő munkáját a kereszten és végre a ke­reszt alatt álló anyát szűz Máriában. Mennyi erő, mily változatos gondolat, mennyi theologiai tudás, mekkora poétikai szépség, milyen előkelő fantazia... alig lehet teljesen megérteni és elsorolni e mü for­dítása szépségeit. Kódexeinkben közel a szöveg egynegyed részében Szűz Máriával találkozunk és mondhatjuk, hogy a [Nagyszombati kódex Seuse fordításának különös Mariologiája van. A természet erői, a növény- és állatvilág kedves produktumai, az emberi gondolat és megszentelt képzelet mind-mind találkoznak s egyesülnek Szűz Mária tiszteletében és dicséretében. Az anyai fájdalom a sirámban kevesebb drámai erő­vel ugyan, mint egyéb kódexeinkben (Winkler, Ná­dor, Weszprémi, Apor, Érsekujvári stb.), de több érzelmi változattal, nemesebb esztétikával egy kódexünkben sem található, mint éppen a Nagy­szombati kódexben. író és fordító szive e szép rész­ben összeolvadt, gyönyörűen kifejező, bensőségesen elragadó mindaz, amit a Nagyszombati kódex Szűz Máriáról mond. Az összehasonlító irodalomtörténet érthető öröm­mel jegyzi fel a kutatás eredményét; Seuse belép a magyar kódexirodalomba erővel, diszszel és értékkel. Az osztály tetszéssel és köszönettel fogadta az értékes tanulmányt. * Az Országos Pázmány-Egyesület ál­tal hirdetetí pályamunka jutalmazására újabban dr. Demkó György egri és dr. Rada István veszprémi kanonok küldött 50—50 koronát Mi­hály fi Altos egyetemi tanár, egyesületi alelnök kezéhez. * A Mikszáth-jubileum végrehajtó-bizott­sága május 23-án, szombaton délután 4 érakor az Akadémia képestermében ülést tart. * A Petőfi könyvtár bárom uj kötettel gya­rapodott. A XVIir. kötet Petőfiről és mestereiről szól. Kacziány Géza két tanulmányát tartalmazza. Az egyikben Petőfi fiancia előfutárával Ilégésippe Moreauvcd foglalkozik. Moreau (sz. 1810.), aki a negyvennyolcadiki hagyományoknak törhetetlen költöi harcosa volt, nemcsak a mi Petößnket, de Hugó Viktort is megelőzte a népszabadság eszméjének költői formában való propagálásával. Mikor Le Mvo- sotis (A neíelejts) cimü kötete 1838-ban megjelent, a lapok Bérangernél is nagyobb költő gyanánt ünne­pelték. Kacziány kimutatja, hogy Petőfi 1848-iki ki- rálygunyoló költeményei a Moreau hasonló versei­nek visszhangjai s hogy egyedül Petőfi volt az a rokoniélek, ki öt teljes mértékben megértette. Ka­cziány második tanulmánya Béranqer-rel foglalko­zik. Béranger nemcsak ismerte Petőfi néhány költe­ményét, de a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott rokonlelkü lírikus társáról. Kacziány nagy szeretet­tel csoportosítja ós elemzi Béranger költeményeit s a kötet függelékéül kitűnő fordításban mutatványo­kat is ad a költő verseiből, valamint a Moreau köl­teményeiből is. Az Ízlésesen kiállított kötetet Béran- gernek és Moreaunak arcképei díszítik. A következő, XIX. köteteimet Az elzárt menny­ország. így nevezte el Petőfi a színpadot, amikor örökre búcsút mondott a festett világnak 1844 októ­ber 12-ón. Az «elzárt mennyországban» töltött napokról mond el bájos és mulatságos reminiszcenciákat Petőfiről uj könyvében Váradi Antal. Derűs epizó­dokat mesél el Petőfi szinészéletéböl, a költő ván­dorlásairól, Petőfi kortársairól és szinésziársairól. Sorra vonulnak fel előttünk a könyv lapjain az ötvenes évek hires alakiak szülészek és irók és Petőfi halhatatlan barátja, Vörösmarty, akinek éle­téből többek között szemtanuk előadása alapján olyan epizódokat is mond el az író, melyek nincse­nek meg a költő egyik életrajzában sem. Váradi könyve a magyar vidéki színészetnek és a negyvenes évek pesti szinészkrónikáinak hü tükre. A XX. kötet: Petőfi a magyar leoltok lantján. Endrödi Sándor és Baross Gyula gyűjtötték össze o kötetben ama versek egy részét, melyeket a ma­gyar költők Petőfihez írtak vagy emlékének szentel­tek, melyekben elismerésük, hódolatuk, szeretetük és bámulatuk lobogóját hajtják meg a kortársak és az utódok. A gyűjteményből hiányzanak Petőfi nagy kortár­sainak: Aranynak és Tompának idevágó versei, azonban az ötvenes évek lírikusaitól: herényi Fri­gyestől, Lisznyay Kálmántól, Lauka Gusztávtól és kortársaiktól kezdve, végig a magyar klasszikuso­kon: Vajda Jánoson, Kiss Józsefen, Reviczky Gyu­lán és követőikön át egészen a legmodernebb fiatal poétákig: Juhász Gyuláig és Kosztolányi Dezsőig együtt van a kötetben költőink szine-java. Egy-egy kötet ára 1 korona 20 fillér, a könyvekből befolyó jövedelem egyharmadát a Petőfi-ház kapja. * A Fürdők Könyve. Egy hézagpótló dísz­munka, mely a nagyközönségnek ép úgy mint az orvosnak nélkülözhetlen, — a «Magyar Fflrdőka­I lauz» ötödik kiadása hagyta el a napokban a saj- J tót. A rendkívül díszesen kiállított figyelemre méltó I mü Erdős Józsefnek szerkesztésében jelent meg és tartalmazza mindazon tudnivalókat, amelyek a ma­gyar fürdők és nyaraló-telepek tekintetében a für- dőző és nyaraló közönséget érdeklik. A diszes kötet részletesen illusztrálva ismerteti a magyar fürdőket, gyógyhelyeket, nyaralótelepeket, szanatóriumokat, viz- és magángyógyintézeteket, nemkülönben a ha­zai ásványvizeket. A Magyar Fürdőkalauz elhelyez- tetett a vasúti és hajófülkékben, várótermekben, szállodákban, kávéházakban, vendéglőkben, orvosok­nál, fogorvosoknál és kaszinókban, nemkülönben megküldetett a gyógyszerészeknek is. Megrendelhető a Magyar Fürdőkalauz kiadóhivatalában, Budapest, VI., Eötvös-utca 36. * Levelek-hullása, ezen cim alatt jelent meg Rolko Béla négy magyar dala Buzárovics zenetnü- kiadóhivatalában Esztergomban. Rolko nótái olyan érzelmek hü tolmácsoló]', amelyek mélyen rejtve voltak szivünkben, de még nem hallottunk olyan hangot, mely azokat felszínre hozta volna, hogy uralkodjanak lelkületűnkön. Az ambiciózus szerzőtől még sok szép nótát várunk ebben az irányban. A füzet ára két korona. EGYESÜLETEK. ** Karitativ egyesületek közgyűlése. A Katii. Tud. jelenti: Április 25-én három nagy katholikus jótékonysági intézmény tartja közgyűlé­sét a Szent-István-Társulat dísztermében. Délután fél 5 órakor az Országos Katholikus Nővédő Egyesület közgyűlése lesz. Ezt követi fél 7 óra­kor a Szeaény Házasidóhat Segélyező Regis Szent- Ferenc János Egyesület IX. évi rendes közgyű­lése, melyen dr. gróf Károlyi József elnöki beszéde után dr. Kmoskő Mihály egyetemi tanár tart elő­adást «A Regis és a házasság tridenti formája» címen. Knapp Nándor igazgatói jelentése és a pénztári je­lentés képezik a tárgysorozat többi pontjait. Ezt kö­veti a Szent-Vince konferenciák országos gyűlése, melyen szintén gróf Károlyi elnököl, ki után P. Buttykay Antal szentferencrendi házfőnök tart elő­adást a Szent-Vince-Egyesületről, dr. Kaszák Jó­zsef főgimnáziumi tanár pedig a titkári jelentést ter­jeszti elő. A budapesti és vidéki Szent-Vince kon­ferenciák tagjait ezen utón is meghívja az elnökség. ** Az Országos Katholikus Magyar Is­kolaegyesület működése. A Katholikus Tu­dósító jelenti: A Katholikus Iskolaegyesület dr. Giesswein Sándor prelátus elnöklete alatt, lovag Ember Károly, Gerely József, Lovászy Dezső, Jeney István és Urbányi G. József részvételével igazgatósági gyűlést tartott. Jeney István pénztárnok jelentése szerint 1069 rendes, 56 pártoló és 16 ala­pító tagja van az Iskolaegyesületnek. E hó folyamán uj alapitó tag lett 400 koronával herceg Esterházy Miklós ós 200 koronával dr. Andor György prelátus. Az ügyvezető igazgatóság az ürömi (székesfehérvári egyházmegye) és ószőnyi (győri egyházmegye) ka­tholikus iskoláknak a folyó évre ismét 300—300 korona segélyt adott, az irsai ás apostaghi (váci egy­házmegye) iskolákat pedig fölszereléssel fogja el­látni. Lovag Ember Károly javaslatára az igazgató­ság elhatározta, hogy a nyáron rendezendő szemlél­tető kiállításon résztvevő legkiválóbb kiállítók közül négyet 100—100 koronával fog jutalmazni, hogy ezzel is serkentse a hitvallásos iskolai tanítóságot arra, hogy iskoláik kiválóságával a jövőben is ve­zető szerepet játszszanak. A Katholikus Iskolaegye­sület szép tevékenysége a gyakorlati életben bizo­nyára nemcsak a társadalom elismerését, hanem legmesszebb menő támogatását is ki fogja vivni. ** A Katholikus Tisztviselőnők és Női Kereskedelmi Alkalmazottak ma este a Szent-István-Társulat dísztermében tartott gyűlésén Meissl Gusztáv a magántisztviselőnők országos nyugdíjintézetének igazgatója tartott előadást a tisztviselőnők és úri kereskedelmi alkalmazottak nyugdíjbiztosításáról. Ismertette a nyugdíjintézmény célszerűségét akkor, amikor az állam nem gondos­kodik a tisztviselőkről s felszólította a szövetség tagjait, hogy minél nagyobb számban jelentkezzenek saját legjobban felfogott érdekükben. Az előadás után Korányi Sarolta alelnöknő bejelentette, hogy a katholikus tisztviselőnők és a katholikus úri keres­fteggelizés előli fél pohár Schmidihaticr-féie n&ßnftiata valódi áldás gyomorbajosoknak és «ÉRSKHÉífel» MBPVSd&kgek. keserüviz az ekwtott Bjwtffr. 2-3 óra alatt teljeses rendbe hozzá. 40 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom