Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 27-es doboz

gyulai Pal előszava „Petőfi Sau- dor vegyes niüvei“-hez.

Petőfi egyetlen árvájának gyámjai, anyja és nagybátyja, még a múlt évben felszólítottak volt Petőfi vegyes müveinek Összegyűjtésére és kiadására. Örömest engedtem e felhívásnak. Wár maga az a körülmény nyomatékos volt előttem, bogy Petőfi, részint 1846-ban, részint 1848-ban, költeményeinek mindkét gyűjteményét örök- r e eladta Emichnek, igy fiára csak e vegyes müvek szállottak, s csak ezek jövedelméből lehet valamit csatolni az árvának atyjáról maradt örökéhez, ama két száz aranyhoz, melylyel akadémiánk költeményeit 1858-ban megjutalmazta. De másfelől meggyőződtem arról is, hogy e vegyes müvek kiadásával irodalmi tekintetben sem teszek hasztalan szolgálatot. Hittem és hiszem, hogy mind a kritika, mind az olvasó közönség szívesen fogják fogadni e gyűjteményt: amaz Petőfi magán és irói jelleme megítéléséhez az eddiginél több anyagot és adatot nyer, emez. pedig sok tekintetben érdekes olvasmányt, melyet a költő tragikus sorsa iránti részvét bizonyos varázszsal vesz körül.

Jól tudom, hogy Petőfi nem e müvek által lett lialhatlan, hogy a drámairó és prózaikus Petőfi messze áll a lyrikus mögött, ismerem azt az ellenvetést is, hogy mire való kitűnő költőket oly müveik kiadása által gyöngiteni, melyeket maguk talán nem gyűjtöttek volna ösz- sze, miért holmi magán, a pillanat szeszélyes benyomásai alatt irt levelek közlésével megrontani a lelkesülés-sugallta müveket, a tettekben nyilatkozó pályát, szóval az iró és ember valódi jellemét ? Mindezt elgondoltam, sőt ennél többet, de mégis sajtó alá bocsátottam e gyűjteményt. Alig volt iró, még a legnagyobbakat sem véve ki, a ki mindig sikerült müveket irt volna. A főbb müvek mellett mindig ott van nehány gyöngébb, sőt értéktelen is. A mi nincs kinyomatva, meg lehet semmisíteni, az iró szigorának megvan a maga értelme, a rendezőnek vagy kiadónak a legtöbbször még joga sincs erre. Az egyszer már kinyomott müvet többé el nem titkolhatni, s ha megtagadjuk is tőle a tudományos vagy aesthetikai értéket, a lélektani vagy életrajzi adat érdekességét nem vitathatjuk el, annál kevésbbé, minél nevezetesb iró müve. Azonban Petőfi vegyes müvei nem szorultak ily védelemre, egy futólag rájok vetett kritikai pillantás is képes összegyűjtésüket igazolni.