Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 26-os doboz
Legyen e nap a lelkesedés napja, A diadal, az öröm ünnepe ! lm, köztünk áll a nagy költő alakja S örök tanúságul a múlt vele. Mint hogy ha szárnyát a fény összekapja S felhőkön villog át tekintete: Való is, álom is. A tenger-árnyból Szelleme az, mely felcsapkod s kilángol. 1. 2. Óh tüneményes, szilaj, büszke szellem, Fölöttünk fénylő, mint az ideál! Látunk reszketni fenn a végtelenben Szikrázó csillagok sugárinál — Egyedül, magán, utolérhetetlen És mégis közelebb mindannyinál; Osztozzék fényeden a föld, az ég: Meleged mindörökre a — miénk! 3. Még ott látjuk a zord sivatagot, Melyen át ínség, nyomor vert keresztül, De hirtelen — mily változás az ott? A tájon langy-fuvalmak árja rezdül, Búgnak beszédes, csacska patakok, Milljó madárnak bűvös dala zendül, S pezsdül, bimbózik az egész tavasz Egyetlen hangra . . . Lantod hangja az! „Szabadság, szerelem.“
