Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 26-os doboz

PETŐFI KÖLTÉSZETE. 81 ségével és természetességével minden olvasóját azonnal meg­nyeri. Soha sem utánoz, mindig eredeti; eredetisége érzel meinek gazdagságában, képzeletének megragadó tüzében és szokatlan hatalmában nyilvánul. Ezekkel a tulajdonságokkal a hazafiérzést, a demokratia eszméit, a szabadságszeretetet, általában korának szellemét és lelkét ő fejezte ki leghívebben 0 egyesítette költészetében a nemzeti elemet a művészivel; nyelvében pedig a magyar népnyelvnek egész kincstárát hagyta reánk. Egy-egy költői képben egész korszak történetét rajzolja meg. így például ebben: Hazám dicső nagy ősei, Ti földet rázó viharok, Ti egykoron a porba omlott Európa homlokán tomboltatok! Bár élete szenvedés volt, lelkének ragyogása áttör a ködön, a mely a szenvedő lélekre nehezedik. Olvassuk el csak az «Egri hangoku-at! Elindul Debre- czenből hóban, fagyban gyalog; Egerbe ér; ott jó barátok közé, meleg szobába jut. honnan midőn az ablakon át meg­pillantja a hólepellel fedett külső világot, az a gondolat kapja meg leikét, hogyha kedvének magja volna, elvetné a hó felett, mely ha kikelne rózsaerdő koszoruzná a telet; és ha feldobná az égre szivét, az melegítené a világot nap helyett. Lelkének ez a ragyogása még a keserű igazságokat is megaranyozza. így, midőn mondja: sétálok szobámban s szemlélem a füst árnyékát a falon és a barátságról gon­dolkodom. Vagy midőn igy bölcselkedik: Egy bölcs hajdan szamáron utazott; Azóta a világ megváltozott, Nagyon megváltozott inár : Ma a szamarak lovagolnak, A bölcs pedig gyalog jár. Egy-egy költeménye csak néhány sorból áll; de ezekben egy egy örök igazság, sőt egész eszmekor van kifejezve. Olyanok ezek, mint a meteor, a melyről nem tudjuk, honnan jött, nem tudjuk, hova megy, csak azt látjuk, hogy ragyog és csak azt tudjuk, hogy elérhetetlen 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom