Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 22-es doboz
84. oldal NAGY KÖKÖLLŐ 22. szám iatt nem leheteti elóaratáskor levő esős idő in állitani, az megbámult. A kukoricza a hol a vizáradások azt tönkre nem tették, habár hozama közepén alulinak mondható, minősége kielégitö voll, de mennyiség tekintetében a hozam az 1897. évi termés mögött áll. A gabonaárak búza kétszeres rozsnál — kielégitö, csak kevés és gyenge az áru : búza mm. 8—9 írt, kétszeres 6.50 7.50, rozs 7—8 frt között változott. A zab 420 4.60, árpa mm. 5—6 frt, kukoricza 4.50 6 fit között állott a múlt év folyamán. A mesterséges és természetes kaszálókon luczerna, vörös lóhere, csalamádé, bükköny, mennyiségre kielégítően termett, azonban a sok esőzés miatt kevés jó takarmányt lehetett előállítani. Takarmány szűke sehol se volt, az árak alacsonyak, forgalom gyenge volt a bő takarmány miatt. A maglóherben az ápion habár jelentékeny kárt nem tett, a hozam kevés volt kát. holdanként 80—-120 klgr. az árak 40—46 frt között voltak mm.-ként. Komló általában kielégitö hozamot adott, úgy minőség, mint mennyiség tekintetében ; az ár alakulás kedvező volt, ennek következtében a komló termelés iránt a hajlam élénkül, a komló kertek jelentékenyen szaporodnak, s ha a komlónk állandó piaczot talál, ezen gazd. termelési ág jelentékeny terjedést ölt fel a közeljövőben. Sajnos körülmény, hogy a komló termelők közt a szövetkezés eszméje nem tud gyökeret verni, s a megalakult komló termelők szövetkezete életképességéről gyenge bizonyítékot nyújt. A komló árak az első minőségű komlónál 100—160 frt közt, a másodrendű export komlónál 50 100 frt között változott. A marharépa, burgonya múlt évben kielégitö hozamot adott, hol a kiöntött árvíz azt tönkre nem tette, jó középtermést nyújtott a termelőnek. A burgonya piaczi ára 1.25 1.50 közt váriál mm.-ként. A szőlő termés, mely csaknem általánosan oly kevés volt, hogy a művelési költségeket se fedezte, vármegyénk területén a végpusztulás fokán áll, a hol a phylloxera oly mérvű kárt idézett elő, hogy a vidékek általános elszegényedés előtt állanak. A peronospora is óvenkint oly általánosan jelentkezik, a hol nem fecskendezik a szőlőt, ott a termés, ha van is kevés, teljesen megsemmisül, azonban a fecskendezést már kevés kivétellel teljesitik, a mely a múlt évben a sok esőzés miatt nem sok eredménynyel volt végrehajtható. A szőlő újítás örvendetes mérvet kezd ölírni, kezdenek a kij rületeken, úgy a n'y állításához, részint ójtás utján, résziül 1 ültetések által. Rémé már uj termésű, uj , tolva a nagy kárt sz( Sajnosán kell ta sitott borok vár meg mérvben vannak főig gáló bizottság erélyes hamisított bort, csak bizottság még ha ma erélyesen. A hamisilc gyón hátrányos azon borok vizsgálása, illetv magasan van megái borvizsgáló bizottságo nak el, hogy a~tí;üi1 sitói méltó büntetései mi természetes borúm csorbát ne szenvedje! mszlult szőlők helyett uj teli talajon uj szőlő telep beam erikái alanyon történő ■lözvetlen termő honi fajta lni lehet, hogy 4 — 5 év után szőlő telepekkel lesznek pó- mvede11 szőlőhegyek. .pasztalnunk, hogy a hami- yénk korcsmáiban is nagy- jalomban; a hol a borvizs- ;en járt el, mindenütt talált ott nem talált a borvizsgáló .sitott bort, hol nem .jáit el át borok feltüntetésére na- körülmény, hogy a minta- e vegyelmezésének dija tul- lapitva. Óhajtandó, hogy a k minél erélyesebben járja- ihíorok előállítói és eláru- .et ne kerüljék ki, hogy a k valódi értéke és forgalma A jövő nemzedék ta és közoktatásügyi minisz leg feloszlatta a budapes! zetet és annak szabályzat vei ez az intézet mostani mellett megnyugtató, ei fejthetett. Újból kelleti ti ményt és énnek újonnan zatát a miniszter a jövő l Az uj tanárképző-inl tamra az eddigi igazgató vezve, ki eddigi működi érdemeket szerzett e közt előmozdítása körül és azo a melyeket ezen a téren 1 az uj szervezésnél bizony kesiteni is fogja. Ezzel a dúlt most Wlassics Gyula róhoz, kinek valóban pót látja az uj intézet életképe A katonatisztek fizeté; úgy az osztrnK. mim a rfla ban elkészítik azokat a n gével a katonatisztek fizeti vasiatok a parlamentek és A közös hadügyminiszter a terjeszteni a közös hadsere. szóló javaslatot. Ezzel eg} az osztrák land wehr és a ugyanolyan mértékben kap, ken három miniszteriumbr Magyar részről nehézséget és közigazgatási tisztviselők ges javításra szorul, a ke nehezen létesülhet. Mind 1900 január elsejére a fize nárai Wlassics Gyula vallásiéi’ legújabb rendeletével vég- i középiskolai tariúrképzö-inté- át hatályon kivid helyezte, mi- , elavult és hiányos szervezete •edményes működést ki nem ellát szervezni az egész intéz- kidolgozott szervezeti szabály- tanév elején életbelépteti, ézet elnökévé öt évi időtar. Eötvös Loránd báró lön kine- isével is hervadhatatlan nagy ipiskolai tanárképzés ügyeinek kát a gazdag tapasztalatokat, Eötvös Loránd báró szerzett, ára a lCgczélszerübben érté- nagy bizalommal eltelve, for- miniszler Eötvös Loránd bá- blhatatlan közreműködésében isségének egyik biztosítékát. fölemelése. A nyár folyamán igyíir illetékes miniszteriumok- íunkálatokat, melyek segitsé- ísfölemelésére vonatkozó ja- a delegáczió elé kerülhetnek, z idei delegácziók elé fogja gbeli lisztek fizetésemeléséről időben intézkedni kell, hogy magyar honvédség tisztjei is ják fizetésüket. A tervezetein dolgoznak szorgalmasan okoz az, hogy mig az állami anyagi helyzete még lénye- itonatiszlek fizetés fölemelése a mellett azt hiszik, hogy tésfölcmelés megtörténhetik. fa mig plánta, sokkal alantabb áll, semhogy idő, szél árthatna, a mikor csemete, akkor ütnek melléje karót. És a magyar népoktatásügy megteremtői itt lőttek irtózatos bakkot, mikor éppen ezen korban engedték magára az ifjút. Annál már nagyobb, hogy az iskolai törvények korlátozzák, de arra sem elég kicsiny már, hogy a -szülői akarat jusson teljesen érvényre. Kezdenek belejönni a nagy legény és a nagy leány állapotba. Ez a legválságosabb 5—6 év. Ha már a törvény nekünk erre nézve semmi hatalmat nem adott, keli, hogy azt mi magunk teremtsük meg társadalmi utón. Kell nekünk gondoskodni arról, hogy a mit építettünk, az kárba ne vesszen. Nos mi állal ? Hisz ezt könnyebb kérdezni, mint rá meg is felelni. Itt — úgy tetszik nekem, hogy — a tanító egymagára nem elég. Nézetem szerint, mig a mi kezeink között vannak, már addig rá kell szók- | tatni a jó, hazafias müvek olvasására. Ha ez sikerült, akkor kezünkben van már. — Létesíteni kell ifjúsági olvasó egyleteket. Mi módon, az ismét nem tartozik e tétel keretébe. Azután nagy befolyással van a társaság- Már csak magunkról is tudjuk, hogy nagy kör zsibbasz- tólag hat, bűnös cselekedeteinkben megszégyenít, nemes munkánkban dicsőséget hoz, e végből alkotnunk kell ifjúsági egyleteket. Természetesen azokban a hazafiság vigye az egyetlen szerepet. Állítsunk zene- és dalegyleteket és mindezekbe próbáljuk bevonni a társadalom más elemeit is. A végén is, ha látja az az ifjú, hogy abban papok, birtokosok s más urak is részt vesznek, tőlük renúmejok megerősödik, nyert hazafias érzéseiben, de egyúttal azt nagy dolognak, komolynak, szentnek fogja látni. Találkozásunkban, velők való társalgáig azt a viszonyt, hogy mi ink. Velők konfraternisálni, id soha, mert csak igy le- üiyünköt és fölényünk állal in szerint szinte ki is van ■gyra vonatkozólag a tanító tólag, de lényegében még 3an élő tanító nagyon so- ii kell. A ki érzi, annak fe- érzi, annak még feleslegeim tanulja. Mert itt is ér- 5: „poéta — jelen esetben A tanító nem lesz, sunkban mindig őrizzük me nekik mindig tanítójuk vagyi hozzuk lesülyedni nem szabi szülik képesek megőrizni föh hatást gyakorolni rájuk. És evei szerény nézete merülve mindaz, mit o tál tehet. Talán kicsiny igy látsz sem az. Az állásának tudatál kát tehet. Azt azonban érezi lcsleges körülírni, a ki nem sebb. Az abból soha megüt vényesül a latin küzmondá; preceptor — non fit, séd nas icilur. hanem születik. Értekezésem végéhez ji ilván, bátor leszek köny- nyebb áttekintés szempontjába »1 röviden még egyszer ismételni : arra nézve, hogy t tanitu idegenajka növendékekből is hazafiasán érző honpolgárokat neveljen, rendelkezés alatt állanak a ke ivetkezö eszközök : I. A nevelés-oktatás. II. A családdal és igy a társadalommal szemben tartott magatartás. III. Gondos figyelemmel kisérése és intézmények létesítése akkor, mikor már a i lövendék kikerül az iskolai nevetés alól. Óhajtanám, hogy hozzá járulhasson ez által egy porszemmel ahhoz, mikor a hazában nyelvben különféle — de érzésben és gönc lolkozásban csak egyféle polgár legyen — és ez az érZ' és legyen a magyar haza egyforma szerelete 1 A községi faiskolák kérdéséhez. Halmágy, julius hó. Megyénk törvényhatósága is alkotott a községi faiskolák felállítása, kezelésére nézve szabályrendeletet, mely a nm. földmivelésügyi miniszter ur által is jóváhagyatott ; tehát már ezen év folyamán éleibe lép. Szabályrendeletben sok üdvös dolog van, melyek hiszem megyénk gyümölcsészeti ügyét előre fogják moz- ditani. De vannak oly dolgok is, melyek nehezen lesznek keresztülvihetök, pl. a faiskolák üzemtervének elké. szitését a községi elöljáróság kötelességévé teszi; ki ahoz nem ért miként fogja elkészíteni? Ezt én határozottan a faiskola kezelőre bíznám, felelőssé is öt tenném, mivel az elöljáróság, különösen a jegyzők amúgy is túl vaunak terhelve. Elég nekik, ha bekerittetik, felszerelik, legyen a többi á faiskola kezelőé, a teher és dicsőséggel együtt. Ha ok nem lesznek képesek az üzemszervezetet okszerűen keresztül vinni akkor az elöljáróság sem üdvös, szabályrendeletünk csak irolt malaszt marad. Nem látom azért feleslegesnek, ha most még elég korán az üzemtervre vonatkozólag' egvet-mást elmondok azok részére, kik abból tán némi tanulságot meri Illetnek. Az üzemterv készítésnél a faiskolának 2 lényeges kelléké kell, hogy szemünk elölt lebegjen, legyen jó előre „magágyunk“ és legyen „anyafánk.“ Szabályrendeletünk a fajokat előírja, tehát a födo- log készítsük meg ezek helyét már ez évben rendeljük meg bele az anyafákat biztos forrásból (tán megtudjuk a faiskolák felügyelőjétől). De még ennél is tán fontosabb az, legyen alkalmas helye magágyunknak, több évi tapasztalatból tudom azt, mily sok bajt okozott ezek beszerzése. — Ha többet nem is, de a magágyat már e nyáron ha lehetséges forgattassák, trágyázzuk meg, vagy jó mélyen ásassuk fel, hogy mire a vadalmakörte érett, az is legyen teljesen megnövelve, elkészítve a vetésre. Kövessük a termékeket, mely sokszor többet növel e maga vetése után, mint mi. Nem kell a magokért még a határból se kimenni, gyűjtenek az iskolák is, de jól sikerül sokszor az ecset után maradt törmelék elvetése is. Vetés-letakarással sem foglalkozom, hiszen erre is minden tanió és lelkésznek ingyen megküldött, Molnárféle „Fatenyésztés“ cziinü műben elég felvilágosítást találunk. Kár, hogy nines benne szabályrendeletünkben, hogy mi legyen a faiskola kezelő és a kerti munkás díjazása; most községeink elöljárósága kapkod, egyik égj ei, a Viilís mÉst áfear, hallottam már," hogy a kert. munkásnak évi 120 frtot akarnak fizetni, kezelőnek 10 —20 frtot; hol itt az arany; de melyik községi pénztár az, mely e terheket a nép újabb terheltetése nélkül megbirná? S melyik faiskola az, a mely e kiadásnak megfeleföleg lenne képes egyelőre kellő eredményt felmutatni. Nagyon helyes az állandó kertmunkás, de én azt javasolnám, lenne ezeknek nyári munkálata az iskola- szolgák kötelességévé téve, az erdei faiskoláké pedig az erdő örökévé, kik ezért méltányos dijfelemelésben részesülnének ; az őszi, tavaszi kapálást fentartanám az iskolás gyermekeknek s különösen a gazd. ismétlőknek, kik amúgy is a törvény értelmében is erre kötelezve vannak. Mely munka ellenében a kiadott szervezet és tanterv értelmében a kilépő növendékek mindent 1, 2 drb nemes fát kellene, hogy kapjanak, midőn az iskolát elhagyják. — De ha most a község teljesen munkáltatja, költségeit fedezi, ezen fák ingyenes kiadására nem fog segédkezet nyújtani a gazd. ismétlő iskola vezetőjének. — Hol marad akkor a gyakorlat megszerzésére a szükséges hely s hol lehet a tanterv követelményeinek érvényt szerezni! Hogy az iskolás gyermekekkel faiskolát lehet kezelni, ha a nagyobb és terhesebb munkákhoz a községi elöljáróság is kezet nyújt az tény és való. Tizenöt évi faiskola kezelésem alatt mást nem kaptam a községtől, mint a kort bekerítését, mégis ezrekre megy alig 900 négySzögmeter. területű, hegyen nevelt és készített nemes fák száma. — Igen természetes a hányszor szükség volt, rendelkezésem alatt állott az iskola szolga is, kinek a felvételnél ez kötelességévé is lett téve. A fásításokra nézve lenne még egy pár szavam, a szabályzatban a közutak fásítása van első sorban felvéve ; igen czélszeríinek látnám először a község tulajdonát képező telkek, kertek, iskolák, egyházak, templom kerítések befásitását eszközölni, a mi innen marad olcsó áron a nép kertjeibe osztani szét s mikor ezzel készen vagyunk jönne a község utczája s igy az útvonal. Hogy ez lehetséges legyen, azért az első évben már annyi táblát vennék rendes üzembe, a mennyit csak lehetséges, hogy minél több legyen a nemes fánk, hogy ez keresztülvihető lehessen, oda első sorban egy jó magágy szükséges. Ha alanyunk van : oltás, szemzós és magültetés mellett is tetemes nemes fát állíthatunk eló egy pár év alatt is s keresztül vihetjük azt, hogy községünk mindeu egyes lakójának lesz nemes gyű-
