Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 22-es doboz

86. oldal

NAGY-KÖ KÜLLŐ

22. szám.

mölcse; megbecsüli, gondozza azt s a másét sem rongálja.

Erre azonban kell az iskolás, sőt még az óvodás gyermekeket is oktatni. Én hiszem,hogy Nagy-Küküllövármegye lelkes tanítósága abban sem fog hátramaradni, szivvel- lélekkel fog közreműködni, hogy megyénk törvényhatósága állal 15.236|898. szám alatt alkotott szabályrendeletei mely a „Hivatalos-Értesítő“ 23. számában jelent meg, minden tekintetben megvalósítható és keresztülvihető legyen!

. ö. s.

Levelezés

Kik-Kapus, július hó.

Tekintetes Szerkesztőség!

Nagy-Küküllő vármegyének azon pontján, hol a vasul Nagyszeben, Brassó és Kolozsvár felé elágazik* fekszik Kiskapus. Egy elszigeteli oázis a régi szászföldön magyar nyelvű, székely eredetű lakóival. Kicsiny a község, de annál inkább ragaszkodik ősi nyelvéhez, nemzeti szokásaihoz. Hosszú évtizedek viharjai, a .szomszédos szász és oláh községek ellenszenve, üldözése sem volt képes e maroknyi magyarságot ősi hitéből és magyar jellegéből kivetkőztetni, pedig, hogy a szomszéd nemzetiségek e czélból mindent elkövettek, azt gondolni lehet. De e maroknyi magyar nép kiállotta diadalmasan a 48-iki üldözést, vérengzést, kiállotta az 50-es évek Verordnungjait, ott elvérzett egy nehány nyelvéért és nemzetéért, itt meggörnyedt mindannyin a németül kiadott, de meg nem értett törvénytelen Verordnungok súlya alatt, hanem azért élt és él ma is, mint magyar község, magyar nyelvében és szellemében.

Midőn az alkotmányosság derengeni kezdett hazánkban, circuinspectus módosabb szász szomszédaink ide Kiskapusra küldték gyermekeiket magyar szóra s ezek megtanulták Kiskapuson a magyar nyelvet annyira, hogy a városokban felsőbb tanulmányaikat e nyelven folytathatták. Valóságos missiót teljesített már rég óta e község a magyar nyelv érdekében, pedig teljesen magára volt hagyatva, támogatást, segítségei e magyar község a magyar kormánytól nem kapott, mert minden kérés, minden jaj szó a felettes szász hatóság (régi Medgyes szék) és szász tisztviselők retortáján keresztül jutott a magyar kormány füleihez.

Hosszú idő kellett mig a viszonyok annyira változtak, hogy a község egyik szülöttjének kezdeményezésére, a megye magyar tanfelügyelőjének támogatásával egy állami népiskola felállítására a kezdeményező lépések megtehetők voltak, de sikerre akkor sem vezettek.

Megnyílt később a vasút, Kiskapuson vasúti központ létesült, több hivatalnok és vasúti alkalmazott nyert Kiskapuson lakást, kiknek kis gyermekei minden iskolázás nélkül maradtak. E bajon segítendő, a vasúti állomás ez idő szerinti főnöke minden követ megmozdított a máv. igazgatósága utján is, hogy csak állami iskolát kapjon a község, hogy gyermekeik itt a községben nyerhessék első oktatásukat. A korábban elejtett fonalat újból felvették és fáradságukat most siker koronázta.

A község áldozatkészsége mellett pár év előtt fel is állíttatott az állami iskola a községnek e czélra átalakított régi vendéglői helyiségében. Azonban sajnos ez iskola most is csak mostoha gyermeke az államnak, pedig missiót teljesít az iskola ma is.

Tantermei rondák, dohosak, kevesek, tanereje kevés, taneszközei hiányosak. Csak két férfi táruló működik, mert az állam többet nem alkalmazott, két szűk, piszkos helyiségben szoronganak a liuk és leányok vegyesen s a helyiségek szűk volta szüli aztán azt, hogy a szomszédos szász és oláh községek gyermekeit csoportosan 20—30-ával kell visszautasítani, mert befogadásukra nincs hely. Valóban szomorú, midőn a kik keresve-ke- resik sem nyerhetnek oktatást az állami iskolában. Megkísértették a mérvadó egyének e bajokon segíteni, de mindezideig eredménytelenül . . .

Szerencsére most a magyar közoktatás élén olyan férfiú áll, kinek a nemzeti nevelés ideálja, kinek a népiskolák felállítása és kellő felszerelése, gondoskodásának legtöbb tárgya. E kiváló férfiúhoz, ez ideális gondolko- zásu, de reális kezű nemzeti apostolhoz, Wlassics Gyula miniszterhez fordulunk, kérve öt, hogy bokros elfogtalt- sága mellett is hallja meg e magyar községnek, a megye tanfelügyelője közvetítésével -hozzá intézett kérését szakítson pár perczet ez elhagyott, segélyt kérő magyar község hiányos iskola ügyének rendezésére, adjon legalább még egy női tanítót ez iskolának s a tantermek kibővítésével tegye lehetővé, hogy a jelentkező sok szász és oláh ajkú gyermekek befogadhatok legyenek az iskolába s ott a magyar nyelvben oktatást nyerhessenek

Szaporítsa a kegyelmes ur babérjait azzal is, hogy Kiskapuson a magyarságnak támasza, a magyar nyelv* nek és szellemnek istápolója legyen! A segítség sürgős. Bis dat, qui cito dat.

Székely István.

Közokt atás.

Az iskolai óv vége E rzsébetvároson.*

A szülők és a nagyközi [ínség élénk érdeklődése mellett zárultak be az iskolák 1 frzsébetvárosön is a muf hó utolsó napjaiban lejárt vizsj gálatokkal, hm. hó 25-én volt az iparos lanoncz iskola m pndenik osztályának vizsgálata, másnap 2ti-án délután . fez állami elemi fiúiskola összes növendékeinek hittan v{ izsgája járt le szép eredménynyel, annak végeztével pt :dig a tornavizsga. 27-én délelőtt ugyanezen iskolában u' z 1 — II. osztálynak, délután a III—IV. osztálynak volt \ izsgája minden tárgyból; 29-én délelőtt volt az érdemsi arozat felolvasása, jutalmak kiosztása és a tanév ifim epélyes bezárása. Ugyanazon időben: 20 -28-ikán járt: *k le a vizsgálatok a szépen fejlődő áll. főgimnáziumba 11 is, a melynek hatosztályában e tanévben már lüb b mint 180 tanuló volt. Ez intézetben az évzáró-ünnepi ily szintén 29-én, délelőtt 1 s 11 órakor kezdödöleg, tartat ott meg az intézet tágas tornacsarnokában, nagy és dis2 ;es közönség jelenlétében. A főhelyen lévő zöld asztalt , íz intézet tanárai ülték körül, ettől balra az isk. évi régének örvendő ifjúság állott tömött sorokban, a többi helyet a helybeli és vidéki szülők, tanügybarátok, kö: felük a városi tanács tagjai, s díszes hölgykoszoru, foglí dták el nagyszámmal. Az ünnepélyre összeállított műsor : minden egyes pontja szépen sikerült és nagy hatást kt -Itett. Legelsőbben is az Hj. énekkar adta elő a szózalo' t, azután dr. Vikol János főgymn. igazgató tartott alkalmi beszédet, főleg a nővén, dékekhez intézve buzdító szavait; erre Szepesi Géza 1. oszt. tanuló szavalata követ kezett, majd újból az ifj. énekkar állal szépen előadott népdalegyveleg. Azután Issekutz V., II. oszt. tanuló ss lavalta Pósa L. lelkesítő költeményét: „A haza“ czimüt. Symphonia, Dauchastól, hegedűn előadták : Cahilin M. VI. és Geltch Ármin V. oszt. tanulók. Most újból szavalat következett: Gál Sándor V. oszt, tanuló szavalta Tompa M. „Esztendő végén“ ez. költeményét szép sike írrel, úgyszintén később, az énekkar által előadott népdal után Vén András VI. oszt. Tóth Kálmánnak „Ki vo lt nagyobb“ ez. hazafias költeményét hasonló sikerrel és hatással. Az ünnepélyt bezárta a Hymnus eléneklése, melyet a közönség állva hallgatott végig. Az iíjuság sikeres szereplése és szép előhaladása felett érzett osztatlan örömmel lelkében oszlott szét az ünneplő közönség, s azzal a meggyőződéssel, hogy az állami főgimnázium, melyre Erzsébetvároson nagy szükség van és a melyre a város kulturális éleiében szép hivatás vár, feladatát valóban szép sikerrel tölti be, s mikor szervezetében egészen kifejiik. e minden téren gyarapodó hazafias város felvirágzásában egyik nevezetes faktor lesz. Óhajtandó is, hogy Erzsébetváros magyar nemzeti szempontból a Nagy- Küküllő völgyének jelentékeny góczpontja, egyik erős vára legyen! Legnagyobb öröme természetesen az ifjú- seregnek volt, mely vidám zsibongással hagyta ott az iskola megszokott tantermeit és folyosóit, oszlott szét nagyobb részt szülök társaságában a szélrózsa minden irányába, s mit sem törődött azzal, hogy a tudomány tágas csarnokában a zajos, pezsgő élet eltűntével az üres csend és tétlen unalom üt tanyát két hosszú hónapra. Z.

, Tárgyhalmaz miatt késett. Szerk.

Hírek.

Tájékozásul. Az egységes ügykezelés • ózdijából tisztelettel kérjük fel lapunk t. barátait és munkatársait, hogy az ezutáni czikkelyeket, tudósításokat kizárólag a szerkesztőség (állami polg. leányiskola) és a hirdetésedet s előfizetési, valamint hirdetési díjakat a kiadóhivatal (kir. tanfel- ügyelöség) czimére Segesvárra küldeni, vagy nevezett helyeken átadni szíveskedjenek.

Lapiiuk következő és az azutáni számát egészben Petőfi emlékezetének óhajtván üzenteim, rendes és megkezdett czikkelyeiuk közlését e számokból kihagyjuk,

flipünk folyó lif> &ü-iki ünnepi száma ISetegh P:1 kiadónk áldozatkészsége folytán több száz példányban és diszes iiállitáshau fog megjelenni, s az emlékünnepély alkalmával a létesit-udő Petőfi-ház javára elárusittatnl

A Petőíi-ünnep rendezóbiöttsága Segesvárt. Tud:

valevö, hogy a segesvári mayar-egyes öletek, u. m.. a Cassinó, a Nemzeti szövetsg, az Ernke fiókválaszt, mánya és a Magyar Polgári kc^ niég június hó 28-án tartott együttes ülésükben metették az előkészületeket arra, hogy Petőfi halálának j.iius 31-én bekövetkező félszázados évfordulója alkalíával a kegyelet adóját Jerójják. Miután azonban időközien Petőfi halálának eme

kegyeletes emlékünnepét a leginkább arra hivatott. Petőfi- I ársaság vette kezében s a magyar képviselőház és kormány hozzájárulásával országos ünneppé emelte, a segesvári magyar egyesületek az ünnepre való előkészületeket tekintve, várakozási álláspontra helyezkedtek, Segesvár város polgármesterének és polgárságának a Pelöfi-Társaság alelnöke által az ünnepre való meghívása, s a már korábban Barth a Miklós, a Pctöfi-Társa- ság tagjának, Kedves István, a magyar kaszinó igazgatójához intézett távirata, szükségessé tették, hogy a már jelzett egyesületek kebeléből kiküldött bizottság alakuló ülését megtartsa, mely czélból folyó hó 18-án a kaszinó helyiségébe egybe is jött, s itt Kedves István kaszinó igazgató elnöklete alatt egyhangú határozattal Sándor László, cs. és kir. kamarás, főispán védnögsége alatt a helyi Petőfi-ünnep rendező bizottság elnökévé megválasztotta Somogyi István alispánt, helyettes elnöké: Kedves István, kir. p. ü. igazgatót és jegyzővé :Radó Ármin, máv,, osztálymérnököt. Egyben elhatározta a bizottság, hogy a rendezésben való szives részvételre felkéri a város polgármesterét, a város polgárságának, az ág. hitv. ev. gimnáziumi, polgári iskolák tanári és népisk. tanítóinak, vármegyei és állami tisztikarának, s egyszóval az itteni nemzetiségi és vallási különbségre való tekintet nélkül minden társadalmi osztálynak képviselőit. Az így kiegészített monstre bisottság azután, midőn a Petöfi-Társaságtól is közelebbi értesítést kap, a továbbiak megbeszélése czéljából egybe fog jönni. — A már jelzett magyar egyesületek kebeléből kiküldött bizottság azonban már ez ülésben elhatározta, hogy együttesen tesz le a fehéregyházi emlékoszlopra és a segesvári Petőfi szoborra: „Petőfi emlékezetének“ s minden Egyesület czimét jelző feliratú nemzeti szalagokkal ellátott, koszorút.

A Petőfi-ház. Wlassics Gyula vallás és közoktatásügyi miniszter a Petőfi-ház dolgában a kővetkező leiratot intézte a székesfőváros tanácsához: »Halhatatlan költőnk, Petőfi Sándor halálának félszázados fordulója alkalmából — mint a tekintetes tanács előtt is tudva van — felmerült a terv, hogy Petőfi-ház néven épület emeltessék, melyben Petőfinek és több nagy Íróinknak ereklyéi őriztessenek. A terv kivitelében fáradd Petofi-társaságnak a legnagyobb készséggel megígértem, hogy e szép gondolat megvalósítására irányuló törekvésekben magam is részt veendek. Első lépés gyanánt legyen szabad a tekintetes tanács figyelmét is különös nyomatékkai felhívnom e kegyeletes tervre, kérve, hogy a mennyiben a Petóíi-társaság a Petőfi ház elhelyezése czéljából szükséges telek kijelölése és átengedése érdekében a tekintetes tanácshoz a hazafias és kegyeletes mozgalmak mindig oly buzgó támogatójához — fordul, a terv létesülését Szokott áldozatkészségével előmozdítani szíveskedjék.«

— Székelyek a Petőfi-ünnepen. A Petőfi-ünnepély székely bizottsága megalakult Székely-Udvarhelyen Elnök ; Ugrón Gábor. Alélnök : Koncz Ármin. Tiszteletbeli elnökök: Tibád Antal, Török Albert. Bizottsági tagok : Ugrón János, Soó Gáspár, Kovács Mór, Solymossy Lajos ig. tanár, br. Orbán Ottó, Solymossy Endre, Soó Rezső, Szentes Gábor, Balint György, Zakariás Antal, Szebeni Antal, Pap Z. József, Tibád Gergely, Kovács Dénes mészáros, Tamás Lajos, Fülei Sz. Lajos, Szeles Dénes, Csillag József, Csillag István, Becsek Aladár Betegh Pál, Fischer Ferencz. Jegyzőnek Soó Rezső ügyvéd választatott meg. E bizottság felkérte Székely- Kereszturou Barabás Lajos, Sándor Domokos és Papp Mózes urakat rendező bizotlság alakítására. Végül elhatároztatott 4 külön vonatnak bérlése, melybő három Udvarhelyről, egy Kereszlurról fog indulni több ezer főre menő székelylyel.

A Petőfi-ünnep előkészületei. A „Petöfi-Társaság“ elnöksége körlevélben felhívta az összes irodalmi körök elnökségeit, a budapesti színházak igazgatóit, a honvéd-egyesületeket, az Otthon írói kör, az Újságírók Egyesülete és a Vidéki 'Hírlapírók Szövetkezetének elnökségeit, hogy Segesvárt küldöltségileg képviseltessék magukat.

— Az EIKE évi közgyűlése. Az „Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület XV-ik közgyűlését f. év szept. 17-én Gyulafahérvárt fogja megtartani, mely alkalommal a tárgysorozatban felvett ügyek letárgyalása után kirándulás rendeztetik Zalathnára és Algyógyra.

— Kézdipolyáni Szálló Géza mihályfalvi földbirtokos e hó 21-én d. u. 2 órakor 41 éves korában elhunyt. Temetése ma délután lesz. Béke poraira!

— Hymen. Dr Csiki Kálmán, marosvásárhelyi kir. törvényszéki albiró f. hó 25-én esküszik örök hűséget Dohai Albert, maros vásárhelyi kir. ítélő táblai bíró nagy- műveltség ü Vilma leányának.

— Petőfi-ünnep. Bartók Lajos, a Petöfi-Társaság alelnöke, a napokban hívta meg igen meleghangú levélben Segesvár város polgármesterét és a város polgárságát a f. hó 30-án Segesvárt tartandó Petöfi-ünnepélvre.

A segesvári Petőíi ünnepély rendező bizottsága.

A f. hó 18-án tartott négy magyar egyesület kebeléből kiküldött szükebb körű Petőfi-ünnep rendező bizottsága, miként lapunk más helyén is olvasható, magát a Segesvár város polgárságának soraiból 50 tagból álló rendező-bizottsággá egészítvén ki, e monstre bizottság folyó