Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 22-es doboz
I. évfolyam. Előfizetési dijak: Egész évre ....................8 korona. F élévre.........................4 korona. N egyedévre....................2 korona. K ülföldre egész évre . . 12 korona. Egy példány ára ... 20 fill r. Megjelenik minden vasárnap. Segesvár, 18í>9. julius 23. 22. szám. Szerkesztőség: Segesvárt, az állami polgári leányiskolában, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok vissza nem adatnak és névtelenül beküldött czikkek figyelembe nem vétetnek. NAGY-KÖKÜLLŐVÁRMEGYE KÖZIGAZGATÁSI, KÖZGAZDASÁGI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS TÁRSADALMI ÉRDEKEIT KÉPVISELŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. - A NAGYKÜKÜLLÖMEGYEI ÁLTALÁNOS TANÍTÓ-EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. HIRDETÉSI DIJAK: Hivatalos hirdetések 100 szóig egy szó 4 fillér, azonfelül 2 fillér; üzleti ésmagán-hirdelések ; j czcntiméterenként G fillér, többszöri közlésnél 4 fillérért közöltéinek. Bélyegdij külön 60 fillér. Nyilttér sora 40 fillér. — Hirdetések és nyittér dija előre fizetendő. j Fürtös szerkesztő : DANGS BERTALAN. 1 ömunkatársak : UYÖNGYÖSSY ISTVÁN És CSUKÁK LAJOS. KIADÓHIVATAL: Székely-Udvarhelyt, Betegh Pál könyvnyomdája, hova a lap szét küldésére vonatkozó felszólalások intézendök. — Mindenféle, az e lapot érdeklő hirdetések, nyílttéri közlemények, előfizetési és hir detési dijak a szerkesztőség' cziiuére Segesvárra küldendők. Nagy-Küküllövármegye egy éve. Somogyi István alispán jelentése. III. III. Ka to ryijügy. A törvény-hatóság 7 sorozó járásában az ösz- szeirt védkötelesek száma 3071, ebből besoroz- tatott 670 egyén, visszahelyeztetett és töröltetett 1817 egyén, távol volt 449 egyén, teljesen ismeretlen 43 védköteles egyén. Az eredmény sorozó járásonként a következőleg oszlik meg: a) A kőhalmi sor. járásban összeirt 584 védköteles egyén; besoroztatok 179 egyén, tehát 30‘6 százalék. b) A nagysinki sor. járásban összeírt 44 S védköteles egyén; ebből besoroztatok 98 egyén, tehát 21 i) százalék. c) A keresdi sor. járásban összeiratott 585 védköteles egyén; ebből besoroztatok 111 egyén, tehát 19 százalék. d) A bólya-berethalmi sor. járásban össze- iratott 670 védköteles egyén ; ebből besoroztatok 115 egyén, tehát 17*1 százalék. e) A szentágothai sor. járásban összeiratott 451 védköteles egyén; ebből besoroztatok 82 egyén, tehát 18*2 százalék. f) A Segesvár városi sor. járásból összeira- tott 202 védköteles egyén; ebből besoroztatok 48 egyén, tehát 23‘8 százalék. g) A Medgyes városi sor. járásból összeira- tólt 131 védköteles egyén-; ebből besoroztatok 37 egyén, tehát 28*2 százalék. Az egész törvényhatóság területén besorozott védkötelesek 21*8 százalékot tesznek ki, az 1897. évi 26.2 százalékkal szemben, kedvezőtlenebb ennélfogva az eredmény 4*4 százalékkal. IV. Közegészségügy. A közegészségügy állapota általában s a mennyiben az a tapasztalás és a fertőző betegségek fölmerülte alapján megbírálható — az általános halandóság iránti adatok rendelkezésemre nem állnak — nem tért el a rendestől s igy legalább rosszabbnak neu mondható a megelőző években észlelteknél. Feltűnőbb szerepet kezdett játszani e tekintetben a már honosnak mond- ! ható influenza, méh fiüvjÁrnem az*elten if" valló- \ láz helyébe lépvén, csekély számú halandósággal jár ugyan, de a népesség tetemes számát megtámadván, nemzetgazdaságit szempontból nem ke- vésbbé fontos. j A fertőző betegségek közül egyik sem lépett fel járványszerüleg, lefolyásuk is szokásos, vagy éppen nagyon szelíd volt. különösén a roncsoló toroklob. melynél a gyógy-szerum alkalmaztatása f nagyon csökkentette a halálesetek százalékát; j ellenben az Oláhországból lés a szomszédos vármegyékből behitrczolt hólyagos himlő nagyobb ! terjedést nyert és annak föllépte 3 helyen a ! rendkívüli általános ujraoltást is szükségessé tette, j A kanyaró és hökhurjjt egy-egy népiskolának ideiglenes bezárását tette szükségessé, a nél- I kül. hogy ez okból az iskolai oktatás valami hát- | rányt szenvedett volna. A védhimlőoltás és uijraoltás legjobb eredménynyel és akadálytalanul foganatosíttatott az egész vármegye területén, azoknak számszerinti eredménye a következő volt: a) Először ollalott jó sikerrel 4201 egyénb) Ujraoltatott 5010 egyén. Az újra oltottak feltűnően magas száma abból eredt, hogy a fent említett hólyagos himlő miatt körülbelül 2000 felnőtt egyén is újra ol- tatott. A gyógyszertárak száma nem változott, va- lamenynyi megvizsgáltatott teljesen kielégítő eredménynyel. Két reáljogu gyógyszertár eladás utján ment át más tulajdonos kezébe; még pedig a segesvári „Sas“-czimü és a medgvesi „Korona“- czimü gyógyszertárak Lingner Endre, illetőleg Oberth József gyógyszerészek tulajdonába. Az évek óta tapasztalt gyakornok hiány még fennáll, a múlt év folyajnán az egész vármegyében csak két gyakornok vétetett föl; ebből kifolyólag' már. csakis okleveles segédek Vannak alkalmazásban. A hivatalos orvosok száma változatlan maradi. a gyakorló magánorvosok száma pedig 1-el szaporodott; az orvosok teljes létszáma 22 orvostudor és 7 sebész. Az üresedésben levő és helyettesités utján ellátott hévízi körorvosi állást, pályázók hiánya miatt ez évben sikerült rendszeresen betölteni. Az okleveles bábák létszáma 148, és miután több kisebb és szegénysorsu községeknek körbábát kapni sikerült, az okleveles bábát nélkülöző községek száma nagyon csekély. A ha- lottkémlés minden községben, hol orvos halott- kém, hol irásttudó kiképésitett halottkém által teljesittetik: még pedig orvos hatottkém által 11 városban és községben. A közegészség javítása érdekében foganatosított munkálatok közül említést érdemelnek az általános befásitások, a községekben létesített vízvezetékek és a Jakabfalva községben teljesített, valamint Kőhalom és Szentágothán kezdeményezett patak szabályozások. V. Mezőgazdaság. Vármegyénk múlt 1898. évi gazdasági viszonya nem mondható kedvezőnek. A termények nagyobb részben gyengén sikerültek. A búza általánosan mindenütt úgy minőség, mint mennyiség tekintetében az 1897. évinél kevesebbet fizetett, a legtöbb gazdának olyan gyenge volt termése, hogy azt biztos vetőmagul se lehetett használni, a kinek nem volt korábbi évekről maradott búzája, kénytelen volt a vető búzát venni. A rozs termés középen alulinak mondható, azonban a búza termésnél valamivel jobban fizetett. A tavaszi termények közül a zab a legsikerültebb terménye volt a gazdának; hozama úgy minősége, mint mennyisége tekintetében kielégítőnek, középen felülinek mondható, az árpa szintén kielégítően fizetett; sör árpát azonban az TÁKCZA. A hazafias nevelés eszközeiről. — Pályanyertes mii. — Irta: Csm.la.ls: Lajos. III. Igen hosszúra nyúlna és jórészt kívül is esnék a pályatétel keretén, ha tovább részletezve azt akarnók kimutatni, hogy részletesen az egyes tantárgyak oktatásában, mint nevelés eszközök felhasználásában minő eljárást tanúsítson a tanitó, de ugyszólva a többieknél erre nem is kínálkozik alkalom olyan nagy. Úgy hiszem, hogy az eddigiekből is világos az, hogy tanítónak arra nézve, hogy növendékeiből —• ha azok idegen ajkúak — hazafiason érző polgárokot neveljen, arra nézve egyik föeszköze: a nevelés-oktatás. II. Gyakori személyes érintkezés a szülőkkel. Általánosan tudva van az is, hogy sokszor a legkényesebb ügyet egészen simán el lehet intézni egy pár barátságos szóval, egy helyesen megválasztott fellépéssel, okos modorral. Nekünk pedig meg kell gondolnunk, hogy növendékeink a nap huszonnégy órájából csak 4—6 óra hosszat a mienkek, azontúl a családé. És az egyik-másik, hogy jórészt kevés műveltségű szülőkkel van dolgunk, de ha müveit is idegen érzésű, igy tehát annak vagyunk kitéve, hogy a mit mi építünk 6 óra alatt, azt 18 órán igen könnyű lerombolni a szülőknek. És könnyű akkor, mikor arra otthon a szülői háznál már eleve olyan a hangulat. És egy kellemetlen állapot, a mely munkáukot annyi sok -ezer esetben teszi meddővé. Vi- ' gyáznunk kell, de sőt gondosan ápolnunk azt, a mit az iskolában ráraktunk; az elérhető — megengedem, hogy nem teljes mértékben — ha a.zl a szülői felkeressük néha a maga otthonában. Mi jó származik ebből ? Először is, hagy kölcsönösen megismervén egymást, bizo- 1 nyos határig becsülni is megtanuljuk, másodszor az a növendék kezdi úgy látni, hogy az ő tanítójának a szava mégis szent, de kezd érezni bizonyos örömet, bizonyos büszkeséggel látva, hogy a szülő is becsüli a tanítót. Nekem van már tapasztalatom ai; iránt, hogy növendékeimnek valóságos ünnep volt és dicsekedtek vele, mikor a házuknál megfordultam. De a szülővel is szót vált az ember, az ilyen barátságos szóváltás rendén pedig gyakran sikerül sok félreértést részint elkerülni, részint megreperálni; sokszor sikerül egy csomó balhiedelmei a kellő értékére leszállítani, vagy legalább is megingatni, nekünk pedig már ez'is haszon, mert hiszen a mi munkánk amúgy is csak olyan, a mely lassan — porszemekből épül. Nekünk a legcsekélyebbet sem szabad kicsinylenünk. Biztosíthatok akárkit, hogy az a szülő végtelenül kedvesen veszi ha be-be nézünk hozzá. Nekünk jeleznünk kell, hogy a gyerkekének sorsa érdekek az pedig mindig kellemes a szülőre. De van egy másik felette érdekes haszon, t. i. megismerkedvén a családi élettel, tudni fogjuk magunkat tájékozni az iránt, hogy esetleg mi ellen küzdjünk, mit nyesegessünk. Mert hiszen mindennek van gyógyszere csak ki kell választani. 11a sikerül nekünk a családnak csak 30 százalékát átbirni arra, hogy egy kis hazafias szellem üssön ott tanyát, akkor munkánk dúsan lesz megfizetve, Mit mondjak ahoz, hogy ez által a tanitó személyiség is nagyot emelkedik tekintélyben. Nekem volt alkalmam ismerni egy öreg kollegái, ki — nevezetesen a téli hónapokban — iskola után azzal töltötte idejét, hogy végig sétált a falun, s ide-oda beütötte magát, megkérdezte, hogy vannak'? mit csinálnak? szólott egy-két barátságos szót, esetleg útba igazította a hozza vitt bajos dolgaikban, azzal ment tovább. De aztán nem is történt a községben még pásztorfogadás sem, a mig tőle előre meg nem kérdezték. Azt mondanom sem kell, hogy az efélékkel nagyon csínján kell bánni. Az ember gondosón vigyázzon arra, hogy mit mond, soha le ne ereszkedjék, tekintélyét szavaiban és modorában mindig meg tartsa; lehet azért a mellett éppen barátságos, mert bizony ellenkező esetben éppen árt. 111. A továbbképzés. Hogy mit tehetünk a hazafias érzés fejlesztése végett mi tanítók, arra nézve felette fontos harmadszor az, hogy vájjon mi lett növendékeinkből azután, miután kikerültek az iskola falai közül. Ismétlem a mit már fennebb emliték, hogy mi egy teljesen betetőzött embert nem adhatunk az életnek. A növendék 12, legtovább 15 éves koráig, s addig is aránylag kevés ideig áll a mi befolyásunk alatt. Azután lépik az életbe. Hogy olt aztán .miképp alakítják a ráható körülmények, az ki sem számítható. Ehhez járul a kor is. Az az idő éppen — ha szabad igy fejeznem ki magamat — a kamasz kor, mikor a gyermek átlépik az ifjú korba. Akkor szabadulnak fel és kezdenek önállóságra lépni az összes emberi érzések. Ifjú korában a gyermek is botlik, fejlődés stádiumában az érzések is- idomulnak, s mi éppen akkor nem vagyunk mellette. A
