Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 22-es doboz
Budapest, szombat PESTI NAPLÓ, 1899, julius 29, t Mint a tengerszem kristálytükörében az egész égbolt, annak ragyogó napfénye s borongó felhője egyaránt tükröződik, úgy élt a Petőfi lelkében a magyar nép egész érzésvilága, — s a dalok, melyek leikéből oly őszintén, oly közvetetlenséggel fakadtak, a legegyszerűbb, tehát legigazibb formában juttatták kifejezésre ez érzelmeket. S a nemzeti érzés ez istenadta erejét ő művészi öntudattal fejlesztette, meggyőződéssel hirdetvén, hogy: az az igazi költő, aki a nép ajkára hullatja keblének mennyei mannáját!» így teremtette meg Petőfi hazai költészetünk legfényesebb korszakát nemzeti alapon, — s mikor huszonhatesztendős korában — mely kor más embernél a kezdő évek tévedésekkel teljes ideje még, meghalt, jeltelen sírba roskadva a csataréren, hol hazája szabadságáért küzdött: költeményeiben a faj- és hazaszeretet bibliáját hagyta örökül nemzetének. Azóta félszázad telt el. De mint nagy kőltőtársa mondja Petőfi halálának harmincéves fordulóján irt Tersében: < ... az évek haladó terhével, Mely minket elaggit, te gyarapulsz névvel, Amit adál, abból semmi sincs elveszve, Firól-fira szállsz te, mint egy közös eszme.» Ez az eszme, a nemzeti érzés érvényesítésének magasztos eszméje, mit Petőfi neve oly méltóan képvisel, maradjon kincse a hazának időtlen-időkig; nemzeti érzése vezesse az iró tollát, a festő ecsetjét, a szobrász vésőjét, irányítsa az államférfi tetteit, s töltse be a föld rögét szántó polgár kebelét: a nemzeti érzésnek legyen temploma kunyhó és palota egyaránt, s akkor a hon élni fog s «örökre, mint tavasz, virulni». Szerettem volna mindezeket élőszóval mondani el a szobor előtt; de ha ezt tennem a legjobb akaratom mellett sem lehetett, jólesett legalább e sorokban kifejeznem, hogy a Petőfi-kultuszt nemzeti szempontból mily rendkívül fontosnak tartom s hogy hivatalos állásomban mennyire át vagyok hatva attól a meggyőződéstől, hogy a nemzeti elem minél szélesebb körű bevitele összes közművelődési intézményeinkbe, elsőrangú kötelessége azoknak, akik hazánk műveltségi viszonyaira befolyást gyakorolni hivatvák. Fogadd s tolmácsold, kérlek az ünnepséget rendező Petőfi-Társaság előtt őszinte tiszteletem és hazafias üdvözletem kifejezését. Budapest, 1899. julius 27-én. Wlassies s. k. Báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter nevében Terbócz István miniszteri osztálytanácsos Jókaihoz irt levélben köszönte meg a Petőfi-Társaság meghívását, jelentve, hogy a miniszter nagy sajnálatára nem jelenhet meg az ünnepen, mert a gasteini kúra megszakítása s a hosszú utazás egészségét kockára tenné. — Rakovszky István államszámszéki elnök Jókaihoz irt levelében nagy elfoglaltságával menti ki elmaradását. — Hettyey Sámuel pécsi püspök levele igv szól: «Méltóságos elnök ur! A Petőfi-Társaság szives meghívását a most is hallanám ez utóbbiakat sújtó anatémáját : «Kötelet, golyót nekik /» 1849. május 21-dikén voltam utoljára együtt Petőfivel, családunk körében. Atyám, ki Budavár ostromában velem együtt részt vett, a vár bevételének örömére aznap vacsorára hivta meg barátait. Családunk tagjain kivül jelen voltak: Petőfi nejével, Szentpétery, Sükei, Sikor és Füredi. Az estebédhez én szolgáltam nehány palack rendkívül finom csemegeborral, melyet csekély összegért vásároltam egy élelmes közhonvédtől, ki a vár bevétele alkalmával a dúsan felszerelt nádori pincéből szerezte meg azokat. A vacsora után lelkes hangulatban és a «fönség érzetével» fogyasztották el vendégeink a fejedelmi nektárt, minővel valóban csakis a «földi istenek» bővelkedhetnek ... De mintha sejtettük volna, hogy ez az utolsó győzelmi áldomásunk s végbucsunk a független magyar haza fővárosától : örvendezésünkön — egy-egy pillanatra — komor sejtelmek érzete nyilallott át . . . Szóba jött, hogy az orosz invázió immár határainknál . . . Petőfi és atyám ez estén határozták el véglegesen, hogy a döntő harcra együtt csatlakoznak Bemhez, kinek ügyszeretetében, lángeszében és bátorságában leginkább megbíztak. Nekem, katonai alárendeltségemnél fogva, vissza kellett mennem zászlóaljamhoz, a budai táborba. Nehéz szívvel bár, de a legboldogabb viszontlátás reményében fogadtam Petőfi bátorító kézszoritását s utolsó csókját bucsuzásul. Atyám elkísért táborhelyemre, a «Kis-Sváb- hegyre», hol egy napot töltött velem ... öt Erdélybe, majd Törökhonbá vezette sorsa — engem pedig Világoshoz. í_. - " -JT Petőfi Sándor halálának 50-ik évfordulója alkalmából Segesvárott rendezendő emlékünnepségre hálásan köszönöm. S bár legnagyobb sajnálatomra, személyesen nem lehetek is ott az emlékünnepsó- gen, lelkem egész hevével ünnepiek az ünneplőkkel s dicsőítem nemzetem szelleme legragyogóbb hordozójának emlékét, ki időtlen-időkig fényt hoz a magyarra s világszerte tiszteletet és becsülést szerez fajunknak. Fogadja stb. Püspök-Szent-László, 1899. julius 26-án Hettyey Sámuel püspök. Á budapesti ünnepek. A budapesti Petőfi-ünnep rendező-bizottsága ma ezt a felhívást adta ki: Polgártársaink l ötven éve, hogy a népjog szent csatája: szabadságharcunk nagy nemzeti legendájának tüneményes alakja, Petőfi Sándor, az oroszokkal Segesvárnál vívott csatában hősi halált halt. A vég- zetszerüségében lelket és szivet egyaránt megrázó eseménynek félszázados évfordulóján a nemzeti kegyelet emlékünnepet ül. Hogyne dobbanna meg az ország szive Petőfi emlékezetén, akinek költészete egészen a nemzet életfájából fakadt, aki dicsőségteljes életének minden percét hazájának szentelte, aki meg tudott halni a szabadságért, mert szolgaságban élni nem akart! Polgártársaink! Jöjjetek megünnepelni a halhatatlan költőt megdicsőülése félszázados évfordulóján. Emlékezzünk meg nemzetünk Tyrtaeusáról, a hősiség, férfiasság s a szív legnemesebb érzéseinek páratlan dalnokáról, aki a magyar névnek világraszóló tiszteletet szerzett. Tegyük le a nemzeti kegyeletnek ciprus-ágait testvéri együttérzéssel az ő nagyságát hirdető szobor lábaihoz az e hónap 30-án tartandó emlékünnepélyen, melyre mindnyájatokat meghívunk. Zászlózzátok fel házaitokat nemzeti vagy gyász- szinekkel, hadd legyen a külső disz is megfelelő keblünk ünneplő hangulatának. Az ünneplés sorrendje: Délelőtt 11 órakor: 1. Honfidal Petőfitől, zenéjét irta Huber K. Előádja a Budai dalárda, Ganz- gyári daloskör, Törekvés dalosegyesület, és a Budapesti polgári daloskör, Bellovits Imre országos karnagy vezérlete mellett. 2. Megnyitó beszéd, mondja Halmos János, Budapest székes főváros polgár- mestere. 3. Szózat, mondja: Jókai Mór. 4. Petőfi, irta: Endrődi Sándor, szavalja: Sántha Mihály egyetemi polgár. 5. Ünnepi beszéd, az Országos Nemzeti Szövetség részéről mondja: Rákosi Jenő. 6. Egy gondolat bánt engemet.. . költemény Petőfitől, szavalja: Bénárd Ákos egyetemi polgár. 7. Ünnepi beszéd. Az egyetemi ifjúság nevében mondja: ifjabb Gebhardt Károly. 8. Himnusz. Kölcseytői, zenéjét irta: Erkel Ferenc, előadják a föntemlitett dalosegyesületek. 9. Koszorúk letétele Petőfi szobrára a bejelentett küldöttségek által a megállapított sorrendben. Délután: 1. Az egyes bejelentett testületek, egyesületek fölronulása a szoborhoz; beszédek, szavalatok, dalelőadások; koszorúk letétele. 2. Föl. . . Julius hónap végén ment atyám Petőfiért Mezőberénybe, ahonnan együtt indultak Erdélybe. Petőfi előbb a beteg Damjanich látogatására akart ugyan menni Aradra, de ezt az útját atyám rábeszélésére abbanhagyta és sietve utaztak közösen bálványozott hősük föl- keresésére. Marosvásárhelytt találkoztak Bemmel, akit rendkívül megörvendeztettek jövetelükkel. Petőfit azonnal a saját törzskarába vette föl, atyámat pedig Damaszkin ezredes mellé rendelte. Másnap már mindannyian Segesvár előtt állottak készen a végtusára ... A csata kezdetekor atyám aggódva figyelmeztette Petőfit, hogy — miután lova nincs — maradjon vissza a lóháton levő Bemtől, kit a küzdelem hevében gyalog nem fog mindenüvé követhetni. Petőfi elszántan, lelkesedéssel válaszolta : Történjék bármi, én tőle el nem maradok. Ezék voltak utolsó szavai atyámhoz. A következő pillanatban már Petőfi Bemmel egyfelé, atyám Damaszkin ezredessel más irányban foglaltak állást a csatatéren. Többé nem látták egymást. .. Atyám meggyőződése a Petőfi halála esetéről az volt, hogy: Petőfit, menekülés közben, egy kozák döfte át lándzsájával az országút melletti szántóföldön. A szent harc fellegében, mely Segesvár terére borult, az égiek eltakarták Petőfit az emberi szemek elől, hogy mint halhatatlant magukhoz ragadják. S julius 31-ikének alkonyatán fényes lángoszlop emelkedett az égre, ama szentelt sirhalomról, honnan az idők végéig világitni fog! Egressy Ákos. & vonulás a Petőfi-körképhez (Városliget), ahol a 48-as honvédek megkoszorúzzák Petőfi alakját s gróf Bethlen Miklós honvédőrnagy ünnepi beszédet mond. Este: Ünnepi díszelőadás a Krisztinavárosi Színkörben. Szinrekerül: Apoteózis. Petőfi Sándor halának félszázados évfordulójára irta Jókai Mór. Polgártársaink! Kérünk benneteket; hogy az ünnep méltóságának megfelelően jelenjetek meg s zavartalan lefolyásának biztosítása iránt tett intézkedéseinket betartani szíveskedjetek. Budapest, 1899. julius 28. Hazafias üdvözlettel, a rendező-bizottság nevében S Zseni József, Bartók Lajos, az Országos Nemzeti a Petőfi-Társaság Szövetség ig. alelnöké. alelnöke. Halmos János polgármester a főváros részéről a rendezésben való részvétellel Almády Géza tanácsjegyzőt bízta meg. Az újvárosházán tegnap nyitották meg a rendező-bizottság irodáját, hol a jegyeket osztják ki. A Petőfi-teret ugyanis az ünnepen elzárják s jegy nélkül senkit be nem eresztenek. A Petőfi-szobor környékét gazdagon földiszi- tik. A szobor elé szónoki pulpitust emelnek, s az előkelőségek részére sátrat építenek. A térre csak a városháza, illetve a Kötő-utca felől lehet bejutni. A bizottság külön helyet biztosított az öreg honvédeknek és erről átiratban értesítette báró Podmaniczky Frigyest, az országos honvédegyesületek központi választmányának elnökét és Szentimrey Kálmánt, a honvédmenedékház főparancsnokát. A menedékházi öreg honvédek testületileg jelennek meg. A Hazafias Szövetségnek az újvárosháza tenné- ben vasárnap délelőtt kilenc órakor tartandó Petőfi- ünnepére a fővárosi függetlenségi kör, az összes; fővárosi asztaltársaságok és több ipartestület jelentették be részvételüket. Petőfi Sándor unokaöcscse, Falkotfich Károly hetvenöt éves nyug. kincstári mérnök levelet irt az elnökségnek, melyben az ő és leánya számára jegyet kér, hogy ne legy'e'n kénytelen — úgymond — valamelyik sarokban szoron-i gani. Az elnökség elhatározta, hogy kocsit küldj érte. Az újvárosházáról az ünnepen résztvevők a; Lipót-utcán és Városház-téren át vonulnak a szoborhoz. A tőzsdetanács ma délben Kornfeld Zsigmond elnöklésével ülést tartott, s ezeket a határozatokat hozta: 1. A nemzet nagy költője halálának 60-ik évfordulója alkalmából országszerte rendezendő ünnepségben hazafias érzéssel részt vesz. 2. Az! ünnep napján a tőzsdei forgalmat llt2 órakor beszünteti. 3. A Petőfi-ház létesítése esetében annak alapjára a tőzsdetagok körében gyűjtést indít s azt' a maga részéről 500 koronával nyitja meg. A budapesti munkás-szervezetek képviselői tegnap este elhatározták, hogy az ünnepen résztvesz- nek. Minden szakma és szervezet köteles saját sorai között a rendet fentartani. Ma plakátokon értesítik a munkásokat, hogy a gyülekezés délutáni 2 órakor lesz a muzeum mögött s onnan a Petőfi-szobor elé vonulnak, hol szavalat és emlókbeszéd lessz. A munkások vezetői úgy számítanak, hogy a munkások ünnepén legalább 15—20.000 ember vesz részt. A Budai Színkörben szombaton este is díszelőadás lesz, amelyen képviselve lesznek a hatóságok és az irodalmi társaságok. Az ünnepi előadás több: szakaszra oszlik. — A Dalos-szinház igazgatósága Petőfi halálának 50-ik évfordulóját a Petőfi cimü al-i kalmijáték szinrehozatalával ünneplimeg. Ezt szombaton délután 5 órakor adják először. — A budapesti általános egyetemi segítő-egyesület tagjai gyűjtést indítottak, hogy tanácskozó termük számára megfestés-’ sék Petőfi arcképét; a megfestéssel Wetzel Györgyöt bízták meg, A képet újévkor, Petőfi születésenap- ján leplezik le. — A budapesti ünnepen a Demokrata-kört huszonöttagu küldöttség fogja képviselni. — Jelűnek Henrik, a budapesti Közúti Vas-; pálya-Társaság igazgatója ma értesítette a honvédmenedékház parancsnokságát, hogy az ünnepre készülő honvédek számára a menedékházból a Kálviniéiig külön villámos kocsit rendelt. — Az V. kerületi munkáskaszinő tagjai holnap este fél kilenkor vonulnak a Petőfi-szoborhoz; az ünnepi beszédet dr. Neugebauer László mondja. A segesvári ünnep. A segesvári ünnepre vonatkozóan ezek az újabb jelentések: ' A Petőfi-Társaság tudatja mindazokkal, kik a, holnap délután 4 óra 55 perckor induló különvona- ton mennek az ünnepre, hogy az egyik vonat Püspök-Ladányban este 8 órakor negyven percig vesztegel s igy jut idő a vacsorázásra; a másik vonathoz étkezőkocsit csatolnak. , A Magyar Nemzeti Múzeumot dr. Fejérpataky László igazgatóőr és dr. Schönherr Gyula fogják képviselni; «A nemzeti érzések nagy költőjének —i A Magyar Nemzeti Muzeum» felirásu koszorút tesznek a szoborra. — A Magyar Néprajzi-Társaság képviseletében dr. Sebestyén Gyula vesz részt az ünnepen és tesz koszorút a szoborra. — A Szent~ Istvan-Társulatot a segesvári ünnepen Kaposi Józsefi igazgató és dr. Kiinda Teofll tb. kanonok kép-1 Iriaeli.^. ’’ ' —
