Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 21-es doboz
alkalmazkodnia a szocziális programm fejlesztésében. Természetes, bogy ez alapon sokkal nagyobb tér jut a társadalmi tevékenységnek, mint a politikai agitácziónak, a mely a parlamenti ellenőrzés kötelességén kívül, kizárólag csak arra szorítkozik, A FEJÉRMEGYEI NAPLÓ TÁRCZÁJA. Petőfi sírjánál. Petőfi! Petőfi! Rázd meg sirhalmodat! Pendítsd még elnémidt, kettétört lantodat! Szakadozott húrján lobogó láng égjen, Füröszd meg a lelkünk lángletked füzében! Gyújtsd föl a szivünket, mert, óh jaj, kialszik! Dobogása is már alig-alig hallszik . . . Tüzet nekünk, tüzet abból a vulkánból: A szabadság fényes, piros hajnalából! Te voltál, Petőfi, legelső sugara, Ragyogó reménye, hajnali csillaga! A te dalod szülte a szent szabadságot, Mint a kikelet a mosolygó virágot; Dalod kovácsolta bilincsből a kardot, Zugó zivatarban mindig ott viharzott, Ott csengett, kongott a templom harangjában : A székely ágyuknak bömbölő szavában . . . Vérrózsákat dobott sötét ég boltjára, Babért font a honvéd vérző homlokára, letet lehelő ellenséges sajtónak itt-olt mégis sikerül homályt és félreértést kelteni az oly magasztos elvek magyarázata körül, melyeknek forrása pedig mindig a legtisztább igazság és a legnemesebb felebaráti szeretet. Hisz ezeken épül a keresztény-szoDaloddal hunyta be a szemét örökre . . . Szállt a dalod tovább zúgva, menydörögve. Szállt a dalod tovább, mindegyre halkabban . . . Ide tért, itt zokog most a sirhalomban! Szabadság alkonyát siratva siratja, Vele sir a hősök koszorús csapatja. . . . Halljátok-e, hogy zeng daltól e sirhalom: Kardok csattogása csörtet át a dalon . . . Zúgva, menydörögve a harezot folytatják, Dobog a föld szive: éljen a szabadság! Vagy tán meg se haltál ? ez a hir csak költött,» Halhatatlan valód uj alakot öltött? Mint csalogány zengesz erdők rejtőkében, Elveszett édenröl, szomorúan, szépen, Hogy az esti csillag reszketve aláhull Bűvös dalodra a fénylő magasságból ! Tán felhő képiben gyászolod hazádat, Beborítod, mint a legfeketébb bánat? Vagy te vagy az égnek haragos villáma, Fenyegeted a sok zsarnokot cikázva ? Óh! cikázz, te villám! Sújtsd agyon a hány van, Ne legyen egy nép se porban, rabigában! pósa Scrjos. a ixiü/y uLnoatip e uJVm oicl es »Zun vnag határain; hogy a bölcső és a siron kivül kezdődik csak az az élet, mely után megpihenhet a sokat hányatott lélek és megszabadulhat a testiség bilincseitől. A keresztény szeretet fogja a gazdagot arra indítani, hogy feleslegét megoszsza a szePetöfi halála.*) Petőfi, 1849-ben julius 25-én Bereczken csatlakozott újólag kedves tábornokához, Bemhez. Nem is hagyta el többé. Vele ment a balvégzetű esatamezöre is. Székely-Kereszturon megháltak. Petőfi egy odavaló földbirtokos, Varga Zsigmond vendégszerető házánál kapott éjjeli szállást. Másnap (jul. 31-én) a reggelinél a család viruló leánya, a bájos Rózsika fölkérte Petőfit, szavalná el valamelyik költeményét. Petőfi egy pillanatig elmereng, s aztán csodálatos előérzet hatása alatt épp az „Egy gondolat bánt engemet“ czimü költeményének szavalásához fog. Megrázó erővel zeng beszédes ajkairól az örökszép rapszódia: . . . Ott essem el én A harcz mezején; Ott folyjon az ifjúi vér ki szivemből, S ha ajkam örömteli végszava zeneiül: Hadd nyelje el azt az aczélzörej, A trombita hangja, az ágyudörej; *) Gracza György »Magyar Szabadságharez történeté «-bői. Rendkívüli olcsó árakért szerezheti be a t. közönség BTEÍNTNGER SÁNDOR divat-, vászonés fehérnemű üzletében, a legdivatosabb tavaszi ós nyári szöveteket és mosó kőim ókét, általánosan elismert jó hirnevü gyárosok készitette vásznak, sehiffonok ós fehérnemüeket, szőnyegeket, cs.pko és szövetfüggönyöket, stb. efféle czikket. „Delént gyönyörű mintákban 38 krért méterenként“ kapható Stemimger Sándor Székesfej énvár, Nádor-utcza 2. szám tejes-köz sarkán levő üzletében. * i86. -39. Mai lapunk S oldal.
