Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 21-es doboz
minden göröngyét és aztán azt mondták, úgy akarjuk szeretni hazánkat, a mint őseink szerették: az Isten törvénye szerint, vagy azok a kik a magyar szót, a magyar hazafiság eszméjét csak czégérnek használják egész addig, mig azt mondhatják: most már itthon vagyunk, akkor aztán a saját nyelvükön szólnak. Nem üres kerén, s a sirhoz fuvarozta. A temetésre egy orosz közlegény ügyelt fel. Az ör nem sokat teketóriázott az ifjúval; elszedte gyűrűit és a sirgödör széléhez vonszoltatta. A halottnak vélt ifjú azonban egyszerre csak panaszos, esdö hangon megszólal: — Itdek, meggyógyulhatok . . . Petőfi a nevem . . . Segítsenek ! Am a durvaszivü poroszló nem irgalma- zott az éledő ifjúnak. Könyörtelenül beletaszitá a sirgödörbe, s holttesteket dobatott rá. Az egyik sirásó, Vámos György, rémülten kiáltott föl: Jaj Istenem, még az élőket is eltemetik! Mikor a sirgödör megtelt, behintették mészszel, azután fölhantolták. Az utszélén egy gyergyó-szent-miklósi honvéd ült, a ki lábán volt megsebesülve. Sándor János unitárius lelkész hozzámegy s részvéttel kérdezi tőle: — Fiam, mért nem mégysz te haza ? — Ez a muszka nem ereszt — felel a sebesült honvéd. Pedig félek tőle, hogy megöl és eltemet, mint már másokat is elevenen a a gödörbe taszított. Hiszen még Petőfit is beledobta. Osonta elbeszélése szerint a sírban, mely a fehéregyházi országút mellett domborul, három ijszt nyugszik, u. m.: Zeyk Domokos, Bartha Elek és Petőfi Sándor. Ezeken kívül 17—23 közhonvéd. központi járási dijnokot rendes dijnokká nevezte ki s szolgálattételre az alispáni hivatalhoz rendelte, Schweighardt Istvánt pedig szintén rendes dijnokká nevezte ki és Noszkó helyébe, a központi szolgabirói hivatalhoz helyezte át. — Az állatorvos vakácziója. Bognár Jós ef állami állatorvosnak a íöldmivelésügyi mi-, niszter augusztus elsejétől kezdődő 3 heti szabadságot engedélyezett. Ezen iiíő alatt Szabó Antal Veszprém kerületi állami állatorvos fogja helyettesíteni.-- Névmagyarosítás. Schwartz Emil m. államvasuti felvigyázó, soponyai lakos vezetéknevét belügyminiszteri eugedélylyel Sas-ra változtatta. — Ügyvédek mint ügyészek. Múlt számunkban megemlékeztünk az uj bűnvádi eljárásnak ama jelentős újításáról, hogy a járási Íróságok előtt folyamatban levő bűnügyekben a közvádlót az úgynevezett ügyészi megbízottak fogják képviselni. A igazságügyi kormány ezt — mint illetékes helyről értesülünk — úgy tervezte, hogy erre a tisztségre első sorban a bíróságoknál alkalmazott jogvégzett személyzet tagjai fogják kinevezni főleg pekuniáris_ szempontból. Azonban oly sok akadály torlódott a terv elé, hogy Plósz miniszter lemondott szándékáról, igy most arra gondoltak, hogy kezdő ügyvédek mint ügyészi megbízottak fognak kineveztetni s egyneK-egynek tiszteletdiját 100—150 frtban stipuálják. A megbízottak a hivatalból üldözendő minden egyes ügyben vádinditványt kötelesek tenni s a végtárgyalásokon megjelenni. Föltéve, hogy gyakorló ügyvéd vállalja el a megbízatást, bűnügyi prakszisáról szinte le kell mondania, mert annál a bíróságnál, a melynél ügyészi megbízottul van alkalmazva, védői tisztre nam vállalkozhatik. Ügyvédi körökben tehát azt hiszik, hogy a járásbíróságok területére kinevezett ügyészi megbízottak kérdése még eres diója lesz az igazságügyi kormánynak, miután jó adag optimizmus kell ahhoz, hogy ügyvéd a kilátásba helyezett 150 forint tiszzett napon reggeli 4 órától esti 8-ig a vizi- forgalom szünetelését elrendelte. — Elkobzott mértékek- A héten a rendőrség a piaczon használt összes ürmértékeket elkobozta, úgy szintén a hentesektől is elszedett 12 darab kifogásolt mérleget. Az elkobzott ürmértékek között 40 db. hitelesítetlent találtak, azért a bádogosoknak az ilyen mértékek árusítása jövőre nézve szigorúan megtiltatott. — Elgázolt asszony. E hó 24-én a csákvári vásárban Uene József odavaló lakos kocsijával Kuczi Jánosnét elgázolta. A szegény asszonynak két bordacsontja eltört és jobb alsó lábszárán is erős zuzódásokat szenvedett. A vigyázatlan embert följelentették a járásbíróságnál. — A békétlen aratók. E hó 26-án este nyolcz csapclii illetőségű, Nagy-Németháaán dolgozó arató munkás átrándult a szomszédos Csordakut pusztára s az ott levő aratókkal kötelkedni kezdtek. Szidták, gyalázták őket s azzal fenyegetőztek, hogy valamennyijőket ki- pusztitják az árnyékvilágból. Nimbgern Emil csordakuti ispánt, ki az izgága embereket távozásra intette, tettlegesen bántalmazták, majd a lármára odasiető Keisler Gusztáv lovag bérlőt és Berger Vilmos intézőt, kést rántva, leszurással fenyegették. Végre az összesereglet pusztai cselédek nagy nehezen elkergették a hívatlan vendégeket. Mivel azonban attól tartottak, hogy a két puszta aratói előbb-utóbb harczra kelnek, jelentést tettek a bicskei csendőr-őrshöz, mely az alcsuthi Örstől táviratilag kért segítséget. Másnap reggel 8 csendőr jelent meg a németházi pusztán, hol a békétlenkedő csapdiakat letartóztatták. A vizsgálat folyamán majd kitűnik, hogy mi okozta az aratók háborúságát. — Gyanús ebmarás. Babóczky János duna- adonyi lakost e hó 27-én éjjel egy kóbor eb megmarta. Mivel az eset gyanúsnak látszott, Rabóczkyt fölvitték a budapesti Pasteur intézetbe, a községben pedig a főszolgabíró 40 napi ebzárlatot rendelt el. 1X11