Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 20-as doboz

N.-Várad. Petőfi lángszelleme gyújtsa meg és éleszsze szüntelenül nemzetében a hazaszeretet szent tüzét. A nagyváradi jogakadémia nevében dr. Bozólcy Alajos, igazgató. Üdvözlő táviratokat küldtek még : Deáky Albert, az ereklyemuzeum elnöke Kolozsvárról, Pápa város polgármestere, \écsey, Nagy-Kanizsa város polgármes­tere, a málnási fürdővendégek, az oraviczai «Aranyi- kör, a saragossai magyarok nevében Lederer Henrik, Marton Armin, Kun Béla, \Dernhard Selmeczbánya helyettes polgármestere, dr. Horváth József a pápai ref. főiskola tanári testületé és ifjúsága nevében, Kom­játhy Sándor Beregszász h. polgármestere, Mármaros- Sziget város tanácsa, Kapdebó Gergely a temesvár nemzeti szövetség nevében, a sárospataki ref. fő iskola igazgatója, a nagyszalontai függetlenségi nép kör nevében Molnár József elnök, a huszti elöl­járóság, a kőhalmi magyar kaszinó, az óbecsei társaskör, az aradi Kossuth-asztaltársaság, az aszódi ág. ev. hitv. gimnázium nevében Marovcsik Mihály elnök és Bolla Lajos igazgató, az óbecsei magyar ifjúság, a b.-füredi társaskör, a bozovicsi nemzeti kaszinó, Becker Károly Kolozsvárról stb. A vidéken. Bártfán a fürdő gyógytermébe Petőfi-emlékünne- pélylyel egybekötve hangverseny és tánczestély volt, melyen a fürdőközönség és a város értelmisége nagy számmal jelent meg. A Petőfi-társaság felhívására a városi tanács a Petőfi-ház gyűjtő bizottságát Németh László elnöklete alatt megalakította. Balaton-Almádi fürdő, közönsége augusztus 5-én rendez nagyszabású emlékünnepet. A rendező-bizottság élén EAvi-Illés Károly, a kitűnő publiczista, dr. Óváry Ferencz orsz. képviselő és Demjén Márton veszprémi ev. ref. lelkész állanak. Gödöllőn délután 3 órakor leplezték le a Petőfi- emléktáblát a Petőfi-téren levő Dömsödi házon, a mely­ben egykor Petőfi lakott. Ünnepi beszédet Polner Zoltán mondott, a ki át adta a táblát az elöljáróságnak. Azután Rózsa István szavalta el az Egy gondolat bánt engemet czimü költeményt. A dalegyesület éne­kével ért véget az ünnep. A várost fellobogózták. Körmöczbányán is lelkesedéssel tartották meg a Petőfi-ünnepet a Szarvas-szálló nagytermében. A dalárda a Huber Károly által megzenésitett Talpra magyar- ral nyitotta meg az ünnepélyt; utána Maurer Mihály tartott egy lelkes és minden izében hazafias szónoklatot Petőfiről és ünnepeltetése jelentőségéről. Vargha kis­asszony hatással szavalta Endrőáy Sándor alkalmi költeményét. A befejezést a Himnusz elzengése képezte Antos Károly karmester vezetése alatt, Ki8-Körö8ön Pósa Lajos a Petőfi ünnepre irt, kö­vetkező szép költeményét maga szavalta el. Petőfi, szülőházánál. Áldott ez a nádas kunyhó, Hol Petőfi született 1 Örök lánggal öleli át A legégőbb szeretet. Millió szív zengi körül Hangos dobogással, Diadalát hordozza szét Messze tőidén által. Nem aranyból van födele, Nem márványból a fala, Mégis, mégis szebben ragyog, Mint a gyémánt palota. Csillagként hull födelére A nemzetnek csókja: Káprázatos tündöklését A világra szórja. Innen szállt ki fecskeszárnyon Mint az Isten madara! Ringatja á derengő ég Fölpirosló hajnala. Vissza-vissza száll fészkére Vígan csicseregve . . . Szerte csapong ágról-ágra, Berekről-berekre. Belehelli a virágos, Tarka mezők illatát, Megfürdik a délibábban . . , S égre csapja föl magát! S mint pacsirta, reménységet Dalolgat a népnek . . . Ereszkedik, mint egy kendő. Az égből az ének. Letörli a földmivelő Verejtékes homlokát . . . Majd kalászból fon fejére Gazdag arany koronát: „Ne félj, ne félj, drága vérem! Int a bőség szaruja! Kitárul még előtted is Az igazság kapuja! Ne félj, ne félj, drága vérem, Kevesebb lesz a tövis! Szenvedésed tüskebokrán Kihajt még a rózsa is! Minden rózsa pattanásán Lánczszem hull a porba, A förgeteg sötét éjjel Mind, mind elsodorja! Megvirrad még, árva népem 1 A várva várt óra üt! Muskátlis kis ablakodra A boldogság napja süt i Tulipántos ládád kulcsa Fordul a závárban: S a szabadság s.zent levelét Olvashatod bátran ! Büszke fővel emeled föl Az egek boltjára . . . És kitűzöd, mint egy zászlót, Az eke szarvára. Hegyen-völgyön, rónasikon Lengeti a szellő . . . Örömkönyet sir a Tisza, Bólingat az erdő. Fölsohajt a barázdákból őseidnek hamva, Himnusz hallik a sírokból Fölfelé suhanva. . . . Óh, én népem! Látod-e már Szolgaságod végét? Látod-e már a dicsőség Rád mosolygó képét? Gyere velem! Nem vagyok már Mezők pacsirtája! Hallod, hallod, hogy suhog a Turulmadár szárnya! Kivont karddal, lobogóval Kövesd szárnyam röptét: Tornyosodé felhőkön túl Ott vár az őrök lét! Vár az Isten . . . ölébe vesz Balzsamosztó karja ... Bilincsvágta sok sebedet Mind begyógyitgatja. Rajta, rajta, ha a szégyen, Mint tüzes vas, éget, Mert az Isten nem szereli, Csak a szabad népet!“ . . . Zúgva zug a turulmadár Viharokon által, Szaggatja a fellegeket Nagy suhogó szárnynyal. Kivont karddal, lobogóval Ront a nép utána: Meg-megharsan győzedelmi, Zengő harsonája. Arany szárnya ki-kicsillan Fekete borúból, Csattogással ráfonódó Villám koszorúból. Egyre jobban lelkesedve Ront a nép utána . . . Piros tollat, véres tollat Hullat az útjára. Hallja még a magasságból Szárnya suhogását, De nem látja a felhők közt Tolla ragyogását. Lehanyatlik a lobogó, Kettétörik kardunk . . , Egy gyászos, nagy ravatalnál Zokogva virrasztunk. Hol vagy, hol vagy, turulmadár! Eltűntél az égbe? Talán ép az égő napnak Szive közepébe. Ügy e, leszállsz a sugárral, Mikor szórja csókját! Te is végig csókolod a Hegyet, völgyet, rónát! Hallod-e, hogy tőr feléd a Hivogató szózat? Szállj le, szállj le tüzlakodból! Kapd föl lobogónkat! Füröszd meg a magasságnak Csillagtengerében! Lobogtasd a szabadságnak Diadalmaképen! Pósa Lajos. Kassán a Petőfi-ünnep nem volt olyan nagyméretű, mint a milyennek eleinte tervezték, a minek oka az volt, mert — mint levelezőnk írja — a Kazinczy-kör azt határozta el, hogy szeptemberben fognak egy nagy­arányú ünnepet rendezni, a mikor az ifjúság is teljes számmal lesz jelen. Az ünnepélyt a kassai uj színház megnyitásával egyidejűleg fogják megtartani. A Petőfi- ünnep alkalmából Kassa egy utczáját Petőfi-utczának nevezték el, este pedig a nyári színkörben díszelőadást rendeztek. Színre került Rudnyánszky alkalmi darabja is. Mármaros-Szigeten A Petőfi-ligetben óriási közön­ség részvétele mellett tartották meg a Petőfi-emlékünne- pélyt. A rendezőbizottság élén Lator Sándor alispán állolt. Az ünnepélyre, a melyen a szlatinai bányász­zenekar és a dalkörök is közreműködtek, a régi hon­védek lobogók alatt sorakoztak. Petőfiről Vékony Antal főgimnáziumi tanár tartott nagyhatású emlekbeszédet, Szabó Sándor, a vármegye költő-főjegyzője gyönyörű alkalmi költeményét Mokcsay Zoltán megyei aljegyző szavalta nagy hatással, ifj. Gavallér Lajos és Majoros pedig a nagy költő költeményeiből szavaltak. A szabad­ban lefolyt ünnepélynek, a melyen a tűzoltók is testü­letileg voltak jelen, az idő nagyon kedvezett. Este Komjáthy debreczeni színtársulata Jókai «Apotheosis*-át és Vahot Imre «Budavár bevételét* adta elő nagy kö­zönség jelenlétében. Marienbadban az ott fürdőző magyarok tegnap féqyesep sikerük Petőfi-emlékünnepet tartottak a ma- rienbadi városháza dísztermében, Visontai Soma orsz. képviselő gyönyörű beszédet mondott a 800—900 főből álló magyar közönségnek. Székely Kornélia szavalatá­val, a Grünfeld testvérek zongora- és cello-játékukkal és Ney Leona szép énekével arattak sikert. Agai Adolf a márcziusi napokról tartott felolvasásával nagy tetszést aratott. Az ünnepélyen ott voltak : báró Hár- kányi Frigyes, Mandel Pál és Lánczy Leo orsz. képviselők, botfai Hűvös József, Fuchs Mór, a nagy­váradi izr. hitközség lelkésze stb. Az ünnep után a kutfőteremben banket volt, melyen báró Harkányi Frigyes mondott felköszöntőt a királyra. A fürdő ze­nekara a Rákóczy-indulót játszotta az ünnepnap al­kalmából. Münchenből Írják, hogy a müncheni magyar Otthon önképző- és segélyző-egyesület igen sikerült Petőfi-ünnepélyt rendezett, melyen a Münchenben élő magyarok túlnyomó része részt vett. Hazafias szónoklat és szavalatok voltak, este pedig tombola és táncz, mely reggeli 5 óráig tartott. Érdekes felemliteni, hogy a ma­gyarok hazafias ünnepélyén sok bajor-német is vett részt. A nagyszalontai katholikus templomban nagy kö­zönség részvételével ünnepi istentisztelet volt. A templom hajójában katafalk volt Petőfi arczképével. Kovács Márk plébános gyászmisét mondott. A pancsovai hazafias egyesületek e hó 30-án szé­pen sikerült ünnepet rendeztek Petőfi Sándor emlékére. Ünnepi beszédet Tomka Károly, hertelendyfalvi lelkész mondott, a ki Petőfinek bajtársa volt. A beszéd nagy hatást tett. Különös elismerés és dicséret illeti meg a német dalegyesületek tagjait, kik bár nagyrészt nem is beszélnek magyarul, mégis magyar szívvel és magyaros jlelkesedéssel vettek részt az ünnepen. A város fel van obogózva. Pápán a Petőfi-ünnep fényesen sikerült. Az ünnep­lők a városházáról vonultak Mészáros Károly polgár- mester vezetésével a Petőfi-házhoz, a hol ezrekre menő néptömeg gyűlt egybe. Az ünnepi beszédet Harmos Zoltán, a Jokai-kör alelnöke mondotta és a Hymnusz eléneklésével ért véget az ünnep. Pápa városa különben még ebben az évben fel akarja állítani Petőfinek és Jókainak a szobrát is. Pécs városa ma ünnepelte Petőfi emlékét a nemzeti kaszinóban óriási közönség jelenlétében. Dr. Jobst László ügyvéd szép megnyitó beszéde után a pécsi da­lárda rendkívüli sikerrel énekelte Petőfi «Talpra ma- gyar»-ját. Váradi Antal «Petőfi visszatér* czimü szép költeményét viharos tapsok közt szavalta el. A műsor többi pontjai is tetszést arattak. Délben fényes ebédet adott Jobst ügyvéd Váradi Antal tiszteletére. Az ebé­den jelen voltak többek közt báró Fejérváry Imre fő­ispán, Tormai alispán, Majorossy polgármester. S.-A.Ujhelyen az iparosok önképző egyesülete ren­dezett Petőfi-ünnepet a közönség impozáns részvéte mel­lett. Először a daloskor énekelt, azután Matolay Etele alispán ünnepi beszédet tartott, Bajusz József ügyvéd Petőfinek Nemzetemhez költeményét, Rohoska József református lelkész pedig Fejes István alkalmi költemé­nyét szavalta el. Végül Biró Pál szerkesztő nagy ha­tással beszélt s a dalárda énekelt. Szeged. Az egész város lobogódiszt öltött a Petőfi- ünnepen. Az egyetemi ifjúság lelkesen emlékezett meg a halhatatlan kőltő halálának évfordulójáról. Vasárnap délelőtt díszes ünnepséget tartott az «Otthon* kör nagy­termében, mely szinültig megtelt előkelő közönséggel. Képviselve volt a város, a Dugonics-társaság, a tanár- és tanítótestület, törvényszék stb. Az ünnepélyt a sze­gedi daloskor hazafias éneke nyitotta meg. Majd Vidacs Aladár és Donáth Mór egyetemi hallgatók tartottak be­szédeket, mire Pap Hilda zajos tetszést ért szavalata következett. Utána Kiss Lajos tanár olvasta föl Petőfi, emlékezését s a «Petőfi Hortobágyon* czimü melodráma fejezte be a szép ünnepel. Délután a szeged-alsóvárosi népkör rendezett impo­záns Petőfi-ünnepet, melyet Vőneki Pál nyitott meg. Utána Molnár Jenő, hírlapíró szavalta el nagyhatású Petőfi-ódáját, melyből a következő részt idézzük : „És im köréd gyil róna, bérez lakója, Puszták aczélos, Izzó gyermeke, Ki nótáid szilaj lévvel danolja, S előtte mind tibkzatos rege. Ki mig kalászt gtüjt halmos asztagokoa, Csapongva szökk-n játszi éneke. Ott élsz te ajkán perzselő dalodban —■ A messzi síkság /eled összedobban“. Majd Thomay Ernő, Ribicsek Henrik és Rózsa Lajos egyetemi polgárok beszélek és szavaltak az egyszerű magyarok lelkes éljenzése között. Ezenkívül mozgalom indult meg Szegeden, hogy a város egyik legnagyobb utczájet, a Boldogasszony-sugárutat Petőfiről nevezzék el. A szabadkai egyetemi ifjúság lélekemelő ünnepélyt rendezett a halhatatlan költő, Petőfi Sándor emlékére. A város főbb utczáin nemzetiszin zászlók lengenek s az egész város őrömmel támogatja a lelkes ifjúságot; a délelőtt folyamán gyászmise volt a Ferenczrendiek tem" plomában, hol készséggel tettek eleget az ifjúság kérel’ mének, miután a Mária Terézia-templom prépost-plebá' nosa megtagadta a Petőfi emlékének szentelendő gyász’ istentiszteletet. A templom zsúfolásig telt meg ünneplők* kel; a városi hatóság, az ipartestület, a kaszinó testüle­tileg képviseltette magát. A templomból az ünnep másik színhelyére vonult az ünnepi diszbe öltözött közönség, a «Pest-szálloda* nagytermében, hol megjelentek a vá­rosi urak teljes számban, a főispánnal az élén. Az ün­nepély a Himnusz-szál kezdődött, melyet a szabadkai dalegyesület adott elő. A megnyitó beszédet dr. Balogh Lajos ügyvéd tartotta; azután az ünnepi Pro­gramm következő pontjai gyönyörködtettek : Apotheosis Jókaitól. Szavalta Budakovich Béla műegyetemi hall­gató. Menjünk, menjünk a földbe. Petőfi költe­ménye Lányi Ernőtől, éneklé a szabadkai dalegyesület. Emlékbeszéd, tartotta Vojnich Andor joghallgató. Szent az érzet, Wimmer E.-től. Éneklé a szabadkai ipartestületi dalárda. Petőfi a szabadságharezban. Irta és felolvasta Balog Lipót műegyetemi hallgató. Egy gondolat bánt engemet. Szavalta Tenneno- vich Zoltán joghallgató. Szózat, énekelte a szabadkai dalegyesület. Az ünnepély után Palics-fürdőben fényes bankett volt, melyen több szép beszédet hallottunk Petőfiről. Szatmár szab. kir. város hazafias és lelkes polgár­sága méltó kegyelettel ünnepelte meg a lánglelkü költő­nek, a szerelem utólérhetetlen dalokának, a segesvári hős halálának 50 éves évforduláját. A város köz- és magánépületei nemzetei zászlódiszt öltöttek s a nép ünnepi ruhában ezrével tódult a sétatérre az ünnepély színhelyére, hol a díszesen felállított emelvény hátteré­ben díszelgett a Petőfi arczképe. Az ünnepélyt a polgári dalkör által énekelt Kölcsey-hymnusa nyitotta meg mely után dr. Fechtel János kir. kath. főgimnáziumi tanár, a Kölcsey-kör titkára lelkes beszédet mondott. Ezután Szentiványi Sándor szavalta el nagy ha­tással Petőfinek «Egy gondolat bánt engemet* czimü költeményét. Majd Mátray Lajos ev. ref. főgiranáziumi tanár tartotta meg «Petőfi emlékezete* czimü felolvasá­sát, Deák Kálmán pedig saját szerzeményű Apotheozisát szavalta el. Az ünnepélyt a Polgári dalkör által hatás­sal előadott «Nemzeti zászló* éneke rekesztette be. Dél­ben 1 órakor a Honvéd-sörcsarnoban ünnepi diszebéd volt, melyen számos felköszöntő mondatott. Ugrán a református papiak falára, a hol Petőfi a szabadságharcz alatt meghált, Bölönyi József intendáns emléktáblát állított, a melyet szép ünneppel lepleztek le. Az ev. ref. templomban Nagy Imre lelkész ünnepi beszédet mondott." * A belügyminiszter megadta az engedélyt a Petőfi- társaságnak arra, hogy országszerte gyűjtést indíthasson a Petőfi-ház alapjára. * E. Kovács Gyula, a kolozsvári nemzeti szinház tagja — mint említettük — alig hogy elszavalta a segesvári honvédsir előtt Jókai Apotheozisát, rosszul lett. A buda­pesti önkéntes mentő-egyesület kirendelt őrsége rögtön ápolás alá vette a jeles művészt, a kit csak egy órai kezelés után sikerült egy kissé magához téríteni. A művész még most is a honvéd siremlék melletti csinos őrházban fekszik és Haller Lujza grófnő ápolja. Ma reggel — mint bennünket értesítenek -— teljesen magá­hoz tért és rövid idő múlva el is hagyhatja a beteg­áeyat­al e­a. a 9 »­|Ó ii >s r­n ’1 la e. a >y li­es it, at o­m s­ja íl­a. nt és lót ír. iy tel ík íz­án nr­11­ot. sei ék •g­r­>r­e­,r­nt ég az ib­ive aj­ki 5*». brf H­,k, at a u­'á, le­iz­n­uk ak jzi í.iz.l A start után Keszler vállalta magára a vezetést s mintegy 500 méteren át igen lassú tempóban vezetett. A második kör felén már öldöklő tempóban iramodott előre Bäumler, de azt Keszler csakhamar beérte s végül közepes térelőnynyel biztosan ért elsőnek a czélhoz. A közönség lelkes tapsokkal jutalmazta meg a nagy bajnokot. Egy kis perpatvar s balesetben sem volt hiány. A tandem-versenyben ugyanis a Keszler—Bäumler és a Greiner— Prenners pár holt versenyben érkeztek be, de azonkívül Keszler Greiner eilen keresztp czimén óvást is emelt. A bíróság hosszas tanács' után, mely alatt a közönség egy része hangosan k zott, az óvásnak nem adott helyt. Az utóbb meg imatchben a Greiner—Prenner pár nem vett részi . igy az első dijat Keszler—Bäumler nyerte el, mely ellen a közönség egy része ismét demonstrált. Az egyleti versenyben Knobloch Ferencz elesett, de nagyobb baja nem történt. A versenyek részletes eredményei a következők voltak : I. Megnyitó verseny. 2000 m. Első Bäumler Ede (FKE), második Péczeli Andor, harmadik ifj. Pitroff Lipót (Temesvár). II. Nyeretlenek versenye. 1000 méter. Első Se- linka Miksa (FKE), második Strommer Simon, har­madik Hirsch Hugó. III. Ügyleti dij. 1000 méter. Első Papp Ferencz II., második Wiegand Lajos, harmadik Löwy Arthur. IV. Magyar derby. 1000 méter. Első Keszler Albert, második Bäumler Ede, harmadik Prenner Károly, negyedik Poszert János (Arad.) V. Tandem-verseny. 5000 méter. Első Keszler k\bev\.~Bäumler Éde, második Greiner Frigyes— Prenner Károly, harmadik Rauchmaul Ottó— Katzer Ödön. VI. Vigasz-dij. 1000 méter. Els< Katzer Ödön,

Next

/
Oldalképek
Tartalom