Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 20-as doboz

kenjen. A kelepczébe került róka védekezése ez, ám alig lehet reménye, hogy kiutat találjon. Ma érkezeit távirataink a következők: Páris, julius 31. A du Paty de Clam szabadon bocsátását elrendelő miniszteri határozatot ma estére várják. A vizs­gálat tárgyát képezett deliktumoknak objektiv tényálladéka rendíthetetlen marad, de az időköz­ben megrendszabályozott Cuignet őrnagy tanú­vallomása, a ki bizonyítékok nélkül egyedül du Paty de Clamot tette felelőssé mindenért, sokat vesz­tett értékében, mert hitelt adtak du Paty de Clam védekezésének és tényleg Gonse és Boisdeffre tábornokokat tartják a bűnösöknek. Azt várják, hogy a rennesi tárgyalás befejezése után ezek ellen a tábornokok ellen fognak eljárni. Páris, julius 31. Cuignet tudvalevőleg a Henry-féle hamisítványok tárgyalásánál terhelő vallomást tett a semmitőszék előtt Du Paty de Clam ezredes eilen. A Figaro most a hivatalos akták után a semmitőszék egyesült tanácsának tárgyalásából közli, mint akarta Du Paty de Clam Cuignet terhelő vallomását lerontani. Du Paty de Clam így szólt: — Tiltakozom az intrikák ellen* hogy most Henry összes hamisításait reám akarják fogni. 1896 október 16-án Gonse tábornok magához hivatott és elmondotta, mint jártak el, hogy Walsia-Esterházy bűnét Dreyfusra tolják. Mikor Gonse-tól távoztam, így szólt hozzám : — ön megértett, ugy-e? Henry, a ki jelen volt a beszélgetésen hozzátette: — Megértette, hogy mit akarunk ezzel mondani ? Én megértettem. Gonse tábornok tudta, hogy én Wal* sin-Es'rrházyval érintkezem. Később meghagyta Gonse, hogy Esterházy védőjével titokban találkozzam és meg­parancsolta, hogy kék szemüveget viseljen a találkánál. Du Paty de Clam visszautasítja a vádat, hogy része volna Henry hamisításaiban. Továbbá azt állítja, hogy annak idején nem tőle tudta meg a Libre Parole első­nek a Dreyfus elfogatásáról szóló hirt. Erről a dologról vagy ötven más ember tudott kívüle és valószínűleg ezek egyike mondotta el. Tagadja ezután, hogy ő a szerzője a Blanche és Esperanza aláírással biró hami­sított leveleknek. Du Paty Heoryra tolja a gyanút, a ki Walsin-Esterházyval jó viszonyban volt és Picquart-t gyűlölte. Vallomását a semmitőszék előtt igy fejezi be: — Nagyon csodálkozom, hogy főnökeim, a kik föl­használtak, most igy cserben hagynak. Nem hittem volna, hogy Gonse tábornok, a kinek oly nagy szolgá­latot tettem, kiszolgáltat engem, noha azt mondotta, hogy a mig ő él, addig engem nem áldoznak föl. A semmitőszék egyesült tanácsai tárgyalásainak ak­táiból a Figaro közli még Freystädter kapitány vallo­mását, a ki tagja volt a katonai bíróságnak, a mely Dreyfust elitélte. Freystädter azért akart vallomást tenni, hogy a maga részéről esetleg hozzájáruljon az igazság kidet itéséhez. Azt vallotta, hogy a katonai bíróság egy állítólag előkelő személyiségnek a katonai bírósággal közölt véleménye alapján Ítélte el Dreyfust. Ez az elő­kelő személyiség azt állította, hogy bizonyítéka van Dreyfus bűnösségéről. Henry e tárgyalás alatt Dreyfusra mutatott és igy szólt: — Voilá le traitre. (íme az áruló!) Freystädter továbbá azt vallotta, hogy még az Írás­szakértők és különösen Bertillon véleményét fogadta el döntő bizonyítéknak a katonai bíróság. Az elnök: Igaz az, hogy Dreyfus szenvedelmesen követelte, hogy szembesítsék azzal a bizonyos előkelő személyiséggel ? És hogy Henry, a mikor Dsmange, Dreyfus védője, a teljes igazság elmondását követelte, azt felelte, hogy a katonatiszt ismerhet olyan titkokat, a melyeket még sipkájára sem biz ? Freystädter: Az igaz. Freystädter továbbá azt mondotta, hogy a katonai biróság csak a bordereauval foglalkozott. EGYHÁZ. Az nj stimeghl plébános. Báró Hornig Károly veszprémi püspök, a sümeghi plébániára, mely az eddigi agg lelkész nyugalomba vonulása következtében ürese­dett meg, Fémebh Jánost, a veszprémi Szent Anna- szemináriám helyettes igazgatóját nevezte ki. Németh már e napokban foglalja el uj állását. Fogadására Sümeghen nagy készülődések történnek. ÜVj 1 HjÍJEKIJIíS, KKlJ-IJ, AUUU^ZTUb 1. Goldis püspök beiktatása. Popea karán- sebesi püspök Aradra érkezett Metianu érsek képviseletében Goldis püspököt beiktatni. A ro­mánok ünnepiesen fogadták. A holnapi fényes ünnepre nagyon sokan érkeztek oda. Goldis püspök vasárnap érkezett Aradra. A pályaud­varon nagy óváczióval fogadták s Onku Miklós bank- igazgató üdvözölte románul. Azt mondotta a többi közt, hogy a nép reményeinek megvalósitását a népből való embertől várja. Goldis püspök válaszában megígérte, hogy szerető atyja lesz mindenkinek. Arad város üdvöz­letét Institórisz főjegyző tolmácsolta, azt a reményét fejezve ki, hogy a püspök megerősíti a magyar-román testvéri kapcsokat. Goldis a2t válaszolta, hogy az eddigi szellemben marad tovább is Arad polgára. A bevonlás- nál egy ötszáz lovasból álló festői népbandérium vezette a menetet a templomig. Két oldalt éljenző és szetreasz- kázó közönség állóit sorfalat. A templomban Bogsán esperes üdvözölte Goldish A teológusok éneke után az uj püspök hálaimát mondott. Este a püspöki aulában fáklyásmenetet rendeztek Goldis tiszteletére, a kit ekkor Trutia Péter üdvözölt. A püspök végül megáldotta a népet. Hétfőre várják a metropolitát és Popea karán- sebesi püspököt; kedden lesz az installáczió, a mikor banket, hangverseny és bál is lesz. A P©tőfi»ünn©p. A tagnap és ma lezajlott nagy nemzeti ünnep­ről tömegesen érkeznek a tudósitások. Most látni [ csak, hogy minő óriási arányokat öltött a Petőfi Jstjhleum ünnepe az egész országban. Megírtuk, fiogr^egesvártt, a költő dicső halálának szín­helyén, minő impozáns volt az ünnep s most újabb tudósításokat kaptunk annak részleteiről. Ünnepi hangulatban van még az egész nemzet. Hiszen csak most múlt c-1 a nagy nap. Még a virág sem hervadt el a nagy költő szobrán. Illatja betölti a léget, valamint Petőfi Sándor szelleme betölti sziveinket. Az ő halhatatlan lelke él és élni fog mindörökké ez édes magyar hazában. A fővárosban. A posta- és távírda altisztek és szolgák köre is megünnepelte tegnap este 6 órakor a legnagyobb ma­gyar költő emlékét a Petőfi-szobor előtt. Mintegy ötszáz diszruhás altiszt és szolga vonult fel a Petőfi szobor elé a kör zászlaja alatt a dalárdával. Miután a dalárda Burghardt karnagy vezetése alatt elénekelte a Szózatot, Fagy Lajos elnök szép beszéd kíséretében megkoszo­rúzta a szobrot. Ezután a dalárda elénekelte a Talpra magyart és Koszorú István hatásos beszédben ma­gasztalta a nagy költőt. A Himnusz hangjai zárták be a szép ünnepélyt, melyen mintegy ötezer ember volt jelen. A fővárosi munkások tegnap a Petőfi-szobor előtt lefolyt ünnepélyen kívül két szakgyülést is tartottak, melyeken a szónokok Petőfi Sándor emlékét dicsőítették. Mindkét gyűlés, az asztalosoké és a kőműveseké is igen látogatott volt. A kőműves-munkások a Mária Terézia-tér 4. számú házban gyüléseztek. A szónokok, Golub Antal és Fleischmann Andor Petőfit, mint az elnyomott mun kásnép költőjét ünnepelték, a ki életét áldozta fel a szabadságért, melyet ismét elraboltak a munkásoktól. A kik most Petőfi emlékét ünnepük, azok között csak a munkások értik meg igazán és követik is Petőfi eszméit. A szónokok több Ízben hevesen megtámadták azokat, a kik Petőfi emlékét meggyalázzák s Diener kapitány föl is akarta oszlatni a gyűlési, a mit mégis sikerült elkerülni. Az asztalos-munkások délelőtt tíz órakor gyűlést tar­tottak a vig-utcza 16. szám alatt, hogy a sztrájkról be­számoljanak és Petőfi emlékét megünnepeljék. A sztrájk ügyéről Klárik Ferencz beszélt. Petőfi Sándor emlékét Pelczéder Ágoston méltatta. Elmondotta, hogy a munkások ezrei el fognak menni Petőfi szobrához, a ki a népjogokért harczolt. Petőfi a nép gyermeke volt, éhezett és nyomorgott és harczolt a nép szabadságáért. Csak a munkásság méltó Petőfi emlékére, mert küzd a szabadságért. A nemzeti demokrata munkáspárt körhelyisé­gében s azonkívül a hozzá tartozó szakszervezetekben ünnepelte Petőfit. A pártba! Remzsö elnök mondotta az ünnepi beszédet, a beteg Szikora Zoltán pártvezér helyett pedig Löwinger G u^a mondott emlékbeszédet; több munkás Petőfi költeményeit szavalta. A gyűlés nagy lelkesedéssel elhatároz*» h°gy Petőfi, szobrára érczkoszorut fog készit1?tni> s a gyűjtést erre a czélra munkások körében megkezdi. Az időközben a pártba gyülekezett szakszerezel> tagokkal együtt mintegy 2000—2500 munkás vonul ki Pelöíi szobrához s arra hazafias, lelkes beszéd kiséielében helyezte el a nemzeti demokrata munkáspárt hatii®as nemzetiszin szalu- gos koszorúját. Ugyanez a párt egyidejűleg vidéken is, és pedig Kecskeméten, Székesfehérvárott, Győrött, Csabán, Szegeden, Kaposvárott, Diósgyőrött, Terhesvárott, Aradon, Baján, Kolozsvárott, Brassóban, Débreczenbeh Fagykörösön és Oros­házán rendezett ünnepeké» a veie közös, vagy hazafias alapon álló munkásegyesüléekkei­A segesvári Petőfi-ünneire lerándult fővárosi vendé­gek ma reggel érkeztek két külonvonaton a keleti pályaudvarra. Az első vtDat°n jöttek Zsilinszky és VörösmaHhy államtitkárt. a főrendiház, a képviselő­ház, a székes főváros és » Petőfi-társaság küldöttei. A második vonaton érkeztek az egyetemi ifjúság és a különböző társulatok és egyesületek küldöttségei. Az utasokon egy csöppet sem látszott meg a nagy utazás fáradalma, mert a magys«- államvasutak igazgatósága igen jól gondoskodott a kirándulók kényelméről. Segesvárott. A fehéregyházai csatasikon álló emlékműnél lezajlott ünnepély után, mely valóban páratlan volt a maga nemében, az ünneplő közöl'ség zöme a regényes seges­vári várba vonult, hol Petőfi érczalakja előtt rende­zett impozáns ünnepséget. Ezrével hömpölygött a várba a sokaság zászlókkal, hazafias, Petőfit dicsőítő dallokat hallatva egész utón. Közben szünet nélkül durrogtak a határban felállított ágyuk. Az óriási lárma, csatakiáltás, mozsárdörgés valóságos csatahangulatot keltett. A szo­bornál, — mely Petőfit karddal oldalán ábrázolja, a mint jobbjával a messzeségbe mutat — Bartók Lajos Jókainak «Petőfi halála* czimü rapszódiáját mondta el és letette a Petőfi-társaság koszorúját. Lelkes él­jenzés követte szavait. Utána dr. Major Ferencz és Farkas József képviselők a néppárt nevében koszoruz- ták meg a szobrot. Major a következő beszédet mondta : Hol utolszor dobbant szived, hol utolszor só­hajtott szived, hol utolszor gondolt hazádra láng- ielked, e vértől áztatott helyen, a honszerelem áld tatával teszi le az országos néppárt koszorúját emlé­kedre, nemzetem lánglelkü Tirteusza! Búcsúzóul e hon virágai közül a legszerencsésebbnek, e hon lelkes leányai közül a legboldogabbnak, Varga Rózsának, kivel utol­szor fogtál kezet, búcsúzóul azt szavaltad 50 év előtt: «.Itt essem el én ... A harcz mezején . . .» Itt a hol elestel, itt emlékedre letéve pártunk nevében, ko­szorúnkat eme beteljesült jós igéid kíséretében tesz- szük le: „Anyám! az álmok nem hazudnak, Takarjon bár a szemfödél, Dicső neve költő fiadnak, Anyám ! soká . • ■ örökkön él1“ Az «Otthon» nevében Bársony István szép beszéd kíséretében tette le koszorúját. A budapesti egyetemi ifjúság nevében dr. Venezel György, a kolozs váriak nevében Szekeres István beszélt. A lipótvárosi kaszir.'ó nevében dr. Fried Vil­mos e szavak kíséretében tette le a díszes koszorút: «Hazám halhatatlan költő je 1 Szabadságunk kivívásáért folytatott szent küzdelemben hirdetőd: «felhő alakjában lelkem átöltözik, úgy szálló k hozzátok nyugattól keletig.» Most viszonzásul a haza minden tájékáról, nyugattól keletig összejöttünk, hogy n eked, ki a magyar Géniusz megteremtője vagy, tisztelet ünk és csodálatunk adójat le- róvjuk. A budapesti lipótváirosi kaszinó emlékednek hó­dolva küldi e koszorút, a mely koszorú is jelzi, hogy az általad annyiszor megás »ekelt Haza és Szabads;ig eszméje vérünkké vált, mel y eszmékért élni, de ha kell, halni is tudunk» Zseni József az országi >s nemzeti szövetség meg­bízásából szólt még, mely i ttán Bartók Lajos záró­szava következett. Ezzel a fényesen sikerült ünnepség színhelyét a székelyeknek engedte át a közönség, kik külön is ünnepeltek. * A Segesvárit időző vendé gek nagyrésze már napokkal az ünnepély előtt leutazotlt s többen közülök, élükön Zichy Jenő és Károlyi István grófokkal, úgy báró Szenikereszthy Béia kast élyában, mint gróf Bethlen Bálint kereszdi házában ny érték igaz magyaros vendég- i ■■§1111 ii ii »»■ I j.1 J! 1 jjJB látást. A díszes társaság javarésze még mindig ott idő­zik s ma Ugrón Zoltán meghívására annak szomszédos birtokára mennek. Segesvárra a tegnap lezajlott ünnepségek alkalmából az alább következő levelek és táviratok érkeztek az ünnepély színhelyére, melyeket Bartók Lajos, a Petőfi- társaság alelnöke, a társas ebéd alatt olvasott fel. Még egyre érkeznek a megkésett üdvözlő sorok Európa minden részéből, sőt a tengeren túlról is, melyek fényes bizonyítékai ama általános tiszteletnek, hódolatnak és csodálkozásnak, melylyel az egész világon Petőfi neve iránt viseltetnek. Mns. Popovity Pánto szerb plébános a következő levelet intézte Zsilinszky Mihályhoz, mint a magyar kor­mány képviselőjéhez : «Mint szerb iró, valamint a «Szerb- Maticza» irodalmi szakaszának tagja, kinek az a szilárd meggyőződése, hogy valaki egyúttal jó hazafi és jó szerb is lehet, legkedvesebb kötelességemnek tartom, hogy a nemzet nagy géniuszának, a halhatatlan Petőfinek eleste ötvenedik évfordulója alkalmából bámulatomat és hódo­latomat az egész világtörténelemben ritkán található oly költő iránt kifejezzem, ki úgy, mint a skót bárdok és szerb guszlarok, a szabadságról oly elragadóan éne­kelni és oly hősiesen érte meghalni tudott. Egyúttal mélyen meghajlom oly nemes nemzet előtt, mely nagyjait oly magasztosan ünnepeié! Végre bátorkodom méltóságodat, mint a magas kormány képviselőjét, ki­nek ezen alkalommal is a nekem megtett jó tettért őszinte hálámat ismételni bátorkodom, legaiázatosabban felkérni, méltóztassék ezen üdvözletemet kegyes tudo­másul venni és a Petőfi-ünnep rendező-bizottságával kö­zölni. Bács-Petrovoszeiló, 1899. jul. 26-án, méltóságod­nak legalázutosabb és leghálásabb szolgája mns. Po­povity Pánto, g. k. szerb plébános.» * Bausznern Guidó, Fogaras vármegye főispánja, a következő levelet küldte Bartók Lajosnak, a Petőfi- társaság alelnökének : «Nagyságos aleluök ur 1 A segesvári Petőfi szobor két évvel ezelőtt tartott leleplező ünnepélyén legnagyobb sajnálatomra akkori gyöngélkedésem miatt személyesen nem vehettem részt, most pedig feleségemmel együtt felejthetetlen, drága jó édes anyánk iménti elszenderü- lése fo(ytan legmélyebb gyászban lévén, fájdalom, szin­tén nem jelenhetek meg a Petőfi Sándor nagy költőnk halálának 50-ik évfordulója alkalmából Segesvártt e hó 30-án tartandó emlékünnepélyen. De mint két évvel ez­előtt, úgy most is szellemileg bizonyára ott jelen leszek ugyanazon lelkesedéssel és ugyanazon érzelmekkel, melyek­nek két évvel ezelőtt kifejezést adtam a Petőfi-emlék végre­hajtó bizottságához intézett levtlemben. Ezen érzelmeimhez járul a jelen alkalommal véghetetlen örömöm a felett, hogy valahára elhárítani sikerült azon gyötrelmes félre­értéseket, melyek erdélyi szász testvéreimet passzív ma­gatartása indították, az akkori Petőfi-üunepélylyel szem­ben és hogy tehát most már semmi kétség, hogy erdélyi szász testvéreim a jelen alkalommal karöltve a Segesvártt összegyűlt többi ünneplő honfitárssal, szívvel, lélek­kel fogjak leróni a legbenső kegyelet adóját a halhatatlan magyar szabadságdalnok és költőhős Petőfi Sándor iránt. Vajha ez mielőbb odavezetne, hogy a félreértések az erdélyi szászok és a magyar­ság közt egyáltalában teljesen megszűnjenek és igy mindkettőt azon becsületes és őszinte barátság felbont­hatatlan köteléke fűzze egymáshoz, melynek előfeltételét a kölcsönös bizalom, valamint a kölcsönös érdekközös­ség világos megismerése képezik és melynek létesítését, mint országos képviselő évek hosszú sqrán át csekély erőmhöz képest előmozdítani iparkodtam. Adja az Isten, hogy úgy legyen! Fogadja nagyságos alelnök ur kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását és legszivelyesebb haza­fiul üdvözletemet, melylyel maradtam Fogaras, 1899 julius 28-an, alázatos szolgája: Bausznern Guidó, fő­ispán. Gróf Béldi Ákos levele igy hangzik: «Kedves ba­rátom 1 A Petőfi emlékünnepélyt rendező bizottság szi­ves meghívását tegnap köszönettel vettem. Igen sajnálom, hogy ezen magasztos, hazafias és szép ünnepélyen nem vehetek részt. Ments kertek ki a bizottság előtt, de leányom, ki Makóra ment férjhez és kinek férje Csanad vármegye küldöttségének egyik tagja, pár napi látoga­tásra hozzánk jön es igy átláthatod, hogy ezen pár napot szeretném vele, családom körében tölteni. Ismé­telten és bizalmasan kérlek, ments ki távolmaradá­somért. Szívesen üdvözöl őszinte híved Béldi Ákos.» Than Károly egyetemi tanár levele ez: «Kedves ba­rátom ! Itt a távoli tenger pártján értesültem azon meg­hívásról, melyet a Petófi-társasag nevében a magyar nemzeti ünnep alkalmából szives voltai hozzám intézni. A kitüntető meghívásért a tisztelt társaságnak hálás kö­szönetét mondván, kénytelen vagyok veled közölni, hogy egészségi állapotom és a nagy távolság miatt e magasz­tos ünnepen iegbensőbb sajnálatomra személyesen nem jelenhetek meg. Az imádság és az együttérzés azonban távolságot nem ismernek, ezen gondolatban és lélekben köztetek leszek halhatatlan költőnk ünneplése kor. Ez alkalomkor szivem ugyanazon melegségével ér­zek együtt veletek, a melylyel 50 évvel ezelőtt nagy dicsőüitünk közvetlen közelében hazámért küzdöttem. Azon megvőződéstől áthatva, hogy azon nép jövője, mely nagyjainak emlékét ily felemelő kegyelettel ünnepli, . t I I. csak dicsőséges és nagy lehet: fogadd stb. Ostende» 1899. julius 29-én Than Károly.» • Pildner Ferencz orsz. képviselő betegségével menü ki távolmaradását s Bartók Lajoshoz irt levelében töb­bek közt igy szól: «Igen köszönöm hozzám intézett szép leveledet. Aláírom minden szavát! Igazad van, a se­gesvári Petőfi ünnepélyen vegyenek részt, a kiket a haza és műveltség szeretete egyesit; erős a hitein és remé­nyem, hogy a magasztos ünnepélyen kigyuló hazafias lelkesedés szikrája gyújtani fog.» Majd igy végzi levelét ; «Egy ily kimagasló történelmi alak ünnepeltetésénél a vallás és faj, vagy mondjuk, nyelvkülönbség nem képez­het válaszfalat. Fogadd stb. Pildner Ferencz.» Levelet küldött még dr. A. Müller püspök is Nagy* Szebenből. A következő táviratok is érkeztek: Fápoly. Dicsőség a költőnek és vértanúnak, virág és töviskoszoru szobrára. Kossuth Feren.cz. Abos. Megtisztelő meghívásukat köszönettel fogadtam, de hivatalos körúton lévén, sajnálattal nem vehetek részt azon kegyeletes ünnepen, melyet a nemzet nagy költője halálának fél százados forduló napján a halha­tatlan emlékének szentelt. A halhatatlan költő iránti kegyelet nyilvánulásában osztozva, együttérez e pillanat­ban is a bérezés hazarésznek kies fekvésű fensikjáa egybegyült honfitársaival Hegedűs Sándor. Fiume. Fiuihe polgársága a szabadság lánglelkü hőse iránt bensőleg érzett tiszteletének kifejezéséül egy sza­laggal ellátott ezüstkoszoruval járul Petőfi Sándor di­csőítéséhez. A polgárságunk nevében bátorkodunk nagy­ságodat megkérni, szíveskedjék a jelzett s a mai vonat­tal az ottani alispáni hivatal czimére küldött koszorúnkat átvenni és azt a magyar szabadság dicső költőjének és hős katonájának szobrára letenni. Fogadja stb. Zän- gerle Gr., Struppi V., dr. Mayländer Samu bizott­sági tagok. Temesvár. Ötven éve, hogy szabadságharczunk Tyrtaeusu elesett a harcz mezején. Áz idő elmosta azóta a nemzet könyeit, a virágok, melyeken ama szerencsétlen júliusi napon honvédeink neve csillogott, elvegyültek a névtelen hősök szentelt poraival, de a halhatatlan költő legendájának láthatatlan szálai ott izzanak, ma is sugárzó forró melegséggel a késő nemzedék hálás szivében. Lé­lekben veletek ünnepel és emlékezik Temesmegye kö­zönsége, Kabdebo Gergely alispán. Vácz. Sajnálatunkat fejezzük ki, hogy lánglelkü költőnk emlékünnepén egyesületünk nem képviseltet- ■ hette magát, de a távolból a legőszintébb lelkesedéssel : üdvözli az ünnepélyt, melynek egyes mozzanatait meleg ; érdeklődéssel kiséri. Az országos nőképző egyesüket elnöksége, özv. gróf Teleki Sándorné, Budnay Jó- zsefné, Ernich Gusztávné, Csiky Kálmánná. Siófok. Hazafiui üdvözletét küldi Fenyvessy fő­ispán. Radegund. Szívvel, lélekkel részt veszünk a ma­gasztos nemzeti ünnepélyen. A Radegundban időző magyarok. Fiume. Ki akkor nemzetünk dicsőségével együtt tűnt el, de hírneve betöltötte az egész világot, annak emlé­két mi is ünnepeljük, kik a távol tengerparton segítünk előbbre vinni Magyarország államiságának fenkölt esz méjét. A fiumei tisztviselők egyesülete: Tóth elnök. JVagy-Szöllős. Mai lélekemelő emlékünnepély alkal mából együtt érezünk veletek. Ugocsa vármegye közön sége nevében Becsky alispán. Fyitra, Az ünnepelt nagysága általános ünneppé teszi a mai napot. A félszazaddal ezelőtt elesett Petőfi ■ Sándorra való kegyeletes visszaemlékezés érzetével ki t séri Nyitra vármegye közönsége az ünnepélyt és haza­fias üdvözletét küldi Nyitra vármegye törvényhatóságig bizottságának rendkívüli gyűléséből. A vármegye közön sége nevében Markhot alispán. Szászsebes. Képviselőnk választása által a Petőfi0 ünnepélyen résztvenni fájdalommal akadályozva va­gyunk. Hazafias üdvözletünket ez utón kinyilatkoztatj’oa_ Szászsebes város polgármester-helyettese. ha­Szófia. Partupons cordialement jubileum votre gÁ poéte hommage á sa memoire sacrée. Éljen szab'a'í Magyarország. Redaction Courrier des Balkans. lurócz-Szent-Márton. Halhatatlan nagy nemzet költőnk emlékének szentelt mai ünnepélyén megjelenn» akadályozva lévén, honfiúi szivem legmelegebb érzel meivel ünnepiek a távolból is az ünneplőkkel, Justh 1 György főispán. Marosvásárhely. Szembajom gátol az ünnepélyen megjelenni, de lélekben veletek ünnepelek, Mikó Árpád főispán. ’ St -Mariebad. Veletek ünnepel Molnár Viktor. Beregszász. Beregvármegye közönségével innen a'; távolban veletek érezünk. Petőfi szelleme hatotta áti minden magyar lelkét jelenben és jövőben egyaránt,- ho;y nemzetünk élete maradandó legyen. Szívből üd ­vözöl Hagara Viktor. Radegund. Testének hamvát ne keresd, elég hogy. lelke két világban él. Hosztits Lazo. Szegimalom. Nemzetünk halhatatlan költőjéneka Petőfi Sándornak emlékezete felett kegyelettel virraszt magyar evangélium szerint reformált egyházunk is. Kur{y püspök. ra

Next

/
Oldalképek
Tartalom