Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 19-es doboz

1899. julius 30.

BUDAPESTS HÍRLAP. (209. as.)

3

Az ünnepségek.

Utazás Segesvárra.

Két különvonatot indítottak ma Budapestről, a keleti-pályaudvarról Segesvárra. Az egyiket ötödfél órakor, a másikat öt óra után. Mind a két vonat ünneplőket vitt magával és zugó óljenriadozás közt hagyta el a pályaudvart, a melyet egy órahosszat színessé tett a diszmagya- ros, kardos, vállszalagos gyülekezet sürgése-for- gása. A Petőfi szobrára szánt koszorúkat, mintegy hatvan-hetven darabot az első vonattal vittek el. E két vonaton utaztak az összes küldöttségek, a melyek tagjai a kocsik minden ülőhelyét elfoglalták ; a kormány képviselőinek Vörösmarty Béla és Zsilinszky Mihály államtitkároknak és kíséretüknek külön szalónkocsi jutott. A második vonattal utazott a segesvári Petöfi-szobor alkotója, Köllő Miklós is. A vonatot Földváry Gyula vasúti fölügyelő vezeti.

Segesvárról jelentik : A városban minden irányban nagy előkészületeket tesznek a vendégek méltó fogadására. A város már is ünnepi diszt öltött. Nemzetiszinü és gyászlobogók lengenek mindenfelé. A rendezés munkájában több előkelő szász nemzetiségű is nagy buzgalommal részt vesz, sőt a vidékről a szász papoktól számos meleghangú, rokonszenves levél érkezik a rendező-bizottsághoz, melyekben jelzik, hogy részt vesznek az ünnepen. A mai vonattal már is számos vendég és küldöttség érkezett ide. A vonatoknál a rendező bizottság élén Somogyi alispánnal és Kedves István pénzügyi igazgatóval fogadták a vendégeket, a kik már ma oly nagy számban érkeztek, hogy szállást sem kaphattak mindnyájan a városban. Többen csak a környékbeli falvakban találtak szállást. Minden vonat szakadatlanul nagyszámú vendéget hoz, a küldöttségek zászlókkal érkeznek; a koszorú-küldemények százával jönnek ; eddig tizenkét kocsi koszorút vittek ki Fekéregyházára. Mindegyre érkeznek újabb és újabb koszoruktildemények, küldöttségek is hoztak koszorúkat, nevezetesen: Debrecenből, Sepsi- Szent-Györgyröl, Nagyszalontáról, Kolozsvárról, Számosujvárról és egész sereg városból. A megérkezettek közül számosán kirándultak a vidékre, többek közt Károlyi István gróf, Zichy ■Jenő gróffal. Az idő kedvező, tiszta és minden jel arra mutat, hogy a holnapi ünnepség a várakozáshoz méltó módon fog lefolyni. Zsilinszky Mihály államtitkár Sándor László főispán vendége. Az

urát; még nem volt egészen negyven éves a mikor meghalt, boldogtalan, örvényeiben megmagyarázhatatlan élet után. Lehet, hogy Petöfinó ártatlan volt mindenben, a mit terhére rónak; de a lá'tszat még a pártatlan bíró szemében is kompromittálja. Levelei, naplója, a mely még a Petőfi életében megjelent nyomtatásban, több talányt adnak, mint fölvilágositást. Egy bizonyos csupán, hogy öröklött vóralkata, szertelenségekben járó, beteg fantáziája, nyughatatlan, élvsóvár, izgalmakra mohó idegei már bölcsőjében a maga és mások boldogtalanságára predesztinálták. Házassága első hónapjaiban, a boldogságtól mámoros férj oldala mellől irja Loúkának: pusztító szellem vagyok, örökös ■ harcban a teremtéssel, hogy a mit az cpit,. én leromboljam. Az volt, pusztító szellem, boldogtalan lélek, nyomom élet. Harcban • állott maga-magával szakadatlanul és a dómon mindig legyőzte benne az asszonyt. Sorvasztó szenvedélyeknek, makacs, de állhatatlan ideg- ás indulatrohamoknak volt lelketlen játékszere. Maga mondja ezt életének e zsarnokáról, a mely megvet minden hatalmat, dacol minden erővel, letipor útjában minden gátat. Rövid, viharos, boldogtalan élete a bizonyság, hogy a mikor ezt irta, egy szem- pillantásra testi és szellemi mivoltának legbensőjét pillantotta meg. Szándékai mindig jók, becsületesek, őszinték, ha nem is mindig okosak. A veleszületett dacnak köszönhető, hogy a nagy költő életének két utolsó éve boldog mámorban ringott el, hogy a szerelem dalosa kiüríthette az üdvözítő szerelem poharát. Ez a boldogtalan asszony olyan boldoggá tette Petőfit, a mijymnnó más asszony nem tudta volna tenni. Megnyitott poézisóben egy gazdag eret; örök életű dalokat sugallt a családról, a feleség szerelméről és a szerelem gyümölcséről, a kire átállamtitkár tisztelgéseket is fog fogadni. A kolozsvári posta- és táviró igazgatóság külön tisztviselőket küldött ide a táviróforgalom lebonyolítására ; maga Vuchetich posta-táviró igazgató is ide érkezett.

Munkások Petőfi szobránál.

A napestig dolgozó munkások, a Munkás- Kaszinó tagjai, ma. mihelyt a műhelyekből és gyárakból szabadultak, szép rendes menetben fölkeresték a dunaparti Petőfi-szobrot. Több ezren voltak, zászlók alatt és hazafias dalokat énekeltek, szavaltak ; Neugebaucr László pedig a Petöfi-Társaság nevében beszédet intézett hozzájuk, elmondván, hogy egyetlen koszorú sem illeti meg annyira Petőfi emlékét, mint az, a mely a munkások kérges kezéből ered.

Hadd legyen ö — úgymond — mindörökre az önök eszményliópo. Miként ö, úgy önök is tiporják sárba a fekete zászlókat : a türelmetlenség és fajgyűlölet zászlait. Miként ő, lobogtassák önök is fennen a piros zászlókat : a testvériség, egyenlőség és szabadság zászlait ! És ha estónkint a gyárból, a műhelyből hazatérnek a családi kör csöndjébe, vegyék elő olykor-olykor a szent bibliát : Petőfi verses könyvét, hogy abból nemcsak a haza- és emberszeretet magasztos eszméit újból és újból merítsék, hanem hogy lelkűket füröszszék amaz örök szépség tengerében, mely Petőfi minden egyes verséből árad.

Wekerle Sándor levele.

Az Országos Kaszinó elnöke, Wekerle Sándor ezt a levelet intézte Bartók Lajoshoz :

Tisztelt Barátom ! Köszönöm lekötelező figyelmedet, hogy a Petőfi-Társaság nevében az Országos Kaszinót is meghívtad arra a nagy ünnepre,melj'et Segesváron rendeztek Petőfi halálának ötvenedik évfordulóján. Nem politikai jelentőségű ünnep ez; hisz az a lefolyt ötven esztendő már rég megérlelte s a közéletbe vitte az akkori események igazságát, nagy tanulságait, nem is a költő emlékének ünnepe, hisz lánglelkónek varázsereje, ói zésének egész tüze immár a közórzületben olvadt föl, annak erejeképp nyilvánul, hanem ünnepetek a hála ünnepe lesz, azért a páratlan istenadományért, hogy Petőfiben, a legmagyarabb költőben nemzeti hőst, mitikus történeti alakot adott nemzetünknek. Igaz örömmel vesz azért részt kaszinónk a szép ünnepen a helyezi el hazafias hódolatának, el nem évülő kegyeletének jeléül koszorúját Petőfi szobrának talapzatán.Teleky Géza gróf igazgató fog az Országos Kaszinó képviseletében a segesvári ünnepen megjelenni. Szives baráti üdvözlettel Wekerle Sándor.

A budapesti ünnepek.

Előkészületek. A rendezöbizottság Lipót-utcai irodájában ma rengeteg ember jelentkezett részvéti

ruházzuk mindenünket, hogy éljünk akkor is, a midőn már meghaltunk. De a mikor úgy üdvözített szerelmével egy férfit, mint kevés asszony; a mikor Petőfi a boldogság árjában úszott; a mikor ő volt Magyarország legregó- nyesebb és legdicsőbb asszonya: szivét naponkint véresre marták a kétség kányái. George Sandnak született és játszta az igénytelen feleséget. zvlmait kimérák látogatták; napjait víziók népesítették meg, mihelyt magára maradt, védtelen zsákmányul annak a pusztító szellemnek, a mit kebelében viselt. Ez a dómon csak bókót- lenül, morogva csörgette láncait, a mig ólt Petőfi ; de nem került szabadjára. A hogy meteor módjára eltűnt a ■ nagy költő, megváltozott minden. Petőfi a tordai unitárius parókiában búcsúzott el örökre a feleségétől. A feleség onnan indult ura keresésére, a mikor holt hire támadt, a mikor a háborús idők megengedték a keresést. Csak hetekkel történt ez Petőfi halála után. Egy fiatal iró kisérte ezen az utón, a mi a fölvont szemöldü, váltig zsákmányra leső nagy Galeotto-nak elég alkalom volt a mélységes, hangos megbotránkozásra. Nyilván alaptalan volt a rágalom, alávaló gyanúsítás asugdosás; de Petöfinó mindenben kezére járt a zöld- szemű szörnynek, a féltékenységnek, hogy az alaptalan gyanúsítás alaposnak lássék. Petőfi özvegye a nemzetnek volt özvegye; minden szem rajta függött, hogy viseli gyászát. A hasztalan keresés után Petőfiné megtelepedett félévre Kolozsvárit, egy tisztes honorácior- családnál kis fiával; mert nem akart a költő árvájával apjához menni, a ki őket üres marokkal, áldás nélkül bocsátotta az élet útjára. De hát akár a sajgó fájdalom, akár a vér ingere olyan dolgokba sodorta a huszonegyéves asszonyt, a mit a ny* ars polgár észjár ás excessusoknak nevez. Petőfi özvegyének ablaiegy®rt- Az egyesületek küldöttei szinte megostromolták a jegykiadó irodát. Legtöbb egyesület zászlók alatt vonul ki. Hétezernél több jegyet osztottak ki ma délig. A rendre a főváros fiatal tisztviselőiből és az egyetem polgáraiból alakult bizottság fog ügyelni. A rendezőség tagjai holnap, vasárnap reggel 9 órakor gyülekeznek az uj városházán, a hol megkapják rendezői jelvényeiket. A központi bizottság ma tette közzé plakátokon a a főváros polgárságához intézett kiáltványát. Ma délután már föllobogózták a Petöii-tér környékét és az újvárosházától a Petőfi-térre vezető útvonalat.

Ma reggel kezdték meg a Petöfi-tér, de különösen a szobor körül levő hely diszitését. Magas árbocon köröskörül zászlót lobogtat a srzél és zöld lombfüzér húzódik végig az árbocok között. Fölállították már a szónoki emelvényt is, a mely nemzetiszinü lepellel van bevonva.

A vallás- és közoktatásügyi miniszter megnevezte képviselőit a budapesti Petőfi-ünnepre Finúczy Ernő miniszteri osztálytanácsos és Makog Béla titkár személyében. Wlassics Gyula miniszter pompás koszorút is küld a szoborra.

A tudós Akadémia képviseletével Szily Kálmán, Káhosi Jenő és Bayer József tagokat bízta meg.

Az egyetemi ifjúság holnap reggel kilencedfél órakor gyülekezik a középponti egyetemen, a hol a részvételi jegyeket kiosztják.

A protestáns iparosképző egyesület Utassy József szenior vezetése alatt testületileg vesz részt az ünnepen.

Petőfi szülei: Petőfi Sándor szüleinek a Kerepesi-uti temetőben levő sírját immár emléktábla jelöli. Kovács Zsigmond állította fül. A fölirata ez: Petőfi Sándor szülői.

Az országos polgári iskolai egyesület küldöttséget meneszt a fővárosi ünnepekre. A küldöttséget Vankó György és Képessy Imre vezetik.

A magyar földrajzi társaságot Berece Antal, a Pázmány-Egyesületet pedig Auer István, Pdrasevich Géza és Székely Nándor képviselik. A IV. kér. választmány testületileg jelenik meg a budapesti ünnepeken.

Koszorúk. A katolikus legényegyestilet koszorút helyez Petőfi szobrára és holnap este saját helyiségében külön Petöfi-ünnepet rendez. A magyar kereskedelmi csarnok is koszorút küld a szoborra, nemkülönben a bőrmunkások egyesülete is. E legutóbbi tiszta bőrből van az utolsó levélerecskéig.

Mentők. Az önkéntes mont'öógyosület holnap délelőtt a régi városháza és a göfiög templom előtt mozgó őrséget állít, délután pedig: kettős őrséget a görög templomnál.

A körképnél. Három hely vain a fővárosban, hová Petőfi emlékét ünnepelni zarándokol el a közönség: Petőfi szobra, szüleinek sirja és e Petöli-körkép, a Petöfi-szobor után Petőfinek a fő városban legnagyobbszerü emléke, S a körkép társaság lemond e napon minden üzleti célró Peíöfi-érmeket egyúttal belépő-jegyeknek ismeri <

kain a késő éji órákban poharak csengése i dalolás szűrődött ki a téli éjszakába.

Petöfinó megtiproít hírnévvel hagyta Kolozsvárt, hogy fiát elhelyezze apjánál s ma Pestre költözzék. Elhatározása fatális ve romlásba vezette. Fővárosunk, bár nagy szomorú volt közvetetlenül a nagy tome után, de azért egy kis érdeklődés jutott Petőfi özvegyének. Az özvegy azonban töb és szokatlanabb módon forgott a nyilvános előtt, semmint a Petőfi-kultusz hívei szüksé; nek látták. Fejébe vette, hogy Törökország Bem környezetében fogja keresni eltűnt urá útlevélért folyamodott Haynauhoz. A bre: hiéna elutasította. Ekkor azt tanácsolták, h Liechtenstein Ferenc hercegnek, Haynau seg tisztjének, szerezze meg a pártfogását, özvegy meglátogatta a herceget, a her visszaadta a látogatást, az útlevél és az elu zás késett; de a kölcsönös találkák mindt naposak voltak. Magyar embernek ném k magyarázni, hogy mit jelentett 1850-ben mindennapos érintkezés Petőfi özvegye és e| nagyrangu osztrák tiszt között?! A fán azt hiresztelte, hogy a herceg Becsbe vis Petőfi özvegyét, földi életében oltári szén ségét a legnagyobb költőnknek. Petőfin megcáfolta a kósza híreket, de végzetes mó dón. Tíz nappal előbb, semmint egyet fordul volna az esztendő Petőfi halála óta, titkot férjhez ment Horváth árpádhoz, a kit majdnem ő kórt meg. „Az özvegyi íátyolt“, a melyről férje, a ki „ott esett.el a harc mezején“, ott hagyta, hogy fejfájára akassza sötét lobogóul, a köztudat ítélete szerint a sárba tiporta. Nem volt ok, amieztalópóstmegmagyarázta és kimenthette volna. A feleségek felesége időnek előtte, méltatlan módon felejtette el a sirban is szerető hívót; váratlanul mohón adta oda özvegyi fátylát a sirban porlónak, hogy vele bekötözze