Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 19-es doboz
4 BUDAPESTI HÍRLAP. (209. sx.) 1899. julius 30. és az érmek árának egy részét a Petőfi-ház javára ajánlotta föl. Munkásgyülések. Holnap több munkásgyülés lesz, a melyet Petőfi emlékezetének szentelnek. A kőmivesek délelőtt tiz órakor gyűlést tartanak a Mária Terézia-tér 4. száma alatt, az asztalosmunka •. sok pedig ugyancsak akkor a Yig-utca 16. száma alatt levő vendéglőben. Mind a két gyűlésen több szónok fogja dicsőíteni Petőfi Sándort. Hangverseny a Petőfi-ház javára. A budapesti polgári dalkör augusztus 13-án több fővárosi művész közreműködésével Hacld N. Lajos tanár vezetése alatt hangversenyt rendez, melynek tiszta jövedelmét a Budapesten fölállítandó Petőfi-ház javára fordítják. A budapesti izraelita hitközség dohány-utcai zsinagógájában a mai isteni tiszteleten Veiszburg dr. rabbi Petőfiről beszédet mondott. Ennek befejezte után a költő lelkiüdvéért imádkozott. A Palenösdr-féle gépszijgyár munkásai mintegy 60-an Deák Péter munkafelügyelö vezetésével holnap délelőtt 11 órakor nemzeti lobogó alatt kivonulnak a Petöfi-szoborkoz s azt megkoszorúzzák. A koszorút a munkások maguk készítették bőrből után- zott babérlevelekből. A rajta levő művészi csokor és szalag szintén bőrből való. Ös-Budavára is gondolt a holnapi ünnepre, Rudnyánszky Gyulának Petőfi című alkalmi darabját és Jókai Mórnak Apoleozisá-1 adták elő. A segesvári ünnep. Székelyek kódolása. Kétségkívül legimponálóbb lesz a segesvári ünnepen a székelység hódolása. Négy külön vonat több mint négyezer székelyt szállít Segesvárra. Székely-Kereszturról Ugrón Gábor vezetése alatt több száz kocsi székely érkezik Petőfi előtt való kódolásra. Ezt az impozáns kocsi-hadat bandérium kiséri elsősorban a fejér- egyházi Petőfi-sirhoz. A székelyek nagy tömegüknél fogva a Petöfi-szobránál rendezendő ünnepen nem vehetnek részt. Fejéregyházánál zárt sorokban vonulnak az állami iskola udvarára, a hol Bartha Miklós, Szász 'Gérő, Endrődi Sándor, Sándor Domokos. Rátzkövy Sámuel beszélnek és szavalnak. Alkalmasint beszól az ő székely atyafiaihoz Ugrón Gábor is. Honvéd bajtársak. Az országos honvéd-egyesületek központi választmánya részéről jelen lesznek a fővárosból: Illyés Bálint orsz. képviselő, a küldöttség vezetője, Tóth N. János, Feleld Miklós, Urhegyi Gyula, Gömöry Károly, Borszéki Soma, Blasliovich Lajos, Szolich.A Feréne, az erdélyiek közül pedig Pünkösdy Gergelf^-Tuzson János, Vájná Tamás,' Horváth Ignáfta^jejEíterfr Mihály. Ez utóbbiak Segesvárott osép^kpzhak a budapesti baj társakhoz. A budapesti egyetem képviseletében Herceegli Mihály prorektor utazik Segesvára az egyletem koszorújával.! Az országos polgári iskolai egyesület küldöttsé- ;ót Gijöngyössy István, az erdélyvidéki egyesület zive sebeit. Ki hitte el, hogy a széptevók Rakodásától nem volt hová menekülni egy ju szerelmén kivül; hogy oltalomért le kellett ondani a legdicsőbb névről ? A Hamlet yjának fátumát látták Petőfi özvegyének ratározásában; a mohó, hebehurgya vért, mely nem bírja elnyüni a cipőt, a melyben ít sírjába kisérte, annyira siet az uj férj •jaiba. Ki tudta volna elhitetni, hogy a hamis bálványt dicsőítenek azok a ragyogó tömények, a melyekben az izzó szenvedelem írtalan gyöngédséggel ölelkezik? Ki tudta iá elhitetni, hogy a legdicsőbb leány, a mádottabb asszony olyan volt, a minőnek a a duzzadó szív, a csapongó fantázia; likőr a diva önként hagyta el trónját és zelfogható módon dokumentálta gyarló zonyvoltát. A nagy mindenki soha sem tudta meg- csátani Szendrey Júliának, hogy nevet cselt, hogy eldobta magától királyi örökségét, .zonyára igazságtalan volt, hogy földi asz- .onytól kívánt ilyen égi áldozatot; de Szendrey alia rászolgált a könyörtelenségre. Vahot ándornó egy képet hagyott ránk a feleségek deségé-nek ujouan vert fészkéről, a kép nem- sak bizarr, de kegyeletien látvány is. „Kényel- nes kereveten pihent Petőfi Sándor álmainak iépe, úgy elmélyedve Sand egyik regénye olvasásába, hogy pillanatokig észre sem vette jelenlétemet. Ultözete fekete selyem szoknyához térdigérő sajátságos szabású kaftán volt, tarkavirágu fulárdból, nyitott bő újakkal, pongyola derékkal. Fején, rövidre vágott körhajához kis piros szerb sipkát viselt, hosszú, sötétkék bojttal. Szájában cigaretta fiistölgött, kedves gyöngyvirágillattal töltve be a szobát. De nem az ő excentrikus lénye döbbentett meg úgy, hogy mindenem reszketett, hisz tudtam, hogy szereti a föltünőt, azt, a mi nem elnöke vezeti a küldöttséget, koszorút helyez a szoborra. Az Országos Izraelita Tanító-Egyesület a budapesti ünnepségen a választmány küldöttsége által fog résztvenui. Az asztaltársaságok központját Klein Pál képviseli és koszorút visz a segesvári szoborra. Az országos izraelita tanító egyesületet Csukási Fülöp alelnök képviseli s koszorút helyez a szabadság halhatatlan lantosának szobrára. Budapest székes főváros képviseletében Lung György tanácsos, Szadhr Károly, Mencsik Kálmán és Huszár Kálmán utaztak Segesvárra. A Pázmány-Egyesület küldöttségét Kiss János dr. vezeti. Az egyesület koszorúján ez a felirat aránylik: A szabad magyar haza lánglelkü költőjének. Nagyszebeniből táviratozzék, hogy Szebenmegye a segesvári Petöfi-ünnepreküldöttséget küld, amely a< Petöfi-emlékre koszorút tesz. A .budapesti ügyvédi kamara is babérkoszorút küldött a segesvári Petőfi emlékre. Félegyháza városa a segesvári ünnepre Szabó László b. polgármestert és Csák Kálmán főjegyzőt küldi , ki és a segesvári emlékszoborra koszorút küld. A debreceni főiskola tanári karát Ozory István vdí1- Igazgató, annak ifjúságát pedig Baross Lajos és j jtuii Béla joghallgatók fogják képviselni. Az intézet koszorút is küld. Az országos erelclyemuzeum kezdésére a segesvári ünnepre kirándulók a Petőfi-házra 435 koronát gyűjtöttek. „Petőfi halála.1,1 A segesvári ünnepen holnap Bartók Lajos felolvassa Jókainak a következő,. fonográfba mondott beszédét: Mintha most is előttem látnám azt a délceg alakot, azzal a lángoló, sugárzó arccal, a dacos fejjel. Mintha most is hallanám a hangját, azt a szívből jövő, sírig ható hangot, a mely hü kifejezője volt lelke indulatainak. Minden igaz volt nála! szerelem, barátság, gyűlölet, harag, rajongás a hazáért és 'a szabadságért. Semmi sem volt hamis, semmi sem mérsékelt. A ki igy tudott szeretői, igy tudott gyűlölni, annak nem lehetett a földön megmaradni többé, a mint nem volt szabad többé szeretni és gyűlölni......... Olyan ifjú volt és mégis be volt fejezve az élete. Mint egész ember balt meg. Mi, többiek, tudhattunk még kettévágva, felnégyelve, darabokra tépve is élni, de Petőfi számára nem volt való az az élet, az a küzdés, hol a láncra vert kéz börtön falára karcolja keserű gondolatait. Neki meg kellett halni. Dicsőséget annyit szerzett rövid üstökös utjáhasonló a máséhoz, hanem a kép, a k erevet fölött, a mely Petőfit ábrázolta olajfestményben, oly természetkiven nemcsak vonásait és tartását, de szellemét is, hogy szinte élőnek láttam.“ Kinek nem jut itt eszébe a két kép, mit Hamlet anyjának rajzol, Hyperion mellett Szatir. Szegény Szendrey Julia eredményesen akarta, hogy ne hasonlítson senkihez. Második házasságában egy darabig játszta az anyát a második férjtől született három gyermek körül, de belefáradt ebbe is, mint mindenbe. Életének utolsó esztendejében különélt családjától, betegen, megh'asonlottan. Irt vagy húsz darab költeményt, köztük néhány igen szépet, szebbet bombasztikus naplójánál, a mi valamikor liagyon tetszett, de nem támasztott velük tar- tpsabb. visszhangot. Poózisának hitelét élete tíiegrontotta. A mikor meghalt, családján kivül áfe ísajnálta valaki s az is bizonysára mérsékelten, annyira nleg tudta rontani a mások életét. Nem egészen két évre utána ment a fia is. Petőfi Zdjtán rövid, huszonegy évre terjedő életét el lejret mondani két szóban. Megölte az árvaság és a nagy örökség. Gyermekiéivel hagyta el anyját és mostohaapját nem tudni miért, hogy apja; példájára odadobja magát az életnek. Volt, vándorszínész és sütkörészett atyja dicsőségének verőfényóben. A jó vidék hol nyakig etette' és itatta Petőfi árváját, hol hagyta koplalni. Petőfi Zoltán nem volt abból a szívós agyagból gyúrva, a miből Petőfi Sándor. A rendetlen élet és a nyomor néhány óv alatt elapasztotta benne az élet folyamát. Meghalt idegenek között, talán száz lépésnyire a nagyapai háztól.. Eltemették szegényesen, csöndes részvéttel. És benne és vele kiszáradt örökre ama csodás ere az életnek, a melyből támadt Petőfi Sándor, a legnagyobb, a társtalanul álló magyar lírikus. * ,/ ban, hogy nevét otthagyta az égen fényszikrákbaa megörökítve, a melyek soha le nem hullanak. Nem is balt meg! Hányszor föltámadott! Ott él minden magyar szivében, házában. Mentői tovább távozik az időben, annál nagyobbra nő az alakja. Félszázad múlt el azóta. Más embert eltemet az idő, Petőfit magasra emelte. Mig magyar él, haza áll, éljen Petőfi dicső emlékezete! Ragyogja be a hazát és világot! A vidéken. Kagykorös: Az itteni ünnepen a város képviselője mond ünnepi beszédet, Inczédy László és Erdős René pedig költeményeiket szavaljak el. A segesvári ünnepre két embert küldött a város. Varannó : Julius 30-án a kisdedóvó termében tartjuk ünnepünket, a melyet a varannói és a varannó-csemeznyei középiskolai ifjúság rendez. A műsor gazdag. Az ünnepi beszédet Kerekes Pál dr. mondja. Hag-y-Bánya: Petőfi e szeretett városának társadalma bárom ünnepet rendez. Egyet Kottán julius 30-áu. Közreműködnek : Osváth Lajos, Pap Zsigmond, Merlá/c Lajos, Nagy Gábor és Gergely György. Megkoszorúzzák a Petöfi-somfát és Teleki Sándor gróf sírját. A másik ünnep Nagy-Bányán lesz ugyanaznap délutánján. Közreműködnek: Teleki Géza gróf, Mátyásy L., Révész János, Gellert Endre, Fass J. és a dalkör. A keresztbegyet estére kivi- ágitják. A harmadik ünnepet julius 31-én a Petőfi- tanyán rendezik. Közreműködnek : Bálint Imre, Lukácsy György, lilorvay Győző és a dalkör. Körmöcbánya: A Magyar-Egycsüht együtt rendez ünnepet a Széchenyi-Egyesületlel, 30-án. Közreműködnek Jankovszky Demeter, Tölösy Béla, Varga Janka, Maurer Mihály és a dalkör. A várost a segesvári ünnepen Vizy Ferenc főreáliskolai tanár képviseli. Tusnád : A tusnádj fürdőben üdülő közönség Í3 áldozott Petőfi emlékének. Julius 27-én sikerűit hangversenyt tartott, melyen közreműködtek : Kelemenné úrnő, Lám Anna, Elekes Panna és Lenke, Varró Berta kisasszonyok, Bardócz dr. zongora- és énekszámokkal, valamint szavalattal. — Az est jövedelméből — több mint lOOfrt—díszes koszorút küldtek a segesvári Petöfi-ünnepre, a megmaradó összeget pedig a Petöfi-háznak juttatják. A hangversenyen megjelentek a román vendégek is. Pozsony : A pozsonyi jogakadémia igazgatósága — minthogy az intézet, a nagy szünidőre való tekintettel, a segesvári Petöfi-ünnepen magát kellően nem képviseltetheti, — ciprus és babérkoszorút küldött Segesvárra és annak elhelyezésére az „Országos Nemzeti Szövetség“ elnökségét kérte föl. A koszorút nemzetiszinü széles szalag díszíti ily fölirással: Petőfi szellemének — A pozsonyi jog- akadémia. Kaposvár: A kaposvári kis- és középkereskedők egyesülete vasárnap a saját helyiségében rendezi ünnepét, a melyen Kertessy Aladár, Oszmán Aurél, Kovács Sándor és az énekkar működnek közre. Aszód: Petőfi diáksága helyén, Aszódon,' a Petőfi-szoborbizoltság rendez ünnepet. Bencsik József, Ilauriczy Béla Miklós, Forschncr Sándor, Uralni Géza, Krcnkó István és Kovácsy Aurél működnek közre beszéddel és szavalattal. Este műkedvelői előadás lesz. Sopron: A nemrég megalakult Petöfi-kör rendezi 30-án az ünnepünket. Vecsey Lajos, Rajcs Ernő és Vojtkó Pál mondanak beszédet és szavalnak. A soproni „Irodalmi kör“ ünnepélyét csak szeptemberben tartja meg. A program kiemelkedő pontja a Petőfi-cmléktábla leleplezése, mely az u, n. Neugebäudera fog illesztetni, mely előtt Petőfi annak idején, mint 48. ezredbeli baka Sopronban állt silbakot. A segesvári ünnepen dr Poszvék Lajos, a kör alelnöke fogja az irodalmi kört képviselni s koszorúját a szoborra helyezni. BSezőberényben országos jellegű ünnep lesz. Békésvármegye közművelődési egyesülete leleplezi az emléktáblát azon a házon, a hol Petőfi egyik utolsó versét irta. A megye minden községe depu- tációt küld, a Petőfi- és a Kisfaludy-társaság is képviselteti magát. Emlékbeszédet Jeszenszky Károly lelkész mond. Az emléktábla leleplezéséhez Szabolcsba Mihály költeményt szaval. Lapok. Az Uj Idők Petőfi-száma. Pompázó számot adott ki Petőfi ünneplésére az Uj Idők cimü szép- irodalmi heti folyóirat. Bródy Sándor strófái után Sebők Zsigmond (Keve) mondja el Petőfi történetét. Költőről, a „boldogság szigetéről“ Pósa Lajos irt költöniónyt. Ijyka Károly bemutatja Petőfit, mint a magyarság vezérét. Utána a költőhöz közelálló személyiségekről szóló cikkek következnek. Egy tanulmány a költő apósáról, Szendrey Ignácról szól. Egy másikban Petöfiné-Szendrey Julia életét és jellemét világitja meg Herczeg Ferenc ; ehhez csatlakozik nehány szemelvény Julia naplójából. Petőfi barátait sorba bemutatja Tábori Róbert, a gyermek Petőfiről Kemechey Jenő ir. Az Utolsó uí*
