Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 19-es doboz

10

BUDAPESTI HÍRLAP (161. a.)

1909. Julius 9.

Siebenbürgen cimü müvét, a mely Bem erdélyi hadjáratának leghitelesebb leirása.) Április 3-án a főhadiszállás már Szászsebesen volt s ott maradt április 12-éig vagy, a mi valószínűbb, 13-áig. Bem április 3-én itt kelt napiparancsában tudatta, hogy Petőfi Sándor százados ur magát nála jelentvén s mellette szolgálatot tenni ajánlván, őt ezen hivatalában, liiint segédtisztet megtartotta.“ (Lásd Bem napi- paranes-kön3Tét Nagy Sándor „Háromszék függetlenségi harca 1848—-49-ben“ cimü müvének függelékében).

Kétségtelen, hogy Petőfi 1SJ/9 április 1-én érkezett Stabenbe; a hol egy napot {inthetett mindössze. Ez idő alatt is kevés szabad perce lehetett. S ebből magyarázható, a min Szilágyi csodálkozik, hogy Szebenböl keltezett költeménye Petőfinek nem maradt fönn.

Szászsebesen kilenc-tiz napig tartózkodott s erről a helyről van is egy költeménye: Ki gondolná, ki mondaná... Hogy német verseket is irt volna Szászsebesen gazdája hozzátartozóinak imákönyveibe (?!), legkevósbbé sem valószínű. Tudomásom van Bzonban Petőfinek egy német nyelvű proklamációjá- ról, melyet — bizonyosan Bem felszólítására -— a szászokhoz intézett s hihetőleg Szászsebesen irt. Ennek a proklamációnak, mely történeti szempontból is nagyon érdekes lőhet, kéziratát egy római magángyűjteményben őrzik. Nyomtatott példánya egyikmásik szászokiakta városban ma is meglesz még, s ha fölkutatnák, a Petőfi-ereklyék egy ritka becsű emlékkel szaporodnának.

Szebenben sem előbb, sem utóbb nem fvrdult meg Petőfi. A város március 11-én történt meg- ost-romlásában nemi vett részt. A Styka-Vágó-Spúnyi- féle körképen ugyan ő is látható, a mint fehér lováu ülve és structollas kalapját lengetve köszönti a közeledő huszárcsapatot, de ez nem egyéb szép anakronizmusnál.

Szilágyi közleményéből azt látom, mintha a szebeniek restelkednének, hogy az egész magyar hazában talán az ö városuk az egyetlen hely, a hol semmi emlékjel nem hirdeti Petőfi ottjártát. Nincs okuk restelkedni. Mert a legmagyarabb helyek, mint Kecskemét, Szabadszállás, Dunavecse, sőt, maga a főváros, a hol pedig legtovább időzött, s legtöbb költeményét irta Petőfi, máig sem jelölték meg emléktáblával a költő egykori lakóhelyeit. Reméljük, hogy a szebeniek példája buzditólag fog hatni rájuk s mulasztásukat mihamarább pótolni fogják.

Karót! Lajos.

* (Budai Színkör.) Holnap, pénteken mutatják be a Budai Színkörben Dunay László és Orbán Dezső A kis boszorkány cimü látványos operettjét. Zittát, a kis boszorkányt Fóthi Frida, a kis királyt Albert Erzsi, a többi főszerepet pedig Déry Rózsi, Mihályfy Julia, Tábori, Bálint, Latabár, Virágh, Kiss, Győri és Kövesei játsza. Az újdonsághoz Kre- osányi igazgató fényes, uj jelmezeket és díszleteket készíttetett. A holnapi bemutatásra a jegyek nagy része elővételben kelt el.

* (A kánnelhegyi skapuláré.) Fülöp Cirill karmelita áldozópap és győri házfőnök A kérm-elhegyi szent Szűz skapuláréjánalc eredete és Szent Simon élete címmel égy kis könyvben összegyűjtötte az adatokat a szent skapulárénak, a rend jelvényének eredetéről és történetéről, azonkívül kimerítő leírásit adja Szent Simon életének. A Kármel begyét tárgyaló érdekes fejezetet egy csomó fénykép illusztrálja. A könyvet, melynek ára két korona, a Pázmaneum- nyomda adta ki (Budapest, VIII., Köztemetö-ut 8.).

* (A középiskolai matematikai tanitás reformja.) Általános az a panasz, hogy a középiskola mai matematikai tanítása nem oldja meg kielégítő módon föladatát és a kiváló tanárok már régen érzik a reform szükségét. A reformtörekvések határozott alakot öltöttek abban a bizottságban, a melyet az Országos Középiskolai Tanáregyesület Beke Manó egyetemi tanár javaslatát elfogadva, a reformok kérdésének tanulmányozására választott. E bizottság most egy 230 lapra terjedő könyvben számol be munkálkodásáról. (A középiskolai matematikai tanitás reformja. Szerkesztette Beke Manó és Mikola Sándor, a Franklin-Társulat bizománya, ára 5 korona.) A reformbizottság a matematikát gyakorlatiassá, a tanitás módszerét a mainál gazdaságosabbá és egységessé akarja tenni. Egyrészt a gazdasági érzéket, a térszemléletet és a térbeli felfogó képességet akarja fejleszteni, másrészt az egész matematikai tanitás középpontjává a függvényfogalmat akarja tenni és kívánja ennek megfelelően a differenciál- és integrálszámítás elemeinek bevezetését és fölhasználását. E ocljait a mostani anyagnak redukciójával és főként metodikus könnyítésekkel tartja elérhetőknek, de óraszámszaporitásnak nem látja szükségét. Kívánja,

hogy a tanításból ki kell zárni mindent, a mi csak a formális képzés jelszava alapján, vagy pusztán régi tradícióból tartható fönn. Egyes tárgyak ne.for- duljanak elő kétszer, sőt háromszor, a rokontárgyakat egységes szempontból együtt kell tanítani, a számtantanitásnak mérési műveletekkel kell kapcsolatosnak lennie. A bizottságnak sokkal nagyobb cél lebegett szeme előtt, mint az, hogy a hivatalos köröket egy uj tanítási terv számára megnyerje. A közvéleményt és főképp a matematika tanításával foglalkozókat akarja meggyőzni a reform szükséges, sőt elkerülhetetlen voltáról. Tagjai részletesen kidolgozták az említett könyvben a matematika különböző ágainak tanításában megvalósitandó reformokat és az egyik cikk a külföldi hasonló célú reformtörekvésekről számol be. Mert ugyanazok a szükségletek je: lentkeznek jóformán mindenütt. Németországban- a nagy matematikus, Klein Félix áll a reformmozgalom élén. Franciaországban az 1902-iki hivatalos tanítási terv már életbe léptette a reformokat és az uj irány szellemében való tanítást azóta kitűnő könyvek is támogatják. A magyar réformbizottság munkássága is, reméljük, élénk visszhangra talál a középiskolai tanárság körében. Akkor bizonyára lesz sikere, mert minden pedagógiai reform sikere elsősorban a tanárok buzgó munkásságán múlik.

* (Képzőművészet.) Tornai Gyula, az ismert orientalista festő októberben gyűjteményes kiállítást rendez a Műcsarnokban. Legutóbbi keleti útját Afrikában kezdte, onnan Japánországba utazott, a hol több száz képet és vázlatot festett. A többi közt a japán kormány megrendelésére a tokiói múzeum részére elkészítette Okuma miniszterelnök arcképet. Képeinek nagyrésze érdekes és jellemző japánországi tájkép és zsanér. A művész végül, hosszabb időt töltött Indiában és onnan is igen sok érdekes munkát hozott haza. Kollekcióját először Londonban állította ki, hol az angol királyi család is nagy elismeréssel fogadta. Majd Drezdában. Berlinben, Hamburgban, Párisban rendezett kiállítást, mindenütt figyelmet keltve. Budapesten Tornai gyűjteménye sok uj képpel és iparművészeti munkával megszerezve kerül a közönség elé. — Szombathely város közönsége a káptalan támogatásával szobrot állít első nagynevű püspökének: Szily Jánosnak, a ki á székesegyházat építtette, s a kinek életéhez igen gok áldásos jótékony és kulturális intézmény keletkezése fűződik. A szobrot a város szülötte, Tóth István szobrászművész mintázta. A leleplezés szeptember 5-ikén lesz.

TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK.

— A milliós végrendelet. A büntető törvényszék vádtanácsa ma délelőtt néhai Wohl Herman végrendelete dolgában fontos döntést hozott. Kimondotta ugyanis a vádtanács, hogy Hazura Károly osztrák szakértő véleményét, mely a bűnvádi perrendtartás összes idevonatkozó rendelkezéseinek a mellőzésével keletkezett, szemben Felletár Emil dr- országos vegyész véleményével, nyomatékos gyanuokndk el- nem ismeri, s azért Vázsonyi Vilmos dr. fölfolyamodására megsemmisítette Kiss István soros vizsgálóbírónak azt a végzését, mely bizonyos iratoknak bűnjel gyanánt való lefoglalását rendelte el. A vádtanács azonkívül a följelentök összes fölfolyamodá- sejt és panaszait elutasította. A végzés így szól:

A vádtanács Kiss István dr. soros vizsgálóbírónak végzését a Bpr. 379. szakasza 4. bekezdése értelmében megváltoztatja és a királyi ügyészséget a le* foglalás elrendelése iránt 1909. junius 26-án előterjesztett indítványával elutasítja. Elutasítja a Bpr. most fölhívott szakasza értelmében a királyi ügyészségnek 37.105. sz. a. és Fráter Samu dr. sértettnek a vizsgálóbíró végzése ellen beadott föl folyamodásait és elutasítja a Bpr. 114. szakasza értelmében Lengyel Zoltán dr. és Gál Jenő dr. ügyvédeknek a vizsgálóbíró ellen tett panaszait.

Okok: A vádtanács Hazura Kirolynak a Bpr. által a szakvéleményekre vonatkozóan előirt összes rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyása mellett adott szakvéleményét, szemben a vizsgálóbíró és a budapesti kir. Ítélőtábla által az eljárás megszüntetése tárgyában hozott végzéseiben, valamint a királyi ügyész által az ujrafölvéte! kérdésében adott indítványában, különösen pedig a Felletár Emil dr. országos bírósági vegyész által 1905. március 23-án adott szakértői véleményben fölhozott körülményekkel a nyomatékos gyanú igazolására el nem fogadhatja. Minthogy pedig a Bpr. 169. szakasza első pontjának egybevetése mellett lefoglalás csak ekkor rendelhető el, ha valakit bűntett vagy vétség nyomatékos gyanúja terhel, ez a gyanú pedig ez idő szerint fönfo- rogni nem látszik, ennélfogva a kir. ügyészség által a lefoglalás elrendelése iránt előterjesztett indítványt, illetve a kir. ügyészségnek bejelentett fölfolyamodását ez okok alapján el kellett utasítani.

A vádtanáes Fráter Samu dr.-nak felfolyamodását azért utasította el, mert beadványából, különösen pedig e beadványnak a Bpr. 449. szakaszára való, utalásából megállapíthatónak mutatkozik, hogy csatlakozó sértett nőm a Bpr. 50. szakasza szerint megengedett bizonyító eljárásnak kiegészítését, hanem az ujrafölvételt kéri. És mert a vádtanáes, az e kérelem visszautasítására vonatkozóan fölhozott vizsgálóbírói okokat helyeseknek fogadja el, igy a végzés megváltoztatására vagy megsemmisítésére törvényes alapot nem lát fönforogni.

Lengyel Zoltán dr. és Gál Jenő dr. azt panaszolták, hogy a vizsgálóbíró helytelenül ténykedett, midőn a csatlakozási kérelmüket visszautasította. Az iratok szerint a vizsgálóbíró e kérdésben végzést hozott és igy e végzés ellen nem panasznak, hanem csak fölfolyamodásnak volna helye. A panasz további tárgya pedig az, hogy a vizsgálóbiró az általuk kihallgatni kért és döntő bizonyítékokat szolgáltató tanuknak kihallgatását megtagadta, illetőleg azonban, kijelentette, miszerint a tábla által hozandó határozatnak beérkeztéig semmiféle vizsgálati cselekményt foganatosítani nem fog, mégis a védelem tanúit állandóan kihállgatja. A vizsgálóbiró jelentésében előadja, hogy sértettnek uj bizonyítékát, melynek beszerzése kötelező lenne, nem mellőzte, hogy a védelem tanúit be nem idézte és hogy eddigelé Csak Baros Bélát hallgatta ki. és pedig ez utóbbit is csak azért, mert Kisvárdáról jött . és kihallgatását kérte.

A vádtanács a vizsgálóbiró ama jelentését az iratok alapján támogatottnak tartja, mivel a vizsgálóbiró a kihallgatással különben sem sértette meg a törvényt, a panaszt elutasította. Egyben azonban a vádtanács mégis utasítja a vizsgálóbirót, hogy célszerűségi szempontból a táblai határozat beérkeztéig a bizonyító eljárás fölvételénél csak a halaszthatatlan és sürgős bizonyítékoknak • beszerzésére szorítkozzon.

Szlávok Ferenc dr. vizsgálóbiró ma délelőtt kihallgatta Weszelovszky Mihály nyugalmazott telek- könyvvezetőt, néhai Jeszenszky Danó kir. közjegyző írnokát, Ez a tanú határozottan emlékezik a végrendelkezési aktusra. Elhozta magával főnökének, Jeszenszky István kir. közjegyzőnek utasítására a közjegyzői iroda mutató-könyvét, az ügykönyvet, továbbá a végrendeletekről vezetett följegyzési könyvet. Ebből a három közhitelességi! könyvből kitűnik, hogy a végrendelet hiteles. A végrendeletekről vezetett könyvben a Wohl Hermann-féle végrendeletnek 583 száma van. Végül magát Jeszenszky István királyi közjegyzőt hallgatta ki a vizsgálóbiró. Jeszenszky közjegyző megrongált egészségi állapota miatt külföldi fürdőn időzött, mikor távirati utón tudatták vele, hogy atyját ä Wohl Hermann-féle végrendelet miatt milyen gyanúval illetik, nyomban hazajött, mert kötelességének tartotta atyja emlékének megvédését. Jeszenszky irodájának könyveivel igazolta, hogy a. vitás végrendelet meghamisításának vádja merő képtelenség. Szlavek dr. vizsgálóbiró holnap mar fölterjeszti a kir. Ítélőtáblához I' ázsonyi Vilmos dr. fölfolyamodását az összes iratokkal együtt.

— Kinevezés. Mint a Búd. Tud. jelenti, a király lllykoviss István girálti járásbirósági albirót a homonnai járásbírósághoz járásbiróvá, Pásztor Imre temesvári járásbirósági jegyzőt a vingai járásbírósághoz. Veress Béla szabadkai törvényszéki jegyzőt a nagykikindai, Demjanovich Miklós tordai törvényszéki jegyzőt a dósi, Ondrussek János szakolcai járásbirósági jegyzőt a rózsahegyi. Búzás Iván szolnoki járásbirósági jegyzőt a gyulafehérvári törvényszékhez, Fogarasi József tordai járásbirósági jegyzőt a topánfalvi és Kalós Pál máramarosszigeti tömény- szék jegyzőt az ökörmezői járásbírósághoz albirákká kinevezte.

— A zágrábi pör. Zágrábból jelentik: Több tanút hallgattak ma ki, a kik közül különösen Trbo- jevics Dániel és Dabics Cvjetko nyilatkoztak részletesen Miladinovics dr. tevékenységéről, a kit a helyőrségi biróság elé állították. Az összes tanuk behatóan ismertetik a készülődést a lázadásra, a fegyvercsempészetet stb. Emlitésreméltó Malnvsz pozsegai tanfelügyelő vallomása, a ki az ortodox tanítók izgati tevékenységét riktió színekkel ecsetelte. Szünet után néhány jegyzőkönyvet olvastak föl, majd a tárgyalás folytatását holnapra halasztották, a mikor megkezdik Nasstics kihallgatását.

— Áthelyezés. A király. Philippy Ödön dre itélőtáblabirói cirmnel és jelleggel fölruházott egri törvényszéki bírónak a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszékhez, Gönczy Gyula dr. budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéki bírónak járásbiró} minőségben a budapesti IV. kerületi, Görömbey István nagyváradi törvényszéki bírónak járásbirói minőségben a nagyszalontai járásbírósághoz, Mayer Károly szentágotai járásbirónak törvényszéki birój minőségben a brassói és Lábos Bélának, a kassai Ítélőtáblához tan ács jegyzőül berendelt szerencsi járásbirónak törvényszéki birói minőségben • a sátoraljaújhelyi törvényszékhez saját kérelmükre való áthelyezését megengedte.

— Halálra Ítélt gyilkos. A mitroviegi törvényszék, mint Eszékről jelentik, Jasa Pál sztara- pazovai lakost, a ki husvétkor meggyilkolta feleségét, hálálta ítélte.