Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 18-as doboz
Petneházy 1001 Petőfi uralkodásának idején. A fontos borosjenöi végvárnak főkapitánya volt. Birtokába jutott Világos vára is a hozzá tartozó uradalmakkal. Bethlen többször felhasználta diplomáciai természetű ■ügyekben is; igy midőn a nikolsburgi béke értelmében 1622 jan. 15. Kassán átadták a koronát II. Ferdinánd király biztosainak, a fejedelmet Károlyi Mihály mellett P. képviselte. Megh. 1632 körül. Felesége, szatmári Király Anna éveken át I. Rákóczi Györgyimnek, Lorántffy Zsuzsannának íőudvarmesternője volt. — P. Péter és ZsigmonA a XVII. -sz. elején Szabolcs vármegyének alispánjai. -V P Miklós ugyanott tábla-, György pedig szoígabiró. A család leghíresebb tagja: P. Dávid (1. q.). Ennek fia P. Zsigmond. 1707 jan., mint 22 éves ifjú, II. Rákóczi Ferenc nemesi testőrségébe lépett. Miután vitézül részt vett azl707— 1708-iki hadjáratokban, 1709 jul. mint hadnagy átment az udvari gyalog palotás-ezredbe. A szerencsétlen romhányi ütközet után (1710 jatt. 22.) ezredével Munkács várába húzódott. Midőn a várat 1711 jun. 24. feladták a császári seregnek, ö is a legutolsók között tette le a fegyvert. Ezután n magánéletbe vonult vissza. Megh. 1722. — P. János 1709. II. Rákóczi Ferenc pártján mint hadbíró működött a Mikházy György-féle abaúji huszárezredben. — P. György 1685 körül Thökölyi Imre illyei jószágigazgatója, majd II. Rákóczi F. alatt a vajdahunyadi uradalom tiszttartója volt. P. Dávid, P. Istvánnak (valószínűleg szendröi végvári tisztnek) fia, szül. 1645 körül, meghalt 1687 elején, ügy látszik, hogy a debreceni református kollégiumban végezte tanulmányait. Csakhamar a katonai pályát választotta és huszár lett. 1678—79. már mint ezredes vitézkedik Thököly Imre kurucai között. Híressé tette nevét a felsőmagyarországi hadjáratokban. 1683 nyarán Thököly előhadainak nagy részét P.-nak, a legvitézebb kurucnak vezetésére bízta. Midőn a nagyváradi pasa elfogta Thökölyt, P. több kuruc tiszttársával a törökök élleni böszuból I. Lipót király pártjára állott. Részt vett Kassa, Szolnok, Szarvas és Aradnak a töröktől való visszafoglalásában. Ez utóbbi alkalomkor tanúsított érdemeiért I. Li- póttól 1686 jan. 14. mint királyi lovasezredes nagy katonai kitüntetésben részesült: aranyláncot és a király képével ellátott arany érmet nyert. Nagy szolgálatot tett huszárjaival Budavárának visszafoglalásában. Cserei Mihály (1. o.) históriája alapján sokáig azt is hitték, hogy a döntő rohant napján (1686 szept. 2.) 800 hajdn élén először érkezett fel a vár falára. Újabb kutatások (vi ö. Némethy Lajos, Kik voltak az elsők Buda várában ? Századok 1886 márc.) kiderítették, hogy e dicsőség a különböző oldalakról először érkezett körményesi Fiáth János és Pech- mann Márton Günter őrnagyokat, valamint Ra- mócsaházy Endre századost illeti meg, nem pedig a szintén hősiesen küzdő, de ez időben másutt elfoglalt P.-t. Csereinek azon állítása is meg van márJcáfolva, hogy P. I. Lipóttól grófi címet kapottja hogy őt irigyei megmérgezték volna. Özvegye és gyermekei Zemplén és Szabolcs vármegyében nagy jószágokat nyertek Jprályi adományban. V. ö. Thaly Kálmán, a P.-család szármázók- ríndje (Turul 1884. évf. áss. o. Petnik, kisközség Krassó-Szörény vármegye orsovai j.-ban, (i89i) 1059 oláh lakossal. Petőcz, Pozsony vármegyei régi család, melynek egyik tagja, P. Péter 1742. nemes levelet kapott Mária Teréziától. Tagjai közül említendő P. György, ki 1843. Pozsony vármegyei főjegyző, 1848. pedig másodalispán lett. Ebben az állásában tagja volt ß vármegyei honvédelmi bizottságnak is. A császáriak győzelme után Kempen táborszernagy 1849 jan. 5. az állandó bizottság tagjának marasztalta P. Györgyöt, ki fejével játszván, az elrendelt katonaállitást rosszaiéi merte. Midőn egy alkalommal, mint az élelmezési osztály elnöke Csallóközben járt, arról értesült, hogy a honvédek Nyárasd felől diadalmasan közelednek és már Légre és Elő-Patonyba (hol családja lakott) máris he vonultak. Ezt hallva P„ visszafordult Patonyba^és Kosztolányi honvéd- ezredes kérelmére hivatalos felszólítást intézett az alsó-csallóközi járás saplgabirójához, hogy a honvédek számára az újoücozást azonnal elrendelje. Csak azután ment vissza Pozsonyba, ahol az osztrákok azonnal átadták a hadbíróságnak. Mindenki sajnálta és sokan kpzbenjártak érette, de P. oly őszintén felelt a hadbiró kérdéseire, hogy nem lehetett megmenteni; Kötéllel való kivégzésre Ítélték, ezt az Ítéletet Kempen agyon- lövetésre változtatta. Az Ítéletet a várban az u. n. korona-torony alatt hajtották végre. Mint férfi halt meg. (V. ö. Budapesti Hírlap t£96 jan. 28.) Pápay István, akkoriban tiszteletbemjegyzö (1. o.) sógorát gyászolta benne. •, m. l Petőfaíva (Petőfalu, Pöttelsdorf), misközség Sopron vármegye nagymartom j.-ban,(i8»i) 647 német lakossal, nagy gőzhengermalommal ryjó vörös bért terem. Petőfi, 1. István, P. Sándor testvéröcscse, kihez «István öcsémhez» című szép költeménye szól, szül. Kis-Kőrösön 1825., megh. Csákón 1880 ápr. 20-án. Gyermekéveiben atyja mesterségére adta magát, mészáros lett; a szabadságharcban mint honvéd küzdött és kapitányságig vitte. Bátyjával anyjuk temetésén találkozott utoljára. Az osztrákok katonának sorozták be és 1850. Schleswig- Holsteinba küldték, egy év múlva szabadságolták s P. Péterváradra ment mesterségét folytatni. 1852 nyarán Pesten, hol bevásárlások végett időzött, Pataky emigrációi ügynök kézrekerített listája alapján elfogták s a theresienstadti fogházba hurcolták, hol 3 évet töltött. Kiszabadulta után egy évre Geiszt Gáspár csákói pusztájára (Békés) ment gazdatisztnek, hol haláláig buzgón és kitűnő eredménynyel működött, példás becsületességével is megnyervén a család és a környék urainak szeretetét. Üres óráiban ő is verselt rés nem egy költeménye jelent meg a Vasárnapi Újságban. A 60-as években megnősült, de e házasság nem volt boldog s 3 hétre elváltak. Szivszél- hűdé3ben halt el. Arcképe a Vasárnapi Újságban (1880, 19.). n. l. 2. P. Sándor, a legnagyobb magyar lírai költő, a magyar költészetnek a világirodalomban legismertebb képviselője, szül. Kis-Kőrösön (Pest vármegye) az 1823-ikév első napján, megh. a segesvári csatában 1849 jul. 31. Családi neve eredetileg Petrovics volt; családja Pozsony vár
