Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 17-es doboz

íj van, csend és nyugalomnak éje,

A magas menny holdas, csillagos;

Szőke gyermek, kékszemii kökényfa,

Drága gyöngyöm! mit csinálsz te most?

Engem édes álmok környékeznek,

De nem alszom, ébren álmodom,

Minden álmom egy fényes királyság,

S koronája te vagy angyalom!

Egy vasárnap délután a kertben sétálgattak, s a többi közt a hazáról is beszélgettek. 'nsszélgetés közben a leány virágot szedett a nemzeti szinü szalaggal bokrétát kötve, átadta Petőfinek. Erre vonatkozik ez a költcmnéy:

A bokrétát, melyet nekem adtál,

Háromflzinti szalaggal kőtted át.

Szereted te a hazának színeit,

Lyányka, mert szereted a hazát.

Adok én is három szint cserébe:

A zöld szinnek vedd reményimet,

A fehérnek halovány orcámat,

A pirosnak vérző szivemet!

Hirtelen elhatározással levelet irt Mednyánsz- ,kynak, a melyben megkéri leánya kezét. A büszke föl- i desur még aznap megadta a választ, hogy se színésznek, se poétának nem adja oda a leányát. Ezzel tartozik őseinek...

Petőfi háborgó szívvel távozott Gödöllőről. Sze- 1 relmébc csalódva irta a 'Megpendítem cimü költeményét, mely a legutolsó a Mednyánszky Bertára vonatkozó költemények között^ Az év végén Emich Gusztáv kiadásában külön kötetben jelent meg Szerelem gyöngyei ciincn az a harminckilenc dal, me- lyet. a költő Bertához irt. Petőfi külön diszkötésü példányt rendelt Mednyánszky Berta számára, a ki ' később azlavnícxai Sándor Lajos Lenesen vármegyei földbirtokoshoz ment nőül.

A múlt év karácsony hónapjában igy szólt egy látogatójához Pozsonyban:

— Lássa, minő öreg nagymama lett abból a leányból, a kihez egykoron Petőfi a Szerelem gyöngy ei-X irta. Ilyen az élet sora: a tavasz elszáll, s jő helyébe a tél...

Elmondta Petőfivel való ismeretségét a következőképpen :

— Akadtak, a kik azt mondták, hogy kacér játékot űztem vele. Mások ismét úgy vélekedtek, hogy az én gyöngéd érzésemet az ő heves szilajsága megsértette, s ezért kosaraztam ki, a mikor megkért.