Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 17-es doboz

Uj Petőfi-fordító. Két közlemény. Irta: Prém József. I. A Petőfi-kultusz ma is még, negyvenöt esz­tendővel a költö legendaszerü eltűnése után, folyton-lolyvást emelkedőben van. A via triump- halis, melyen a lira nagymesterének világhóditő szelleme megindult, még mindig szélesedik. Győ­zelmi oszlopok jelölik a diadal e virágos útját, mely a hallhatatlanság felé visz. S e győzelmi oszlopok mind megannyi idegen nyelvű fordítások. Ki tudná számát a nyelveknek ? Ki tudná számát a fordításoknak? Európa minden nyelve vetél­kedett egymással: vájjon melyik szólaltatja meg hivebben, szebben, igazabban a magyar költőt. De minden egyes nemzet átültetői között is mekkora a versengés, hogy egyik a másikat felül­múlja a legnagyobb magyar lírikus csodás köl­tészetének tolmácsolása által. A németek egy jeles recitátora a minap pana­szolta, hogy nem bir válogatni a német Petőfi- í ordításokban. Egyik szebb, erőteljesebb a má­siknál. És hozzá tette lelkesen, mintha kedvezni kívánt volna nekem: — Én magam negyvenhét német Petőfi-fordí­tást ismerek. S amikor elhatároztam, hogy európai körutamon és éjszakamerikai kirándulásom alkal­mára Az « őrült»-et is fölveszem a programmomba, mind e negyvenhét német átültetést végig kellett tanulmányoznom, hogy a legjobbat kiválasz3zam. A negyvenhét fordítás egyike török-kanizsai Schulpe Györgyé. Ö is átültette Az őrült-et s annak az európai és amerikai körútnak a prog­ramján éppen az ő fordítása szerepel. Valóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom