Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 16-os doboz

Egy meteorról.

(Petőfi halálának évfordulója.)

Holnap lesz ötvennyolc éve, hogy minden idők egyik legnagyobb költője, nekünk magyaroknak örök büszkeségünk, legendás módon eltűnt a segesvári csatatéren.

Petőfi a nagy magyar alföldből támadt, egy vajúdó korszak hajnalán. Hozta az idő, mint a nap a hajnalt, mint a viharos idő a villámot. Épen akkor született, mikor születnie kell, az idők teljességében. Csöndes, magánosságot kedvelő gyermek, de ha ellentállásra talál: heves, dacos és erőszakos. Az őszinteséget bölcsőjéből hozza és sírjába viszi magával. Paripája a dac; az ragad a előre és magasba, de sokszor az is veti le a porba. Mindegy! talpra ugrik és példátlan szívóssággal törtet tovább. Nemcsak szereti: éli a szabadságot. Már tanuló korában Teli Vilmos fejét rajzolgatja. Nem tűri az önkényt, összeesküszik társaival egyik szigorú tanárja ellen. Tullelkesült fiú:

mindig ég, lobog, de nála minden természetes és nem csinált. Imádja a szinmú'vészetet és a leányokat, el is szegődik bolygójuknak. Bibliája a sza- badságháboruk története.

Demokrata, mint a templomból kúfárokat kiostorozó Messiás. Arisztokrata, mint egy Caesar, aki kevés embernek nyújtja oda kezét. Apja kitagadja : dacból, tizenhatéves fővel katonának áll. Mert nála egy a gondolat a tettel. Ő a világért sem Hamlet, ő magyar Coriolanus. Tizennyolc éves korában már obsitos katona. Tizenkilenc éves korában jelenik meg első nyomatott verse. Huszonöt éves koráKaposvár, julius 30.