Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 15-ös doboz

Petőfi-estély. A nagy mártírnak, a legdicsőbb magyar bohémnek kardját helyezte le hagyományainak tiszta lelkű letéteményese az asztalra. Szávay Gyula, a Petőfi társaság tagja hozta el hozzánk Petőfi kardját és ennek a fekete, komoly acél­nak ihlete olyan megnyilatkozásokat hozott, a milyeneket a Szilágyi István Kör sikerekben gaz­dag annalesei még fel nem mutattak. Egyetlen dissons hang, a beszédnek, vagy zenének egyetlen hamis akkordja nem zavarta meg mélységesen tiszta, finom utánérzéseit a Petőfi géniuszának. Szávay Gyula „Petőfi kardja“ cimü verse csupa magyar őserő, harezos indulat, tüzes lendület, tiszta magyar páthos. Daliáknak, régi romantikus hőskorunknak színes dialektikája pompázik benne. Az „Ezüst pohár“ cimü köl­temény interieur rajzban elsőrendű, tökéletes, csupa élet és mozgás, érzésben fenkölt, nemes, mint a Szávay egész költészete. A Petőfi ház édes humorával ragadja még szivünket. — Szávay Gyula egész lelkét beleöntötfe ezekbe a versekbe. Olyan bensőséggel, hittel és ide­alizmussal tárta fel előttünk azokat a nemes gondolatokat, mik bennök foglaltatnak, hogy könny ragyogott a közönség szemében. Két Petőfi ódánk volt ezen az estén. Máramarosi költők munkája bércses hazánk dalnokait ihlette meg a legnemzetibb magyar költő életének nagy müve. Mindakettő lírikus. Tehát csupa bensőség, intimitás és dískréció a 1 történetük. Az egyik Szabó Sándor, akit a Petőfi emlékezetére alakult társaság tartott méltónak arra, hogy széles e hazában hirdesse 1 zengő ritmusokban a Petőfi művészetétől újjá teremtett magyar lírát. A másik Szamolányi, Gyula, a lágy, mélyen a szívbe hangzó meló­diáknak, a subtilis érzéseknek és elgondolá­soknak költője. Az ő alkalmi verseik igazi Petőfi magyarázatok voltak. És a Szabó Sán­doré Mokcsay Zoltán, a Szamolányi Gyu­láé pedig ifj. Héder János művészi előadásá­ban, amelyek azoknak minden szépségét ér­vényre juttatták, — őszinte mély hatást keltett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom