Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 15-ös doboz

beszéltem, mintegy 60 év felé jár, ki magát nős és gyermekesnek mondotta Magyarországról. Ezen úri ember nem volt beosztva a hadseregbe, hanem az ólombányákba mint munkás, később, mint felügyelő, mint ilyent hagytam ott.“ „Művelt emberek közöl — igy folytatja — vol­tak még : Tóth László a Kunságból, Virág Péter Kecs­kemétiül, Kis István Szolnokmegyéböl, Nagy Gábor Töiök-Szl.-Miklósról, Balog István Szegedről, Kovács László Szebenböl, Horváth Gábor Brassóból, Vizi Fe­renc Koronkáról, Tóth Sándor Déváról. A nép közöl: Kis Ferenc erdélyi mezöségi, Horváth Gábor cigánv- szenlgyőrgyi, Tóth Péter nagybányai, Pataki Sándor, Nagy Imre magyarországiak, s Tóth Sándor ugyancsak Alsó-Szovátról, ki Olaszországban maradt betegen. Ezek j közöl velem jöttek Kolozsvárig: Kovács László, Vizi i Ferenc, Barta Miklós szitás-keresztúri.“ Elbeszélő előadása szerint bányamunkában hagyta a következőket: Petőfit, Kis Istvánt, Nagy Gábort, Tóth Sándort Déváról, Kis Ferencet, Pataki Sándort és Nagy Imrét. Fegyveres szolgálatban maradlak: Tólii László, Virág Péter, Balog István, brassói IJorvát Gá­bor és Tóth Péter. Azonban állítása szerint ezek is elboesáüalnak, mert ki volt adva a rendelet, hogy a kik fegyver alatt voltak, a fegyvert adják be, Ük 285-en indultak el, kik közül betegség és más okból 100-an Olaszországban maradtak; a töb­biek Becsig jöttek s onnan oszoltak szét. Mindnyájan orosz útlevéllel voltak ellátva. Mo- nosscs D. a kihallgatásnál a magáét felmutatni nem tudta, mivel hazaérkeztekor Mócsra ment, a rendőr­ségnél magát s ugyanott Nagy Ferenc nevű emberrel, kérvényt Íratván valami szolgálat nyerhetése iránt a belügyminisztériumhoz, útlevelét a kérelemhez mel­lékelve. A postai utón elküldött folyamodványról ve- vénye van. Nyelvismereteire nézve Monosses beszél ihagyarul és oroszul ; az oláh nyelvet tudta, de elfelejtette. Eddig a Kolosmegye kolosi járási szolgabiróság által hivatalos kikérdezés alapján beszerzett újabb adatok. A „M. P.“ e közleményt a következő meg­jegyzésekkel kiséri. Ha ez adatok valók, már pedig az elöltünk fekvő vallomások lények és nevekre, söl útlevéllel visszatért több társakra hivatkozásával minden kételyt kizárni látszanak, akkor Petőfi több honfitársával együtt Szibéria ólombányáiban még él és hazája, nemzele gyakorta meg-megujuló sóvárgó reménye az ö viszont­látása iránt még beteljesülhet. Nehogy azonban közleményünk félreértésekre adjon okol, de a kérdés még tisztább kiderítése okából is, némi megjegyzéseket kell ahhoz fűznünk. Menosses Dániel kihallgattalott — elbeszélőnk egyszerű földműves ember lévén, — mig az egyfelől bizonyíték lehet arra nézve, hogy koholt mistificatio előadásában nincsen, másfelől ép azért, ezen most

Next

/
Oldalképek
Tartalom