Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 15-ös doboz

0P? Petőfi utolsó levelét, melyet két nappal a " végzetteljes segesvári ütközet előtt irt nejéhez Marosvásárhelyről, közli a „Neue fr. Presse“ egyik száma. E levél állítólag még sehol sem volt kö­zölve, s igy érdekesnek tartjuk azt a nevezett lap után közölni: „Marosvásárhely, 1849. julius 29. Édes kedves Juliskám ! Hatnapi szakadatlan ut után e perczben értem ismét ide. Fáradt va­gyok, kezeim remegnek s a tollat is alig bírom tartani. Megkaptad-e előbbi két levelemet ? Az egyiket innen, a másikat pedig Kézdi-Vásárhely- röl írtam. Röviden leirom neked utazásomat. Kézdivásárhelyen azt hallottuk, hogy Bem egy huszárszázaddal Moldvába indult. Mi utána mentünk Udvarhelyen, Csíkszeredán, kézdivásár­helyen és Brecken át, a hol meg is találtam az öregemet. Azonban már Moldvából visszatért volt, hova izgató proklamácziókat vitt magával, és ráadásul négyezer oroszból álló csapatot ne­hány emberével amúgy isten igazában megvert. Brecken értesülüuk, hogy a mieink Szász Régen- ben vesztettek s páni félelemmel eredtek futásnak. A minek hallattára Bem, hogy a veszteséget visz- szatorolja, Kézdi-Vásárhely, Sepsi-Sz.-György és Udvarhelyen keresztül Szász-Régenbe rohant; én természetesen mindenütt vele voltam. Léleksza­kadva futottunk oda, anélkül hogy pihenést tartottunk volna. Az ut iszonyú volt. S mi két napig fogunk itt időzni, mig táborunkat kissé rendbe hozzák. Hogy ezután mit fogunk mivelni, azt csak az öre­gem tudja. Előbbi levelemben megírtam, hogy Csik-Szer- da és Kézdi Vásárhely vidéke gyönyörű, de Sepsi- Sz.-György fekvése szebb, nekem legalább a város igen tetszik. Mindezt majd tüzetesebben megszem­léljük, ha együttesen, mint a fészket kereső fecske­pár utazzuk be Háromszéket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom