Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 14-es doboz
2801 2802 z ^V- w 'A - w ^ Athenaeum. öngyilkolással fenyegetőzik, Sophie megelőzi s kést döf szivébe. Mit aztán Mirabeau egy aposztrófja zár be a szabadsághoz. S itt van e dráma sark-hibája. Midőn látjuk, hogy e két élet elválliatatla- nul van egymáshoz fűzve, nem kevéssé ütődünk meg azon, hogy e Mirabeau ily nőt túlél. Vagy ha Sophie halálát a törvényhozó testületben akarja megboszulni s csak azért marad életben, hogy e célnak éljen, úgy ennek nem felel meg a történeti valóság; de e momentum nem is tartozik a drámához s a szerelmesek szerencsétlensége nem Francia- ország akkori politikai szervezetében keresendő. Ok valóban bűnösök e miiben s a házasság szentségét ma sem lehet büntetlenül megsérteni, midőn az egyéni szabadság a legtágabb értelemben ki van fejlődve. Az pedig, hogy egy megcsalandó férj hány éves, irányadó, vagy felmentő körülmény nem lehet. Bármily ellenszenvet érezzíink is iránta, ő becsületében van megsértve s ennek védelmezője. Ha pedig arra gondolunk, hogy vén korára fiatal nőt vevén, eszte- lenséget követett el, az sem hagyható számításon kívül, hogv Sophie jól tudta mit tesz: vén férjhez nőül menni. Újra ismételjük, hogy Mirabeau életben maradása ama nyelvzavar, mely a pár szenvedéseinek babyloni tornyát lerontja s erkölcsileg kielégítést nem nyújt. S ha e darab hőse Mirabeau, úgy Sophie nagysága által teljesen tönkre silányit- tatik. De nem is lehet e kompozíció szerint Mirabeau a hős; itt csak egy hősnő van, ki hibáz, szenved és meghal. Mirabeau csak kesereg, szerelmeskedik s igér. S igy sokkal igazabb volna, ha a szinlap Mirabeau ifjúsága helyett Sophie egyszerű családi nevét hozná. E Sophie Felekinének most is bra- vour-szerepe. Szenvedélyének és elhatározottságának festésében sokkal elraga- dóbb mint más ilynemű szerepeiben s alakítása a szökés mozzanatában érte el tetőpontját. Mellette Szigeti József tűnt ki leginkább, mint Monnier. Hideg, maró, sarkasztikus finomsággal adta a vén férj nehéz szerepét, mely szelídnek látszó árnyalataiban meglepő hatással tűnt ki a darab erőteljes mozgásából. Benedek rendőrfőnöke tökéletes volt. Hideg volt és eszes s művészileg keltette fel magában a soká elaltatott érzést. Náday ügyvédjét hasonló dicsérettel kell kitüntetnünk. A szerep könnyűségéből és szellemes humorából mit sem ejtett el. Lendvay Mirebeaujának kétszeresen örvendtünk. Először, mert oly alakítást adott, mely a többi szereplőkével egy színvonalon állott, bár a szerep nem szerencsés, nem is hálás; másodszor, mert végre letűnni látjuk a konzervatórium papiroscsillagait, melyeket ott a doktrína ugyan szabályos hatszögben nyesett ki, de melyek végre is gyári rongypapírból készültek. Jókai. I. Hőke Lajos ur a Fővárosi Lapok-ban megemlítette közelebb, hogy Jókai Mór legelső munkája — egy négy soros kis vers — éppen az idén negyven esztendeje jelent meg a Jelenkor-ban, Tóth Lőrinc által beküldve. Az illető ver- secske nem a Jelenkor ban, hanem ennek melléklapjában, Helmeczy Társalkodó- jában jött ki, az 1834. folyam julius 9-ki 55-dik számában a 228-dik lapon. Az egész közlemény következő: Révkomáromban egy szegény tébolyo- dottra, ki házról-házra járva teng, következő verseket irt egy ottani 9 esztendős fiúcska (Jokay N.): Ollyan vagyok én mint az olly madársereg A melly eltévedvén az ég alatt csereg; Én is eltévedtem elmémben, bujdosok, Szánjatok meg kérlek, lelki jó orvosok. II. Érdekesnek tartjuk itt fordításban mutatni be a német kritikai irodalom egyik első rangú közlönyének, a Magazin für die Literatur des Auslandes-nek
