Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 14-es doboz

2735 Athenaeum. 2736 be a IX. és X. évszázban, többszövi költöz­ködés után, egy uj nép, hogy helyet foglaljon a miveit Európában, melyet egykor védenie kell; tanulmányozni e népet nyelvében, kez­detleges vallásában, szokásaiban ; követni hó­dításaiban, iszonyatos betöréseiben, hanyat­lásának első jeléig, melyből csak mint megte­lepedett és keresztyénné lett nemzet tudott me­nekülni. Ez nem egyéb, mint bevezetése, ille­tőleg első része egy általános magyar törté­nelemnek, melyen 7 év óta dolgozom, s me­lyet még nem fejeztem be egészen. E pogány korszak eszmék és adatok által elég tisztán van körvonalozva s azon kérdések által, me­lyeket fölmerit és azon világításnál fogva, melyet a középkor derekára vet, eléggé fon­tos arra nézve, hogy előlegesen és külön kö­zöltessék. Azok, kik tanulmányaimat olvas­sák, annak modorát, lehet, lassúnak 'és nehéz­kesnek fogják találni, de mint reményiem, egy­szersmind szigorúnak és tisztának, mint mely­re a mű súlypontja van fektetve; munkám mindazon adatok s a mennyire lehetséges, mindazon komoly müvek tanulmányán nyug­szik, melyek bármelynyelven a magyarokról megjelentek; összehasonlításán a többé vagy kevésbé rokon népeknek ; egybevetésén a szomszéd népek történelmével; az emlékek minden nemei és a történetekkelegyütt haladó eszméknek vizsgálatán. Tudom, hogy vizsgá­lataim és nézeteim nemlesznek hiányok és hibák nélkül ;* azért nagy h ilával fogom vonni mindazon megjegyzéseket és útbaigazításokat, melyeket bárkitől, akár ezen első részre, akár a magyar történelemnek bármely más szakára nyerendek. A. NÉMET SZEMLE.* A német tudományt világszerta véka alá rejtett világosságnak szokták tekin­teni. Világosság az, — ezt legrosszabb akarói sem tagadhatják; de olyan vilá­gosság, melyet a formátlanság, a nehéz­kesség, az érthetetlenség vékája borit. Hogy az általános véleményben mennyi az igazság, legjobban bizonyltja az a * Deutsche Rundschau. Herausgegeben von Julius Eodenberg. Erster Jahrgang. Heft 1. October 1874. Berlin, Verlag von Gebr. Paetel. mozgalom, mely a német tudós világban jelenleg megindult nemcsak a tudomány népszerűsítése, (mert ez más dolog.) ha­nem érthetővé tétele, tetszetősebb for­mában nyújtása és a nagy közönséghez közelebb vitele iránt. E mozgalom ta­gadhatatlanul azt jelenti, hogy a németek • fegyverei megtalálták az utat Párizsig, de a francia tudomány megtalálta az utat a nagy közönségig, a családokig, a deákokig. A németek, — nem vallván ugyan he, hogy a franciák után, — ma ugyanez utat keresik. E mozgalom egyik eredménye a tu­dományos folyóirat, melynek első füzetét röviden be akarjuk mutatni. Elég fon­tosnak tartjuk a bemutatásra egynél több okból. Senki sem vonhatja kétségbe, hogy nemcsak helyzetünknél, hanem a né­met nyelvnek általános elterjedettségé- nél fogva hazánkban, a német tudomány fekszik hozzánk legközelebb és kínál­kozik legjobban kultúránk alapjául. Innen már éppen nem lehet közönyös ránk nézve, hogy amaz emészthetetlen, követelőzéséhez viszonyítva sokszor je­lentéktelen, máskor érdeméhez mérten eiterjedhetetlen tudományos irodalom ma oly formákat keres, melyek nekünk is ismerősek, tetszetőseit és ennélfogva alkalmasak a mi mivelődésünkre is ha­tást gyakorolni. A német irók, tudósok és költők tervelő elméjét a Revue des deux Mondes világhíre termékenyítette meg, és a német nemzeti álláspont hang­súlyozásával ugyan, de különben francia elődje nyomdokán megindult a Deutsche Rundschau, mely céljául tűzte ki a német szellemi életnek nemcsak egyes különle­gességével foglalkozni, hanem ezt — jellemző és irányadó törekvéseiben s eredményeiben — mint egységes egészet tárgyalni. Az első füzet érdemes nevekkel indult meg. Novellákat hoz A uerbach Berthold- tól (Auf Wache) és Storm Theodor- tól (Waldtvinkel.) Költeményt Grün Anasztáztól: Zum Concil 1414, mely érdekes bizonyságát szolgáltatja, hogy a német társadalom vagy inkább poli­tika katholicizmus-ellenes áramlatát egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom