Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 14-es doboz
Athenaeum. 2676 2675 uralkodását tárgyalván, különös gondot fordít annak kimutatására, hogy mily káros hatású volt a királyok idegen tanácsosainak befolyása, a mely nép és király közt kölcsönös bizalmatlanságot támasztott és azt szította s a sérelmek szakadatlan sorának alapjául szolgált. Tüzetesen adja elő Mária Teréziának a kir. méltóság fényének emelésére, a jobbágyok sorsának könnyítésére, az ipar és kereskedés fejlesztésére s az egyházi ügyekre vonatkozó, végre a tudomány és műveltség előmozdítása érdekében tett intézkedéseit. Továbbá II. Józsefnek szerencsétlen véget ért centralizáló törekvéseit, türelmi rendelvényét, a tanügyi és vallási alapok keletkezését, az egyházi és tanügyi bizottmány felállítását, a német nyelvnek a közigazgatásba való behozatalát s ennek hatásait, a népösz- szeirás elrendelését, Mária Terézia úrbéri rendeletének életbeléptetését, a megyék és sz. k. városok autonómiájának megszüntetését és bureaukratikus szervezését, a királyi biztosi intézmény behozatalát és sorsát, stb. I. Ferencről szólva, a financiáknak a francia háborúk folytán bekövetkezett siralmas állapotát, a bankjegyek szertelen elszaporodását, az állambukás (1811J okait és következményeit mutatja ki. Figyelmeztet arra, hogy a francia háborúk után, Bécs politikája Metternich alatt mint fordult ismét mostohára irányunkban. Más tankönyvek rendesen csak eddig terjednek. Ribáry tovább ment és helyesen tette. Hadd ismerje ifjúságunk az újabb és kétségtelenül érdekesebb, tanulságosabb történelmet is. Röviden ugyan, de jellemző vonásokban adja az 1840, 1843/*, 1847/8 iki országgyűléseknek, a kormánynyal folytatott küzdelmét és vívmányait, a sajtó utján megindított reformmozgalmat, Széchenyi mnnkái- nak és a Pesti Hírlap hatását. A nemzetnek a társadalmi téren kifejtett tevékenységét, a sajtó agitációját a felelős magyar kormány, népképviseleten alapuló országgyűlés, szabad sajtó, Erdély- lyel való unió, teljes jogegyenlőség, közteherviselés stb. érdekében. Röviden előadja a szabadságharc lefolyását és eredményét, a haditörvényszékek működését, Bach és Schmerling korát, s művét az 1867 jki koronázással fejezi be. Ezekben igyekeztünk a müvet az olvasó ítéletére bízni. Részünkről csak annyit óhajtunk még megjegyezni, hogy az elmondottak alapján a munkát egyetemi tanfolyamra készülő, ifjaknak éppen úgy, mint tanár-képezdei növendékeknek a legmelegebben merjük ajánlani, s csak ürülünk azon, hogy szerző, mint tanár-képezdei tanár, növendékeit ezen irányban vezeti, mert csak igy remélhetjük, hogy a történet-tanításban valahára már nálunk is az u. n. művelődés-történeti és oknyomozó irány fog meghonosulni. Cs. G. __________» . O TTHON.* E gy fiatal Írói társaság álmát többek között a német Salon is megzavarta és ennek mintájára megszületett a magyar Otthon, melynek célja a magyar szépirodalom emelése és fejlesztése, minélfogva keretéből ki van zárva minden fordítás. Azok, kiket a szerkesztő, Závodszky Károly ur programmjában vállalata munkatársaiul előszámlált, egy idő óta a Figyelő című kritikai lapot írják, melynek utolsó számában a legtartaléktalanabb dicséretek között nyíltan ki is van mondva, hogy a Figyelöfis Otthon Írói közt ugyanaz. Ok azok, kik a legnagyobb jajveszéklést vitték és viszik véghez az irodalmi szövetkezések ellen, melyeknek állítólagos célja a kölcsönös bámulás. Roszakaróik állítják, hogy e jajveszéklésnek végső oka semmi más, mint hogy a kölcsönös bámulásnak legelső és nélkülözhetetlen föltétele az, miszerint a bámult produkált legyen valamit. Azt hiszszük, a magyar irodalom fejlesztése és emelése mellett, e roszakarók elhallgattatására is van hivatva az Otthon, melyben a min* Otthon. Szépirodalmi és ismeretterjesztő havi közlöny. Szerkeszti és kiadja Závodszky Károly. Budapest, Kókai Lajos bizománya. 1 füzet.
