Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 11-es doboz

Ezekben a napokban hallatszott először világrészünkön kelet felől esry nemzet hangja, a mely azelőtt nyomatékkai szólt vala bele a népek hangversenyébe, de azután hosszú időn át mintha elnémult volna. Az „osztrák házat“ ez a hang arra figyelmeztette, hogy sok állama között van egy Magyarország is, a melyre hűségesen rágondolt, a mikor gazdag nagyjaira és vitézségére volt szükség, de a melyről egyébként nagyon szívesen megfeledkezett. Ezen a magyar földön kezdtek megemlékezni arról, bogy az országnak volt története is és külön nyelvvel biró népe, a melyre Becs nemcsak kötelességeket róhat, hanem a mely jogokat is követelhet s hogy a magyar népnek nem lehet egyedül az a rendeltetése, -hó""" mint Európa kardja, a törökök hódításainak gátat vessen. A porta már nem küldött fenyegető hadseregeket a kereszténység ellen, az ozmán birodalom békében élt Magyar- országgal és a magyarok azt a kérdést kezdték fölvetni, vájjon mi hasznát is vegyék ennek a békének? Fájdalommal kezdték észrevenni, hogy népök mennyire mögötte maradt más népeknek. Szántóföldjei megmüveletlenek és szellemi életének mennyi mezeje hever parlagon! A közbiztosság gyarló és a folytonos háborúk nem engedték, hogy igazi városi élet és középosztály fejlődjék ki. A magyar nemzet voltaképpen két osztályból állott, nemesekből és jobbágyokból. A- protestánsok csak II. József óta voltak szabadok ; igy hát addig nem igen érvényesülhettek. A katolikus alsó papság, mely gyakran szükséget is szenvedett, alig állott fölötte a községeknek, a melyeknek körében élt; a felsőbb papság pedig rendesen nemesi házak ifjabb fiaiból toborzódott össze.

Megjeffvzem itt, hogv Wallis protestáns; a katolikus alsó papság műveltségéről hibás fogalma van, s megfeledkezik arról, bogy a türelmi rendelet sok kétfejű sast tűzetett ki középületekre.

A magyar nemesség egy része falusi birtokain élte köztehermentes életét, a melyet Petőfi A magyar nemes-ben gúnyolt ki; másik része Bécsben lakott, mintaszerűen beszélt franciául és németül, tanulatlan, pazarló és nemzetétől elidegenedett népség. Mind a két osztálytól keveset várhatott a magyar haza.

De mikor az ember kezdi belátni, mi a betegsége, akkor kél a gyógvulás reménye’ is. Már Berzsenyi is hangoztatta dörgő szavával: Romlásnak indult hajdan erős magyar ... Hogy ez a szó magyar nyelven elhangozhatott, az magában is uj fordulatot jelent. Mert a magyar nyelve