Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 11-es doboz

Az ünnepélyes megnyitáson elszavalandó prológ megírására Nyáry Pál, Pestmegyének akkori aljegy­zője,' levélben Vörösmarty Mihályt kérte fel, aki udvarias hangú levélben ezt el is vállalta. Az uj Nemzeti színházhoz a budai társulatot szerződtet­ték, amely jövedelmének nagy részéről is lemondott, hogy ezzel is gyarapítsa az állandó múzsa-otthon építési költségeit. Ez a személyzet akkor az ország legelsőrangu művészeiből állott. Ezek Bartha Já­nos, Dorogi György, Egressy Gábor, Egressy Benjá­min, Fánosy Lajos, Gillyén Sándor, Havi Mihály, Lendvay Márton, Megyeri Károly, Molnár József, Somogyi Sándor, Szentpétery Zsigmond, Szilágyi Pál, Telepy^György, Udvarhelyi Miklós és Sándor, Bartháné, Egressyné, Heinischné (a karmester fe­lesége), Kántorné, Kovácsné, Laborfalvy Eóza, Lendvayné, Nyiriné, Szathmáry Károlynó s Topner Bóz.i voltak; továbbá tizenkét hangász, egy festő és tizennyolc segédszemély. A megnyitó előadásra az összes vármegyei tör­vényhatóságok küldöttségei Pestre zarándokoltak, (ami akkor tengelyen több heti utat jelentett. Az első igazgatók Bajza József és Mátrai (Rothkreph) Gábor, a Honművész szerkesztője, voltak. De amily fényes volt a megnyitó előadás, ép oly bajok támadtak később a drámai és operai sze­mélyzet torzsalkodása és Mátrai intrikái miatt. Bajza, az Athenaeum nagy befolyású szerkesztője, a költő és történetíró, a drámai irodalmat szerette volna kultiválni, mig Mátrai az operákat s általá­ban a zenésdarabokat. Ez utóbbi párt került túlsúlyra. Bajza tiz bónap múlva leköszönt, de pótolhatatlan űrt ha­gyott maga után, később ismét ő lett az igazgató. !A negyvenes években azonban már sokkal egészsé­gesebb viszonyok voltak a színháznál, ami az igaz­gató fáradhatatlan tevékenységének és a tagok ki­váló művészetének volt köszönhető. A pesti és pest- megyei közönség megkedvelte a színházat, tömege- Ben látogatta s egy-egy kedvencének jutalom-játé­kára zsúfolásig megtelt. E jutalom-játékok az or­szág első színpadán is a művész-gázsik pótlásául szolgáltak s igy természetes, hogy mindenki oly da­rabot igyekezett jutalom-játékául választani, amely már újdonságánál fogva is nagy közönséget »onzott. Szegény Petőfi Sándor egy ilyen jutalomjáték révén remélte, hogy megszabadulhat adósságaitól és segíthet nyomorgó szülein. Egressy Gábor 1844- ben a Szökött katonát, Szigligeti jeles és úttörő népszínművét, választotta jutalomjátékául; 1845-ben _ > ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom