Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 11-es doboz
Az ünnepélyes megnyitáson elszavalandó prológ megírására Nyáry Pál, Pestmegyének akkori aljegyzője,' levélben Vörösmarty Mihályt kérte fel, aki udvarias hangú levélben ezt el is vállalta. Az uj Nemzeti színházhoz a budai társulatot szerződtették, amely jövedelmének nagy részéről is lemondott, hogy ezzel is gyarapítsa az állandó múzsa-otthon építési költségeit. Ez a személyzet akkor az ország legelsőrangu művészeiből állott. Ezek Bartha János, Dorogi György, Egressy Gábor, Egressy Benjámin, Fánosy Lajos, Gillyén Sándor, Havi Mihály, Lendvay Márton, Megyeri Károly, Molnár József, Somogyi Sándor, Szentpétery Zsigmond, Szilágyi Pál, Telepy^György, Udvarhelyi Miklós és Sándor, Bartháné, Egressyné, Heinischné (a karmester felesége), Kántorné, Kovácsné, Laborfalvy Eóza, Lendvayné, Nyiriné, Szathmáry Károlynó s Topner Bóz.i voltak; továbbá tizenkét hangász, egy festő és tizennyolc segédszemély. A megnyitó előadásra az összes vármegyei törvényhatóságok küldöttségei Pestre zarándokoltak, (ami akkor tengelyen több heti utat jelentett. Az első igazgatók Bajza József és Mátrai (Rothkreph) Gábor, a Honművész szerkesztője, voltak. De amily fényes volt a megnyitó előadás, ép oly bajok támadtak később a drámai és operai személyzet torzsalkodása és Mátrai intrikái miatt. Bajza, az Athenaeum nagy befolyású szerkesztője, a költő és történetíró, a drámai irodalmat szerette volna kultiválni, mig Mátrai az operákat s általában a zenésdarabokat. Ez utóbbi párt került túlsúlyra. Bajza tiz bónap múlva leköszönt, de pótolhatatlan űrt hagyott maga után, később ismét ő lett az igazgató. !A negyvenes években azonban már sokkal egészségesebb viszonyok voltak a színháznál, ami az igazgató fáradhatatlan tevékenységének és a tagok kiváló művészetének volt köszönhető. A pesti és pest- megyei közönség megkedvelte a színházat, tömege- Ben látogatta s egy-egy kedvencének jutalom-játékára zsúfolásig megtelt. E jutalom-játékok az ország első színpadán is a művész-gázsik pótlásául szolgáltak s igy természetes, hogy mindenki oly darabot igyekezett jutalom-játékául választani, amely már újdonságánál fogva is nagy közönséget »onzott. Szegény Petőfi Sándor egy ilyen jutalomjáték révén remélte, hogy megszabadulhat adósságaitól és segíthet nyomorgó szülein. Egressy Gábor 1844- ben a Szökött katonát, Szigligeti jeles és úttörő népszínművét, választotta jutalomjátékául; 1845-ben _ > ■
