Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 6-os doboz
Hanem biz ilyenkor néha annyira fejére nőttek a habok hogy olyan ember nyilvános és magán támogatása is, mint Vahot Imre, igen jól fogott a mindenfelől kereszttűzbe vett lángeszű ifjú költőnek, kinek szive csak akkor könnyebbült némileg ha criti- casterei csordájának amúgy istenigazában közibe cserdithetett. így születtek a „Mit ugattok, mit haraptok !“ a „Rósz verseimről“ stb efféle kezdetű versek, melyek Petőfi szempontjából többé-kevésbbé jogosultak voltak ugyan, hanem — a visszahatás természeténél fogva — a critica egész eszméjét, az irodalom nem csekély kárára, rósz hírbe hozták nálunk, és utánzói által félremagyarázva, a rósz költőknek lábat adtak — és visszaélésre nyújtottak alkalmat. Császár Ferencen egy marós nyelvű — habár semmi irodalmi becsesei nem biró — vers által bo- szulta meg magát Petőfi:—avval a melyik igy kezdődik : „Nagyságos ur, tudja-e mit ?“ — Hanem ezt versei gyűjteményéből, többekkel együtt kihagyta. De ha rósz névén vette is a birálatot, nem lehet mondani, hogy költői fejlődésére rósz hatást gyakoroltak volna. Sőt ellenkezőleg. Az okos szóra hallgatott ö, ha az ellenség szájából került is ki; a gáncs önképzésre és haladásra gerjesztette s miután ellenlábasai mindenekfölött naturalistaságát vetették szemére, az e miatt érzett visszaélés művészi stúdiumainak és előmenetelének egyik főrugójául szolgált. Említők már hogy nemcsak ellenségei hanem barátai is voltak Petőfinek az irodalomban. Sok ellensége, kevesebb barátja. És a kévés között még kevesebb az igazi. Nagy a tenger, — a drágagyöngy benne ritka. A vele egykoruak közöl senkit sem szeretett j annyira mint Jókait, Emödi Dánielt, és Kerényit. ; Jókaihoz ezt irta : Szentül hiszem: ha a világ Elfordul is szivemtől, Ha a világnak ajkain Eám átkok-átka zendül : A te ajkadról akkor is még Seám csak áldás lekben el. .. Ha az egész világ egy kéz lesz, Mely eltaszit, miként dögvészest, Kezed még akkor is ölel!. ..