Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 6-os doboz
Ellenkezőleg ütött ki a dolog. Erezvén hogy sok kinos nélkülözés és viszon- tagság után végre révbe verekedett, dics- és munkavágya teljesen fölébredt s nemcsak művészeti tanulmányait kezdte gondosabban űzni, hanem a lap körül is a legnagyobb tevékenységet fejtette ki s egészen beleélte magát az irodalomba, úgy hogy szinte roszul esett neki, midőn egy ízben A—i ösmeröse látogatására Gyömrőre menvén, az gróf Telekiéknél ily esetlenül mutatta be : „Petőfi barátom Pestről, ki féligmeddig iró is volna már.“ — Ezt 1844 augusztusában Szeberényinek is elpanaszolta. Teljesítette biz ö pontosan segédszerkesztői teendőit, sőt szakmáján kívül nagyobb fordításokat is eszközölt németből — franciából, Paul de Kock és Dumas után (1844, I. évnegyed, 15. sz.), mely utóbbi kedvenc Írója volt. A correctura kedvéért reggelenkint fél mértföldet kellett neki utazni — Budára, Gyurián és Bagó nyomdájába. Hanem aztán az a mellékes accidentiája volt belőle, hogy a hol lehetett egy-egy furcsa sajtóhibát csúsztatott be a szövegoe; például: a helyett hogy ez s ez francia ur egyik örökösének kétezer livre évdijt, másiknak háromszázezer frankot hagyományozott, ö ezt javította be : „az egyiknek kétezer éves livréet, a másiknak háromszázezer frakkot.“ Az ilyeneken aztán nagyon jól mulatott. De noha már akkor érezte hogy az ő országa nem a színészet világából való és dolga az irodalomban meglehetősen kezdett folyni, egy kísérlet nélkül mégsem volt képes megválni gyermekkori szép ábrándjai tárgyától, mely ellen „a balitélet vak óriásának nyelve szól.“ » Növekedő költői tekintélyéből bátorságot merítve, 1844 október 9-én föllépett tehát a Nemzeti Színház deszkáin, Szigligeti Szökött katonájában, I mint Gémesi nótárius. Kiléptekor az ifjúság nagyon megtapsolta. De Thalia nem számára fonta koszorúit. Szavát alig lehetett hallani (ez különben némely hírneves müvészszel is megtörténik); mentői tovább játszott, annál nagyobb zavarba jött s végül ilyenformát mondott: „Tehát Gergely urfi a menyasszony?!“ — s kiigazitá hirtelen igy : „ J u 1 c s a kisasszony a vőlegény.“
