Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 6-os doboz
Ezutáni évben örökre elhagyta a Petrovics-csa- lád a Kunságot, hol Pénzét a hitetlen emberek csalása, Házát a Dunának habjai vivék el. Ide tartoznak a költő szavai, mikor Írja apjáról : Mert ö becsületes lelkű, igaz, Azt gondolá, hogy minden ember az ! Különben maga Petőfi nem beszélt szívesen szülőinek viszontagságai felöl; a fennebbi részleteket is nagyobbára rokonai elbeszélése után tudjuk. A megcsökkent vagyonból már Sándor tanitta- tási költségei is alig teltek; szülői Selmecen kény- ! szerültek egy pimasz kamarai hajdúhoz adni szál- lásra-kosztra, kinek családjával egy szobában kellett laknia. A selmeci lyceumba 1838. aug. 31-én Íratta be magát, a szónok-költészeti osztályba. Születéshelyeül itt Kis-Kőrös van bejegyezve, mig ellenben az ottani magyar önképző-társulat jegyzőkönyvébe sajátkezü- leg Szabadszállást irta születése helyéül s tanulótársai előtt is mindig kis-kunságinak mondta magát. Kora, ugyanazon iskolai anyakönyvben 17 évre van téve, noha, mint tudjuk, pár évvel fiatalabb volt. Selmecen derült kedélylyel s gondtalanul tűrvén Petőfi a meg nem szokott nélkülözéseket, tanulása mellett főleg szépirodalmi olvasmányokkal foglalkozott s költői kísérletekre fordította idejét, mire az ott fennálló ifjúsági önképző-társulat még kiváló alkalmat is nyújtott. Nov. 7-ke volt, midőn Petőfi — még akkor folyvást Petrovics — a selmeci magyar társaságban első ismeretes müvével, „A hűtlenhez“ cimzett ódával fellépett. E vers, hangzatossága és természetes eszmemenete dacára más hasonló kísérletektől alig különbözik ; legfölebb némi nyelvbeli erő és a gondos idom (technical által vonja magára a figyelmet, mi kezdőnél nem mindennapi eset, vagy legtöbbször a kifejezési tisztaság rovására történik. Mint érdekes emléket és egyszersmind adalékot, az egész kis költeményt ide teszszük : Esküszegte lányka! emlékezzél Arra, a midőn : „ah meg ne vessél“ — így imádva téged kértelek. — Légy kegyelmes én irániam, s szíved Add nekem, ki csak teneked híved Voltam, és leszek, míg létezek.
