Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 6-os doboz
1 Kortársai, névszerint Jókai és Szeberényi Lajos határozottan állítják, hogy Petőfi a jobb igyekezető tanulók, sorába tartozott s mint az utóbbi értesít, az aszódi algymnasiumban a grammatical osztályokat kitűnő sikerrel végezte. A mit ö iskolai hanyagsága felöl költői szeszélyében összedalolt vagy csevegett, az nem egyéb kedélyes mesénél. Aszódi életéről maga, 1845-ben megjelent uti- . jegyzetei között igy emlékezik : „1. Itt kezdtem verseket csinálni — — 2. Itt voltam először szerelmes — — 3. Itt akartam először szinészszé lenni. A verselés a szerelem eredménye volt. A szinészszé lenni akarásnak pedig nem annyira eredete,mint következménye nevezetes. Neve- *zetes és szomorú. Professorom (isten áldja meg őt!) jónak .«látta, tettbe menendő tervemet egy oly férfinak megírni, kinek eléggé nem dicsérhető tulajdonsága volt : a színészetet csodálatraméltóképen való motftyi gyűlölni. Ezen ritka tulajdonú férfi történetesen épen az atyám volt, — ki — mint jó atyához illik — a veszedelmes hirvétel után egy percig sem késett pokoli örvénybe sülyedendő fia megmentésére rohanni. S istentelen szándékomtól csakugyan eltérítettek 'atyai tanácsai, melyek még hetek múlva is meglátszottak___hátamon és lelkem porsátorának eavéb részén.“ Milyen jó módban voltak akkortájon Petöfiék, kitetszik a kö^tkezö kis esetből is. Egyszer Gryönk- röl szünidőre haza térvén Sándor, a mint újabban szerzett könyveit, barátjainak megmutatandó, az úgynevezett nagy-szobából a lakó-szobába hozta, a könyvekkel együtt két darab százas bankót is föl talált markolni, de a konyhában elejtette. A szolgáló fölkapta, iziben eldugta s csak sok zaklatásra adta vissza. Epen Selmecre volt menendő Sándor, tanulmányai folytatására, midőn vagyoni viszonyaikat különböző csapások egyszerre véletlenül megrongálták s csaknem egészen tönkre tették. Legtöbb kárt szenvedtek az 1838-ki tavaszi nagy árvíztől, mely házukat is elvitte; egyik adósuk, a kinél tetemes tőkéjük volt befektetve, csalárdul megszökött; idejárult a sikertelen árenda, mely anyagi helyzetükön hirtelen oly hézagot ütött, hogy a jó emberek két évtizedi véres verejtékkel szerzett minden vagyonukat kénytelenek voltak eladni. Húsz holdnyi tért egy tagban, a várostól délre, a község vásárolt meg tölök : ezt most temetőül és faiskolául használják.
