Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 6-os doboz

gyében Asszonyfán lakó rokon Petrovicsékat meglá­togatta, ezt a gondos anyának sikerült rábírni, hogy Sándort egyelőre magához véve, kivonja az apai szigor alól. Ott töltötte a félbeszakadt tanév hátrale­vő részét, Horatius olvasásával és verseléssel. Alig múlt azonban pár hónapja Asszonyfán tar­tózkodásának, hogy közte és bátyja közt félreértés támadt s Petőfi ennek atyafiságos indulatában kétel­kedni kezdett. Épen következett az iskolai év kez­dete. Szülői megegyezésével elhatározta tanulását a soproni lutheránusok lyceumában folytatni, s roko­na Orlai Petries Soma társaságában Sopronba jővén, iskolai bizonyítványai után irt Selmecre Szeberényi- nek. Tán, hogy e részben akadályokkal találkozott, tán, mert Sopronban a megélhetésre kilátása nem nyílt: elég az hozzá, az 1839—40-ki tanév kezdeté­vel csak bekukkintott a soproni iskolába, de tanulás­sal igen kevés ideig foglalkozott s még azon öszszel beállott bakkancsosnak az ott tanyázó Goldner-gya- logkatona-ezredbe. „Zöld hajtókás, sárga pitykés közlegény.“ Felvitte egész a közlegénységig. Félévig, mint újonc, Sopronban maradt, s a lyceumbeli tanulókkal társalogva, néha a leckére is bejárt s az őrségen versekkel firkálta be a faköpe- nyeget s éjjelenkint, mikor cigány hálótársa elaludt, szuronyának egy szegen feje fölött függő karikájába gyertyát dugva, annál olvasgatta a soproni diákoktól kapott könyveket. Mert tudni kell, hogy az osztrák katonák, főleg a laktanyákon, kettesével hálnak egy ágyban. Sopronban történt, hogy Petőfi egy hideg éjsza­ka épen örálláson lévén, összeakadt diák-barátaival, kik valami mulatságra — névnapra vagy disznótorba igyekeztek s öt is hitták magukkal. Midőn Petőfi sajnálatát fejezte ki a miért a meghívásnak eleget nem tehet, egyik diák elvette tőle a puskát, elcserélték köpenyüket; Sándor ur tovább egy óránál igen jól mu­latott s épen jókor érkezett vissza,jó pajtását fölváltani. Sopronban esett Pákhhali ismeretsége is, ki szin­tén az ottani iskolában tanult. A jövő 1840-ilc év elején, névszerint januárius- ban, ezredéhez Horvátországba rendelték. Selmecen kellett keresztülmasirozni, hol egykori tanulótársait s köztök főleg Szeberényit megkeresni el nem mulasztotta. Épen többen voltak együtt, mi­kor a gazdasszony bemegy Szeberényi szobájába s jelenti hogy valami katona keresi. Kinéz, s kit talál a konyhaajtóban havas bakancsával : Sándort. Elbe­szélte, hogy Sopronból transporttal küldik Pozson

Next

/
Oldalképek
Tartalom