Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 6-os doboz

— Veled megyek, mond az apa gyanakodva, mert magamnak is van ott végeznivalóm.

Sándor kénytelen volt apjával menni.

Karonfogva haladtak végig több utcán, mig végre elérték a kijelölt házat. A fiú kinyitotta a kaput, s atyját elörebocsátá. A mint azonban ez belépett, ö a kaput becsapta, illaberek, nádakerek, odább állt, és csak hónapok múlva találkozott ismét atyjával.

Már hogy, ne erősödött volna meg ilyenek után az öreg mészáros abbeli szomorú meggyőződésében, hogy az ö fia a legjavithatlanabb, legelvetem edettebb gyermek az egész világon ? !

Pedig hát más bibéje volt a dolognak: a fiú föl- lengö képzeletének rajza nem talált a viszonyok szűkre szabott rámájához s ragyogó lelkének tüze a körülmények törpe szalmaviskóját feje fölött lángba borította — ez az egész.

Hanem menjünk tovább.

Petőfi akkor, hogy apját a szó teljes értelmében a kapufélfánál hagyta, nem távozott el Pestről, hanem valamiképen módját ejtve, beszegödött a Nemzeti színházhoz, hol mint statista és szerephordó aprólékos alkalmaztatást nyert. „Hordtam a szinpadra a székeket és pamlagokat, s a színészek parancsára korcsmába szaladtam serért, borért, tormás-kolbászért“— Írja úti jegyzeteiben. De már félig boldognak érezte magát, hogy a szipházzal és papjaival, ha csak ily utón módon is, érintkezésbejöhetett. De a színészeten kívül, evvel párhuzamosan élt és fejlett irodalom iránti hajlandósága is; az ünnepeltebb Írókat, habár csupán látásból is, megismerni égett, s Vörösmarty és Bajza — e két férfi volt eszményképe.

Azonban apja hirt vevén fiának Pesten tartózkodásáról, feljött, azon szilárd elhatározással, hogy a komédiások közé keveredett fiút okvetlen haza viszi s tervét valóban végre is hajtotta, noha Sándor útközben is többször vissza akart szökni.

Az öreg óhajtotta volt eleinte, hogy fia tudomá- nvos pályára képezze magát s legyen tisztviselő, fis- calis, mérnök vagy pap: de a selmeci válság és az utána következett események folytán azon meggyőződésre jővén, hogy a gyermeknek efféléhez hajlandósága nincs, most minden áron saját mesterségére, a mészárosságra akarta szorítani, a mi a magasra törő lelkű ifjú számításaival, természetesen legkevésbbé sem öszhangzott.

Közbejővén az a körülmény, hogy egy Vasme-