Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 5-ös doboz

Meghalni érted, oh hazám, Habár rettentő kinpadon, Kétszer, háromszor halni meg bár, De érted halni, szent óhaj tatom! A nemzetek mind zajlanak Európa hangos szinpadán ; S mily csendes a magyar! hazánkat Ők híréből sem ismerik talán. Petőfi kéziratai közt van „Oh mi szép a“ kezdetű dal is, melyet Petőfi nem vett föl sem a „Szerelem gyöngyei“-be, sem későbbi gyűj­teményeibe, s mely a „Petőfi-Társaság Lapjá“- ban most látott először napvilágot, a honnan mi is átveszszük. Oh mi szép a vándorélet... oh az Irigylendő vándormadarak! Nem tudják ők, nem tudják mi a tél, Egy tavaszból másba szállanak. Vándorolni... vándorolni, mint a Fecske, mint a gólya, szabadon, Add e sorsot én nekem teremtőm, Hajdan ez volt a kivánatom. Oh mi szép a házi élet... oh az Irigylendő házi madarak! Mit törődnek ők téllel, tavaszszal? Fészkeikben olyan boldogak. Házasodni, házasodni... élni, Halni a szerelmi lánczokon: Add e sorsot én nekem teremtőm! Mostan ez az én kivánatom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom