Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 4-es doboz

Az 1860-dik év September 13-ka őszi napjaink egyik legszebbike volt. Ön a nagy költő emléke iránti kegyelettel eltelve, az esti alkony homályában sétált azon, költői lelket felmagasztositó gyönyörű park százados hárssorai között. Szives házi-gazdája érdekes elbeszélése által a sebes röptű lélek a képzelet országába vonatott. Képzelme megnépesité a csatatért, lelki szemeivel látta a száguldó paripákat, az eleső hősöket, hallotta a csata moraját, ágyuk bömbölését, apró fegyver ropogását, trombiták harsogását, dobpörgést. Ilyen s több más gondolat, az elbeszélővel szemben, szórakozottá tette, s ön nem figyelve a történelmi igazságra, csak azt jegyezte fel, mit saját kép- zelme teremtett. Ily módon minő könnyen megeshetett az, hogy ön képzel- mének egyik hősévé szives házi-gazdáját tévé, és lett ezáltal jegyzeteiből egy érdekes költői csataleirás, de emellett egy nagy történelmi tévedés.

Ha megengedhető lenne is, hogy a regény- vagy beszélyiró a tényeket szépészeti érdekből átidomitsa, annak itt nincs helye, mert ezen kutatás a történelem érdekében kezdetett, s az eredménynek történeti igazságnak kell lenni. Ezen előzmények után megkezdem csataleirásánakelemzését, de mikor ezt teszem, kérnem kell, hogy engedje azt magam módja szerint tennem. Ne keressen ebben szabatosságot, vagy rendszert. Az igazság nincs formákhoz kötve. Ennélfogva :

1- ször. Azon országúira dűlő kerti-lakot, melyet említ, én már 26 éve ismerem; mellette, benne, 18 év óta sokszor fordultam meg. Ennek olasz fedelét, melyre fel lehetett járni, a gróf ur néhai édesatyja még 1842-ben csupalaku kemény tetőzettel cseréltető ki, s azóta azon kerti-lak tetején nem járt senki. De feltéve, hogy nem a tetőt, hanem a lak emeletét értette, mégis ezen emeletből azon kilátás, mit Th. ur emlit, teljes lehetetlen, mert nyugatra, az úgynevezett csigadomb körül, százados hársak állanak rendetlenül, s ezek előtt egy sor százados fenyő meredezik ég felé.

Ezen septemberi időben rendesen dús lombozatu sűrűn, nemhogy emberi szem, de a napsugár sem képes áthatni. Ezen facsoport és sor Segesvárt szem elől teljesen elzárja. Látni ez irányban legfölebbazon hegygerincz végét lehet, mely az úgynevezett Ördög pataka felett áll, s melyen Bem táborának balszárnya állott, jobban mondva, hol ezen szárny csatározása az orosz vadászokkal folyt. Ebből folyólag azon kerti-lakból Th. ur nem láthatta az egész harcztért, fontosabb részét azonban semmi esetre.

2- szor. A tisztelt elbeszélő gr ói ur nem volt seregparancsnok, ha azt a szó szorosabb értelmében nem veszszük is, hanem azon időtől kezdve, mikor Gál Sándor hadteste Segesvárt meghódította (februárban) volt folytonosan segesvári térparancsnok. Innét az előnyomult oroszok elől vonult iroda-személyzetével együtt ide Kereszturra. De tovább megyek.

3 szor. A gróf ur részt sem vett a julius 31-én Segesvár alatt vívott csatában. Még délben itt szállásán, testvérének nejénél gr. Haller Józsefné- nek házánál ebédelt. A csata színhelyére csak délután indult le. Én, ki nem valék első a futók között, s Bemet Héjasfalvánál hagytam el, a gróf urat a Küküllő-hidnál találtam. Ezen hely a csatatérhez egy és fél mérföldnyi távolságra van.

4-er És itt figyelmet kérek, mert talán ez legfontosabb pont, s leginkább ez késztetett helyreigazitásom megírására. — Th. ur nem az illető helyre tette a cserkoszorut, mikor azt a tisztelt gróf ur homlokára illeszti. — Ennek helye Daczó Zsigmond homlokán van. — Ö az, ki Bem visszavonulását, az emlitettem csatározási helyről fedezé. Azon hegylejtőnek közepe táján — melyet az Ördög-pataka választ el — állott ágyúi mellett Bem, s oldalánál Daczó Zsigmond. Csak miután a jobb szárny szétrobbanását, s nem a háta megetti kozákokat, látta Bem, kezdett futni; azon nehány hu