Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 4-es doboz

Tisztibees (Szatmár) , dec. 8. Petőfinkre vonatkozó minden eddigi adatok közt a V. U. közelebbi számában Thali Kálmán ur közleménye legtöbb figyelmet érdemel, mennyi­ben a segesvári csata némely jeleneteit Petőfi szereplésével a végső percze- kig oly való hűséggel adja : mikép majd minden további okoskodás útja be­vágva, s annyi legalább eléggé bebizonyítva van, hogy Petőfi a segesvári csata utáni hadjáratban részt nem vehetvén, többé nem is láttatott. **) Hallomásból vett adatait Thali urnák, nagy részben én is mint szem­tanú, s a segesvári csata egyik áldozata, szóról szóra igazolhatom. De nem érthetek egyet Thali úrral, midőn Petőfi menekülhetését való­színűtlennek csakis azon okból véli : mert sokkal közelebb volt menekvést útjában az üldöző kozákokhoz, mint a menhelylyel kínálkozó távol erdőség­hez. — Ez nem elegendő ok, mert kell tudnunk, hogy a csatázás ezerféle vészeiből számtalanok a csodás menekvések,» a már bizonyosnak látszó halál sokszor bámulatosan mellőz vagy mellőztetik. — Hányszor történik képte­lenséggel határos menekvés az ellen tömör sorain át, valóságos golyózápor közöl, hogy az ember maga alig birja hinni, ha már utána van! — Pedig majd minden csatában vannak rá esetek! . . . Lehet, hogy Petőfi is a rohanó kozákok által leszuratott, legázoltatott, de ha sebe halálos nem volt, bírhatott annyi erővel, hogy az est alkonyán — mikor sokan, igen sokan menekültek — vagy éjjel elrejtőzni vagy tovább menni képes volt. — Gyalog lévén. Bemet többé utói nem érheté, kihez csakis lovasok csatlakozhattak, Petőfi pedig nem lóháton, de a Bem kocsijá­ban — egyedül ülve — érkezett a csata színhelyére, mely kocsit a muszkák minden társzekerekkel s ágyukkal egyetemben elfoglalván, gyalog kellett maradnia, s vagy az erdő felé sietni, vagy a tömegben vonuló csatárokat be­várni lett feladata. Mindkét esetben az lett sorsa, mi a többieké, kik mind­nyájan elestek vagy legázoltattak, de azért közőlük a beállt éji homályban sokkal többen menekültek, mint nappal a futók közöl; a mennyiben tábo­runk teljes felbomlása után az ellen inkább rabolt, mint ölt, s egy-két pika- döfés, melylyel a kozák rablását kezdte, vagy egy-két lótaposás a roham közben, nem lett mindig és mindjárt halálos. Akárhány menekült a legázolt tömegből egy karczolás nélkül, rohamközben alólesvén a többin, mig a fel­sők merőben széttapostattak. Nekem az erdélyi hadjáratban kapott — kedves emlékű — sebeim Se­gesvárnál csakl3-al szaporodtak, mégis megkisértém — bár a teljes vérvesz­tés miatt süker nélkül — a gyéren állított éji őrök közt menekülni a közel­eső tengeri felé, hova s főleg a hegytetőket boritó erdőségbe, már előbb több menekvőt láttam húzódni. Való, hogy ott az élet túl a rendin olcsó volt, mert miután Bem egyik golyója szerencsésen ternózván, felbőszité az ellen sorait, elkeseredve leg- kedvesb vezérük elestén, olthatlan lett nálok a vérszomj, s mindent elkövet­tek boszujok hűtésére, mig végül belefáradva a nagy mészárlásba, csak Bemet **) Thali K. urnák a csatára vonatkozó, hallomásból merített egyes adatait megczá- j tolja egy, e napokban vett és (szemtanútól irt levél, mely azonban annak Petőfi halálára vonatkozó adatait érintetlen hagyja. Közelebb adandjuk. Szerk. Vai. Wja. 53. a*. — i860. XXII. Bartha János levele.

Next

/
Oldalképek
Tartalom