Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 4-es doboz
Petőfi életrajza ügyében. A „Szegedi Híradó“ jan. 15-i számában „egy irodalombarát“ melegen irt felszólítást bocsát közre Petőfi Sándor teljes életrajzának kiadása tárgyában, melyre kötelességünknek érezzük, nehány szóval válaszolni. A felszólaló irodalombarát méltán fájlalja, hogy Petőfinek, a nemzet legnépszerűbb költőjének, mindeddig nem akadt életirója. Elismeri, hogy Gyulai Pál hálánkra tette magát érdemessé az eddig legrészletesebb vázlat által, melyet a költő életéből az „Uj Magyar Muzeum“ 1851. évi I füzetében közlött. „Azonban — úgymond — nekünk Petőfi teljes, egész, kimerítő életrajzára van szükségünk; látni akarjuk lelki szemeink előtt, működését, fejlődését.“ „Még most — folytatja tovább — számos adat van egyeseknél följegyezve életéből. De ki biztosit róla, hogy ez adatok gondatlan kezelés, közöny, vagy imitt amott talán roszakarat által is nem fognak elenyészni ? „Még most sokan vannak, kik vele gyakrabban érintkezvén, életére vonatkozó megbecsülhetlen kincseket őriznek — emlékezetökben. De ki tudja, nem fogja-e az idők rohama e még most élénk emlékeket a feledés fátyoléval beborítani? És nem hordják-e ezek birtokosai is a halandóság magvát keblökben ? Ha ezek kihalnak, velők számos adat a sírba száll; mert arra, hogy ez emlékeket följegyezzék, nem éreznek hajlamot magukban. „Nehány ügybarát részint hírlapokban, részint külön is közlötte ugyan Petőfi életére vonatkozó adatait; de hány van ezeken kívül, melyek még titokban lappanganak, vagy hagyomány gyanánt szájról szájra terjesztetnek ! De épen azért, mert tudjuk, hogy az ily hagyományok ritkán terjednek toldás és egyéni Ízlés szerinti kiszinezés nélkül : kivánatos, hogy most, midőn még a valót megkülönböztethetjük a képzelem szüleményétől, ez adatok összegyüjtessenek és megőriztessenek.“ Ezek elmondása után a ezikkiró tovább megy s alólirt nevének megemlítésével azon egyént is kijelöli, kitől, ő az életrajz megírását, összeállítását várja. Mindezekre rövid válaszom az, hogy nagyra becsülvén az ismeretlen felszólalónak bizalmi szavazatát — a felszólalás tárgyának fontosságát teljesen méltánylom s lelkemből pártolom. Petőfi életrajzi adatainak teljes összegyűjtése, s összeállítására nézve nekem régóta, határozott szándékaim vannak, melyek valósulását eddig száz meg száz körülmény akadályozá. Hiszen midőn 1859-ben Petőfi halála részleteit kezdtük e lapok utján puhatolni, ezt sajtóviszonyaink között, valódi concessional* kellett tekintenünk. Adat-gyűjteményem folyvást szaporodik s figyelemmel kisérek minden mozzanatot, mely tárgyamra nézve az irodalom terén fölmerül. A művet egyébiránt egyesült erővel akarnám létrehozni, s elhunyt költőnk volt közelebb barátainak ígéretét bírom, hogy a vállalathoz, ha idő s körülmények megérlelik, egész erejükkel fognak hozzájárulni, különösen azok, kik azóta az irodalmitéren is nevet szereztek. Az ügy nevében mondok tehát köszönetét a Szegedi Híradónak a véletlen interpellatióért. Reményiem, hogy ez is siettetni fogja az eszme meg- érlelését, s a nem könnyű feladat siikerülését mindinkább lehetségessé fogja, tenni. Addig is alkalmat veszek magamnak kijelenteni, hogy Petőfi életére vonatkozó bármely hiteles adatot köszönettel veszek s kérem is mindazokat, kik költőnkkel egykor bármely viszonyban állottak s kikről nekem tudomásom nincs, hogy külön felhívásommal fölkeressem, különösen Petőfi iskolatársait, szinésztársait stb., hogy a reá vonatkozó élményeket, eseményeket, jellemző tényeket, vagy ha csak száraz életrajzi adatokat is, a mennyire lehet, hiteles forrásokból, adandó alkalommal a Vasárnapi Újság szerkesztőjéhez beküldeni szíveskedjenek. Pákh Albert.
