Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 4-es doboz

Dumas és Petőfi. Dumas Sándor, a nagyhírű franczia regény­író, kit e lapok múlt évi utolsó számában bőveb­ben ismertettünk, a karácsonyi ünnepek után ismét visszaérkezett Velenczéből Pestre, de decz. 28 ára tervezett második nyilvános előadását közbejött akadályok miatt meg nem tarthatván, egy pár napi Pesten mulatás után visszautazott Párisba. Ezen meghiúsult második előadásában Du- masnak szándéka volt többi között az általa is nagyon becsült Petőfi múzsáját franczia köntös­ben bemutatni. Tudva van, hogy felejthetlen költőnk némely művét franczia nyelvre fordította Dumfas. Előttünk tett nyilatkozata szerint igen sajnálta, hogy e költeményeket nem nyilt alkalma személyesen felolvasni a pesti közönség előtt, s ennélfogva e költemények egy részét bucsuláto- gatása alkalmával a Vasárnapi Újság szerkesz­tőségének adta át, azon óhajtással, hogy azokat mint hódolata s tisztelete jelét a magyar olvasó- közönséggel közölni sziveskedjünk. Azon biztos reményben, hogy olvasóink eltá­vozott jeles vendégünk rokonszenvének e nemes nyilatkozatait meleg elismeréssel fogják fogadni: Dumas kivánatának teljesítésével egy perczig sem akarunk késni s egyelőre a „Falu végén kurta kocsma“ czimü mű fordítását közöljük, mellé tevén egyúttal az eredetit is. A ki a franczia és magyar nyelv kifejezési módja közti különbséget ismeri: már magában is nem csekély feladatnak fogja tekinteni az ily mű elkészítését. De a hű visszaadás nehézsége még inkább fokozódik, ha — mint Dumas — nem is az eredeti forrásból merit, hanem csak idegen közbenjárás utján értelmezheti .a fölvett művet. De annál nagyobb is azután az érdem, ha a forditott műben az egésznek hű felfogását 8 egyes részletekben valóban sikerült helyeket ta­lálhatunk, mint azt a következő mű is tanúsítja:

Next

/
Oldalképek
Tartalom