Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 4-es doboz

I Lehet e jobban rágalmazni Petőfit, mint a hogy I itt dicsőítője Zilahy teszi ? Amott lélektani kép-! telenség, emitt a valóság egészen elferdülve. Volt-e, van-e a világon oly ember, kiről el lehet mondani azt, mit Zilahy Petőfiről oly határozottan állít s egész cynismussal mintegy helyeselni látszik? A legféktelenebb ember sem viselheti magát igy társaságban; hogy Petőfi nem viselte, azt mindenki bizonyítja, ki őt ismerte. Petőfi inkább tartózkodó, elfogult volt a nők irányában, mint bátor vagy épen vakmerész, s ha a fiaomabb társas körök illemét megsértette is kendőtlen nyakával, keztyűtlen kezével, a női becsületről mindig lovagiasan gondolkozott. A mi öltözetét illeti, azt is túlozva, ferditve adja elő Zilahy. Hogy ebben nem volt mindig jó ízlése, ez igaz, de hogy valóságos ijesztő lett volna, épen nem áll. A virágos atlaszból készült szem nem látta, fül nem hallotta zekékből és dolmányokból csak annyi igaz, hogy 1847-ben volt egy virágos atlasz atillája, de ilyet akkor nem csak ő viselt, hanem Egressy, Kuthy, Kazinczy Gábor s mások is. 1845-ben nem annyira különczségből, szeszélyből, mint nemzeti buzgóságból öltözött tetőtől talpig magyar ruhába. A magyar költők sokat emlegették, hogy a nemzet eldobta ősei bajnoki köntösét s rut idegent cserélt; az ő erős nemzeti érzése nem akart szónál maradni. Peles- kei nótáriusnak gúnyolták, de azért nem tágított, részint daczból, részint kénytelenségből, mert nem élt oly körülmények között, hogy könnyen csináltathasson uj ruhát. Később úgy öltözködött mint más, kivéve, hogy frakkot, kabátot nem viselt, s mellényén, pantalonán mindig volt kis magyar sujtás.

Petőfi különczségei, gyöngéi vagy épen hibái, egy-egy tiszteletre méltó elvnek vagy nemes érzésnek voltak tulságai, melyek benső természete és költészete szellemében lelik leghelyesb magyarázatukat. E nélkül csak esztelenségeknek tűnnek föl, és Zilahy hibája épen az, hogy e kapcsolatot nem látja vagy nem emeli ki kellően. Petőfi, Zilahy szerint, büszke, rátartó, szótlan vagy nyers ember volt; a kik barátságot tartottak is vele, panaszkodtak uralkodásvágya, erőszakossága és zsarnokoskodó természete ellen; rokonszenveit épen oly sűrűén, gyorsan változtatta mint ruháit; az önbecsülésben sem tartott mértéket, néha tulvitte, máskor nem vette figyelembe; a szeszélyt jellemerőnek, a makacsságot állhatatosságnak vette. Mindez rágalomnak is beillenék, ha nem volna értetlen ég.

Petőfi jellemének és költészetének egyik kiváló jellemvonása az őszinteség. Sok körülmény