Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 3-as doboz

— A segesvári csata évfordulója. Holnap lesz a segesvári nevezetes ütközetnek 36-ik évfordulója, melyben utolszor látták Petőfit a leghitelesebbeknek tartható szemtanuk. A Petőfi-emlék bizottságának eddigi kutatásai között a segesvári csatának többféle leírása van meg, ezek között Hergler Antal szász nemzetiségű honvéd, Matskássy Antal honvédszázados és dr. Lengyel Lajos honvédorvos leírásai. Hergler nyilatkozatát azonban az idők folyamán maga gróf Lázár Kálmán, akire H. hivatkozik, megczáfolta s igy csak Matskássy és Lengyel állításai maradnak fönn. Dr. Lengyel leírását különösen érdekes voltánál fogva következőkben adjuk egész terjedelmében: »Petőfi Marosvásárhelyről való kiindulása estéjén 1849. év julius 30-án, Székely-Kereszturon, Varga Zsigmondnál szállott és hált meg. Bem főhadiszállása Uj-Székely nevű helységben volt, hova julius 31-én reggel 6 órakor Petőfiékis elindultak; de ezzel egyidőben már a tábornok és táborkar utrakelt Se- ; gesvár felé, hol ekkor Lüders orosz tábornok állott 18,000 emberrel és 46 ágyúval. Petőfi Bemet Héjasfalván érte utói. A magyar sereg a fehéregy- házi határon foglalt állást, hol Bem a maga 8 ágyúját előhozatva, reggel 9 óra felé személyesen nyitotta meg a tüzelést és Skariatin orosz tábornokot az első lövéssel elejtette. Némelyek szerint Petőfi ekkor Bem közelében volt, de határozottan állíthatom (mondja Lengyel), hogy én és Petőfi a fehéregyházi romok közt foglaltunk helyet. (Fehéregyháza ugyanis 1848 őszén leégett s 1849 nyarán is romokban hevert.) Én mint orvos a sebesültek kötözésével voltam elfoglalva; Petőfi egy sütőkemenczére ült s belemerült a harcz és a táj szemléletében. A hely lőtávo- lon kívül volt. Petőfi több ízben fölkelt és eltávozott, de újra visszakerült és gyönyörködni látszott, mint szedik össze a székely szekeresek a lecsapódó golyókat. Délután 4 óra felé a csata öldöklőbbé kezdett lenni. Ekkor láttam, amint Petőfi a sebesültek közt elhaladt s a falu alatt (Fehéregyháza) folyó patak- hidjának karfájához dőlt. Itt állott merengve mintegy félórá g. Tőle talán 200 lépésnyire dolgozott egy hat fontos s lőtte az országút mellett álló orosz lovasságot. Alkalmasint nagy kárt tett bennük, mert nemsokára erősen kezdtek az oroszok visszatüzelni rá; egy golyó Petőfitől 30 lépésnyi távolságban fúródott a földbe; a fölvert por őt is ellepte és hihetőleg szemébe is ment, mert azt zubbonya ujjával sokáig törölgette. Ezután eljött a hídról, az orvosok