Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 3-as doboz

nemcsak a dicsőítés mámorát érzi, hanem a valót is.® ez az, a mi abban oly megható b megrendítő. \ Az első dal, a »Szabadság zengő hár­fájából« igy szól: Haj, ne hátra, haj előre! Vérmezőről vérmezőre! Mert ott az a virág terem, Melynek neve győzedelem, Haj rá haj! Tavaszodik, lágy az idő, Kihajt a íü, kövéren nő : Az is azért olyan kövér, Megáztatta tövét a vér, Haj rá haj 1 Hadd áztassa, hisz az nem baj. Ha szépen hajt, nem másnak hajt; Ha terem is, nekünk terem A véren vett győzedelem, Haj rá haj! * * * t E dalban a márcziusi és áprilisi dicső napok levegője érzik. Ugyanez a levegő az, mely a »R 6 za a Sándor« czimü népies vig elbeszélésnek életet ád. Az a humor, az a játsziság, mely az egész elbeszélő* sen végig vonul, igazi forradalmi lelkesedésnek paj- kossága. Annak a forradalmi lelkesedésnek, melynek sem kételye, sem aggodalma nincs. Mely tele van hit­tel, mámorral, s azzal a hetykeséggel, mely ezekkel mindig karöltve jár. De bármennyire népies is, és bármennyire is a forradalmi idők számára készült, mégis a kivitel épp úgy nem hevenyészett, mint Arany Jánosnak legát- gondoltabb alkotásai. Sőt ha a legszigorúbb műsza­bályok szerint bonczoljuk, akkor is a költőileg szép­nek és igaznak minden kellékét föltaláljuk benne. S ha az egyes forradalmi gúnyszavak, melyek az alka- lomszerüség bélyegét nyomják rá, nem volnának benne, odatehetnők Pázmánylovag mellé. Mert ebben sincs több kedély, több fordulat és több lele­mény ; s ebben sincs több művészet az érdek felkölté­séhez, a hatás fokozásához és a részletek összeillesz­téséhez. Az első strófa, melyben a költő kérdi: hol vagy Rózsa Sándor, meg vagy-e még vagy elestél; meg­van-e még az a hires karikásod, a kivel úgy meg- meghajtád avadráczot? — ez a bevezetés. Előre sejteti, hogy a balladában a karikás fogja ját­szani a főszerepet. A mint hogy úgy is van. A második strófában már jellemzi Rózsa Sán­dort. A ki derék magyar.

Next

/
Oldalképek
Tartalom